Japánsztrájkba léptek szerdán az ország több helyi és megyei önkormányzatának alkalmazottai – bár korábban általános munkabeszüntetést jelentettek be, végül sok hivatalban fehér karszalaggal, de dolgoztak, és sok megye végül nem csatlakozott a tiltakozó akcióhoz.
Például a besztercei városháza alkalmazottainak fele tiltakozik fehér karszalag viselésével szerda reggeltől péntekig a közalkalmazottak egységes bérezéséről szóló törvénytervezet ellen.
A nagyszebeni városházán viszont minden dolgozó felfüggesztette a munkát szerdán reggel 10 óra körül. Doru Hanciu szakszervezeti vezető közölte, az összes alkalmazott sztrájkol, akár tagja a szakszervezetnek, akár nem.
„Spontán sztrájkot indítottunk. A polgármesteri hivatal összes alkalmazottja elégedetlen, és csatlakozott ehhez a tiltakozási formához. Itt vannak a városházán dolgozók, illetve az adó- és illetékügyi osztály alkalmazottjai is. Nem dolgoznak. Lehet, hogy egy-két órát, lehet, hogy egész nap tart a sztrájk” – mondta el Doru Hanciu a Mediafax hírügynökségnek.
Több megyében eközben azt mondták a szakszervezeti vezetők, hogy nem szerveznek tiltakozó megmozdulásokat, de arra van esély, hogy spontán tüntetések kialakuljanak. Ilyen például Hunyad, Fehér és Kolozs megye. A Szeben Megyei Tanács alkalmazottait tömörítő szakszervezet elnöke, Dan Frăţilă szerdán azt mondta, egyelőre nem döntötték el, tiltakoznak-e, és ha igen, milyen formában. A temesvári városházán dolgozókat tömörítő szakszervezet vezetője, Tiberiu Negrei azt mondta, a tagok egy része részt vesz a jövő hét elején Bukarestben meghirdetett tiltakozáson.
A Temes megyei helyi önkormányzatok tagjai sem munkabeszüntetéssel, hanem japánsztrájkkal tiltakoznak, de ők csak csütörtöktől. A Kovászna megyei köztisztviselők is csütörtökön csatlakoznak a tiltakozókhoz, japánsztrájkkal fejezik ki az egységes bértörvény rájuk vonatkozó előírásai miatti elégedetlenségüket. Ferencz Tibor, a sepsiszentgyörgyi Nova Vita Szakszervezet elnöke lapunknak elmondta,
A következőkben döntik el, hogy jövő héten milyen újabb megmozdulásokat szerveznek, ha a követeléseiket nem teljesítik. Ferencz Tibor elmondta, a munkabeszüntetéssel kivárnak, mert az fizetéslevonással jár, ezért nem támogatja egyértelműen a tagság. Hangsúlyozta, nehezményezik, hogy a helyi közigazgatásban dolgozókkal csak látszattárgyalásokat folytattak az egységes bértörvényről. Azt pedig semmiképpen nem fogadják el, hogy a helyi tanácsok döntsenek a fizetésükről. „Ez túl szubjektív. A szép szemünkért, vagy milyen alapon kapjuk majd a fizetést?” – tette fel a kérdést a szakszervezeti bizalmi.
Románia volt 2024 második negyedévében az Európai Unió legnagyobb gáztermelője – derül ki az Európai Unió legfrissebb gázpiaci jelentéséből.
Jövő héten újabb egyeztetésekre kerül sor a Romániában feldolgozott hazai élelmiszertermékek árrésének korlátozásáról – jelentette be csütörtökön a mezőgazdasági miniszter.
A Kolozs megyeiek veszik fel a legnagyobb törlesztőrészletű és a legmagasabb összegű jelzáloghiteleket, de ők is fizetnek a legtöbbet az országban az ingatlanokért, míg a Konstanca megyeiek igénylik a legkisebb összegű jelzáloghiteleket.
Az Európai Bizottság csütörtökön kétmilliárd lej (400 millió euró) értékű román állami támogatási programot hagyott jóvá a 2023 szeptembere és 2024 augusztusa közötti súlyos aszály által érintett romániai gazdák kártalanítására.
A Romániából induló járatokra a legolcsóbban vasárnap, ezt követően pedig szombaton lehet repülőjegyet foglalni, a legolcsóbb lehetőségek pedig 30, sőt 45 nappal az indulás előtt elérhetőek – erre a következtetésre jutottak a Vola.ro szakemberei.
A kormány jóváhagyja a sör jövedéki adójának fokozatos emelésére vonatkozó ütemtervet – közölte szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló család tisztességes megélhetéséhez szükséges minimális fogyasztói kosár havi értéke a 2023. szeptemberi 9978 lejről 4,7 százalékkal 10 450 lejre nőtt idén szeptemberre.
A kormány 2026. január elsejéig elhalasztja az ingatlanadók piackutatásokon alapuló kiszámítási módjának alkalmazását – jelentette be szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az áprilisi 2,8 százalékról 1,9 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett, Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében.
A minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazodó új mechanizmusáról fogadott el kedden törvénytervezetet a képviselőház. A jogszabályjavaslat a megfelelő európai uniós minimálbérekről szóló 2022/2041-es irányelvet ülteti át a román jogrendbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!