Lesz-e, amit aláírni? Szigorúbb korlátok közé akarja szorítani a román jegybank a lakosság eladósodottságának szintjét
Fotó: Pixabay.com
A gazdaság túlfűtötté válásának elkerülése, az infláció, valamint a kamatemelések lassítása érdekében az eladósodottság korlátozását fontolgatja a román jegybank.
Újabb lépést készül tenni a Román Nemzeti Bank (BNR) a lakossági hitelezés visszaszorítása érdekében – a Capital gazdasági hetilap birtokába jutott dokumentum jelentősen korlátozná a magánszemélyek eladósodottsági szintjét. A 2007 előtti modell visszavezetéséről van tulajdonképpen szó most, amikor már csaknem egy éve a túlfűtöttség jelei mutatkoznak a román bankpiacon. Ez azt jelenti, hogy
A lap által idézett terv szerint a lejben felvett fogyasztási hitelek esetében például a havi törlesztőrészlet nem lehetne magasabb, mint a kölcsönt felvevő személy fizetésének a 30 százaléka, amennyiben fix kamatozású hitelkonstrukciót vállal, de ha a kamatláb változó, valamely irányadó bankközi kamatlábhoz (ROBOR) kötött, akkor már csak 25 százalék lehet.
Devizaalapú hitelt eközben már-már lehetetlen lesz felvenni, ha életbe lépnek a korlátozások, egy változó kamatozású devizahitelnél ugyanis 15 százalékos a limit. Valamivel jobb a helyzet a lakásvásárlási konstrukcióknál – ott 45 százalékig is elmehet a havi törlesztőrészlet, de csak az első jelzáloghitelnél, és csakis akkor, ha olyan lakás megvásárlásáról van szó, amelyben a hiteligénylő lakni fog. Ha olyan ritka konstrukciót talál a hiteligénylő, amelyben az első 5 év fix kamatozású, akkor 50 százalékig is elmehet. Más esetekben 40 százalékos a küszöb. Jelen pillanatban vannak olyan bankok, amelyek 70 százalékig is kitolják az ügyfél eladósodottsági szintjét.
– fogalmazta meg a Krónika megkeresésére Diósi László, az OTP Bank Románia vezérigazgatója. Rámutatott, az elmúlt időszakban rendkívüli mértékben meglódult a hitelfelvétel, különösen a fogyasztási kölcsönök esetében, ez növeli a fogyasztást, ami hozzájárul a gazdaság túlfűtöttségéhez, ami végül az infláció és a ROBOR emelkedését okozza.
„A hitelezést kiegyensúlyozott keretek között lehet tartani, az jót tesz a pénzügyi egyensúlynak, hozzá tud járulni, hogy az infláció ne legyen olyan kiugró mértékű, illetve ezzel párhuzamosan a ROBOR is mérséklődik. Mindez a jelenlegi hiteleseket védi, hiszen az ő törlesztőrészleteik nem növekednek olyan mértékben” – részletezte Diósi László.
Hozzátette, azért sincs fenyegetés, mert a bérek – az átlag- és a minimálbér egyaránt – folyamatosan emelkedtek. A szakember emlékeztetett, hasonló trendek voltak a 2009-es válság előtt, amikor az emberek a növekvő és a jövőben valószínű növekedő bérükre gondolva vettek fel nagy hiteleket, ám 2008 végére a bérnövekedés hirtelen megállt, sőt a közszférában bércsökkenés volt, az elmaradt bónuszok, prémiumok miatt visszaesett a jövedelmek szintje, és sokan nehézségbe ütköztek a hitel visszafizetésekor. A pénzügyi szakértő rámutatott, a jelenlegi helyzet teljesen más, hiszen a román gazdaság sokkal erősebb, kisebbek a devizakockázatok.
– összegezte Diósi László. Szerinte a módosítás a fogyasztási hiteleket jobban visszaveti, az ingatlanhitelek esetében alig észrevehető csökkenésre számít.
