A kormány által hozott költségvetési intézkedések a túlzott deficit miatt történtek, de a híresztelésekkel ellentétben nem áll fenn a Románia számára nyújtott európai alapok felfüggesztésének veszélye – jelentette ki Corina Creţu európai parlamenti képviselő.
2023. szeptember 28., 12:502023. szeptember 28., 12:50
A volt uniós biztos az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva kifejtette,
„Ami a strukturális alapok felfüggesztésének lehetőségét illeti, a megállapodás rendelkezései nagyon egyértelműek. A túlzott költségvetési hiány kiigazítására irányuló eljárás megindítása a megelőző szakaszban a GDP 0,2 százalékáig terjedő bírsággal vagy a strukturális alapok felfüggesztésével járhat. Az eljárás hosszadalmas, és a kohéziós alapok felfüggesztéséről a Tanácsnak kell szavaznia. Ennek kicsi a veszélye, különösen azért, mert a kormány együttműködött az Európai Bizottsággal, és igyekszik csökkenteni a költségvetési hiányt.
– mondta az EP-képviselő.
Hozzátette, Románia a háború kitörése óta segíti Ukrajnát, és az Ukrajnának nyújtott támogatás a becslések szerint a költségvetési deficit több mint 3,5 százalékát teszi ki. Ráadásul az ukrán gabona exportja hátrányosan érintette a román gazdákat és a román mezőgazdasági ágazatot. Minderre tekintettel van az Európai Bizottság.
– állította Creţu.
A képviselő hangsúlyozta, hogy ú
Az Eurostat szerint ugyanis a román állam csak a GDP 26 százalékát szedi be adókból, míg az európai átlag 40 százalék.
Azt is kifejtette, a kormánynak azért kellett felelősséget vállalnia az intézkedésekért, mert azokat sürgősen, még ebben az évben gyakorlatba kell ültetni.
A romániai bankrendszer hat legnagyobb bankja – kivéve a CEC Bankot, amely csak éves és féléves alapon számol be pénzügyi eredményeiről – 2025 első negyedévében 3,1 milliárd lejes nettó nyereséget ért el.
A 15 és 29 év közötti romániai fiatalok 14,7 százaléka súlyos anyagi és szociális nélkülözésben élt 2024-ben; az európai uniós átlag 5,8 százalék volt – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
Májusban az áprilisi 4,9 százalékról 5,45 százalékra nőtt az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 7,09 százalékos árnövekedést a szolgáltatási szektorban regisztrálták – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Cotroceni-palota előtt tüntetnek csütörtökön az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség tagjai, „méltányos adóreformot” követelve, amelyben „a terhek igazságosan oszlanak meg a tőke és a munka között”.
Az eheti harmadik egyeztetés is kudarcba fulladt a Nicușor Dan államfő által kormányzásra felkért pártok között a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedésekről, sőt egyre jobban elfajulóban a vita.
Az energiaügyi minisztérium közvitára bocsátotta azt a mechanizmust, amellyel július 1-jétől, a villamosenergia-piac liberalizációját követően támogatni kívánja az energiafogyasztókat.
A közalkalmazottaknak járó úgynevezett antennapótlékot fix összegben, nem bérarányosan kellene megállapítani, mivel nem a bérszinthez, hanem a munkakörülményekhez kell igazodnia – jelentette ki Simona Bucura-Oprescu munkaügyi miniszter.
Miközben a hiány lefaragását célzó intézkedéscsomag kidolgozása közben a politikai alakulatok tárgyalásain szó esik többek között az áfa emeléséről is, a nem hatékony adóbehajtás miatt jelenleg is tetemes potenciális bevételtől esik el az államkassza.
Tájékoztató kampányt indított az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) az elektromos energia fogyasztói számára annak apropóján, hogy 2025. július 1-jén megszűnik az árplafon-kompenzációs rendszer a villanyáram esetében.
A Hidroelectrica minden olyan fogyasztót képes átvenni, aki áramszolgáltatót akar váltani – közölte a cég szerdai közleményében.
szóljon hozzá!