„Az intézkedés valószínűleg valamelyest visszafogja a hitelkedvet, ám ez egészséges korrekció, hiszen ha 2007-ben is megtörténik, talán nem dől be az ingatlanpiac” – véli Bónis Endre kolozsvári ingatlanügyi szakértő. Kérdésünkre ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy
Évente hat-hétezer lakás épül, és ez sem tudja kielégíteni a keresletet, mutatott rá a szakértő. Hozzátette, jó üzlet Kolozsváron ingatlant vásárolni, a pénzt nem szívesen tartják bankban, hiszen az eurós letét kamata 0,3 százalék, míg a lejre 1,5 százalék, ami szintén nagyon kevés. Ha Kolozsváron befektetnek egy ingatlanba, és azt kiadják bérbe, a pénzük 6-8, de akár 15 százalékos kamatot termel, miközben elvileg az ingatlan értéke is növekszik.
Az új építésű lakásokat nem is kolozsváriak, hanem a környező megyékből érkezők vásárolják meg készpénzért. Akinek például Zilahon pénze van, inkább Kolozsváron fekteti be ingatlanba, hiszen Zilahon kiszámíthatatlan a piac, és alacsony a bérleti díj. Bónis Endre is kiemelte, az utóbbi időben növekszik az átlagbér, ez is kompenzál, így egyensúlyba kerülhet a piac.
– szögezte a szakértő. Bónis Endre különben arra számít, hogy az árak nem csökkennek, ám a növekedés leáll, a piac valamennyire lelassul.
Májusban 1 294 311 betöltött álláshelyet tartottak számon a romániai közintézményekben és közhatóságoknál, 1762-vel többet, mint egy hónappal korábban; az álláshelyek csaknem 64 százaléka a központi közigazgatáshoz tartozott.
Az Európai Unióban a májusi 2,7 százalékról júniusban 2,6 százalékra csökkent az éves infláció; a tagállamok közül ezúttal Belgiumban volt a legmagasabb az inflációs ráta, miután öt egymást követő hónapon át Románia volt ebben a helyzetben.
Aszálybiztosítási mechanizmust kíván életbe léptetni a 6,7 millió hektárnyi őszi és tavaszi vetésű területre a mezőgazdasági miniszter, aki tárgyalásokat folytat a Pénzügyi Felügyelet és a biztosítótársaságok képviselőivel a részletek véglegesítéséről.
Az IKEA tűzveszély miatt visszahív több VARMFRONT hordozható töltőt – tájékoztatta szerdán az IKEA – többek között romániai és magyarországi – ügyfeleit.
Ukrajna szomszédai közül továbbra is Románia a legnagyobb gabonaimportőr, a behozott gabona mennyisége azonban több mint 60 százalékkal kevesebb, mint korábban.
Az infláció és a tisztességtelen verseny jelentik idén a legfőbb problémákat a romániai vállalkozói szféra számára – jelentette ki kedden Florin Jianu, a Romániai Kis- és Közepes Vállalkozások Országos Tanácsának (CNIPMMR) elnöke.
A kánikula következményei arra késztetik a hatóságokat, hogy lelkileg felkészítsék a lakosságot egy esetleges blackoutra, azaz teljes áramkimaradásra – állapította meg az áramtermelő-fogyasztókat és energiaközösségeket tömörítő szövetség (APCE).
Egy startup megalkotta az első, romániai fejlesztésű elektromos motorkerékpárt, amely összecsukható, és a legnagyobb, töltés nélküli hatótávval dicsekszik. A Ride Colibri M22-es vázát Szatmárnémetiben fejlesztették ki, ott is rakják össze.
A veszteségek ellenére nincs szó arról, hogy a román állam lemondjon a Tarom állami légitársaságról, kiemelt fontosságú, hogy az többségi állami tulajdonrész mellett megmaradjon – jelentette ki Sorin Grindeanu közlekedési miniszter.
Sebastian Burduja energiaügyi miniszter hétfőn kijelentette, hogy az országos villamosenergia-rendszer (SEN) egyensúlyát nem fenyegeti veszély a kánikula miatt.
szóljon hozzá!![Hozzászólások](https://kronikaonline.ro/template/kronika_new/images/dropdown.svg)