Lesz-e, amit aláírni? Szigorúbb korlátok közé akarja szorítani a román jegybank a lakosság eladósodottságának szintjét
Fotó: Pixabay.com
A gazdaság túlfűtötté válásának elkerülése, az infláció, valamint a kamatemelések lassítása érdekében az eladósodottság korlátozását fontolgatja a román jegybank.
Újabb lépést készül tenni a Román Nemzeti Bank (BNR) a lakossági hitelezés visszaszorítása érdekében – a Capital gazdasági hetilap birtokába jutott dokumentum jelentősen korlátozná a magánszemélyek eladósodottsági szintjét. A 2007 előtti modell visszavezetéséről van tulajdonképpen szó most, amikor már csaknem egy éve a túlfűtöttség jelei mutatkoznak a román bankpiacon. Ez azt jelenti, hogy
A lap által idézett terv szerint a lejben felvett fogyasztási hitelek esetében például a havi törlesztőrészlet nem lehetne magasabb, mint a kölcsönt felvevő személy fizetésének a 30 százaléka, amennyiben fix kamatozású hitelkonstrukciót vállal, de ha a kamatláb változó, valamely irányadó bankközi kamatlábhoz (ROBOR) kötött, akkor már csak 25 százalék lehet.
Devizaalapú hitelt eközben már-már lehetetlen lesz felvenni, ha életbe lépnek a korlátozások, egy változó kamatozású devizahitelnél ugyanis 15 százalékos a limit. Valamivel jobb a helyzet a lakásvásárlási konstrukcióknál – ott 45 százalékig is elmehet a havi törlesztőrészlet, de csak az első jelzáloghitelnél, és csakis akkor, ha olyan lakás megvásárlásáról van szó, amelyben a hiteligénylő lakni fog. Ha olyan ritka konstrukciót talál a hiteligénylő, amelyben az első 5 év fix kamatozású, akkor 50 százalékig is elmehet. Más esetekben 40 százalékos a küszöb. Jelen pillanatban vannak olyan bankok, amelyek 70 százalékig is kitolják az ügyfél eladósodottsági szintjét.
– fogalmazta meg a Krónika megkeresésére Diósi László, az OTP Bank Románia vezérigazgatója. Rámutatott, az elmúlt időszakban rendkívüli mértékben meglódult a hitelfelvétel, különösen a fogyasztási kölcsönök esetében, ez növeli a fogyasztást, ami hozzájárul a gazdaság túlfűtöttségéhez, ami végül az infláció és a ROBOR emelkedését okozza.
„A hitelezést kiegyensúlyozott keretek között lehet tartani, az jót tesz a pénzügyi egyensúlynak, hozzá tud járulni, hogy az infláció ne legyen olyan kiugró mértékű, illetve ezzel párhuzamosan a ROBOR is mérséklődik. Mindez a jelenlegi hiteleseket védi, hiszen az ő törlesztőrészleteik nem növekednek olyan mértékben” – részletezte Diósi László.
Hozzátette, azért sincs fenyegetés, mert a bérek – az átlag- és a minimálbér egyaránt – folyamatosan emelkedtek. A szakember emlékeztetett, hasonló trendek voltak a 2009-es válság előtt, amikor az emberek a növekvő és a jövőben valószínű növekedő bérükre gondolva vettek fel nagy hiteleket, ám 2008 végére a bérnövekedés hirtelen megállt, sőt a közszférában bércsökkenés volt, az elmaradt bónuszok, prémiumok miatt visszaesett a jövedelmek szintje, és sokan nehézségbe ütköztek a hitel visszafizetésekor. A pénzügyi szakértő rámutatott, a jelenlegi helyzet teljesen más, hiszen a román gazdaság sokkal erősebb, kisebbek a devizakockázatok.
– összegezte Diósi László. Szerinte a módosítás a fogyasztási hiteleket jobban visszaveti, az ingatlanhitelek esetében alig észrevehető csökkenésre számít.
„Az intézkedés valószínűleg valamelyest visszafogja a hitelkedvet, ám ez egészséges korrekció, hiszen ha 2007-ben is megtörténik, talán nem dől be az ingatlanpiac” – véli Bónis Endre kolozsvári ingatlanügyi szakértő. Kérdésünkre ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy
Évente hat-hétezer lakás épül, és ez sem tudja kielégíteni a keresletet, mutatott rá a szakértő. Hozzátette, jó üzlet Kolozsváron ingatlant vásárolni, a pénzt nem szívesen tartják bankban, hiszen az eurós letét kamata 0,3 százalék, míg a lejre 1,5 százalék, ami szintén nagyon kevés. Ha Kolozsváron befektetnek egy ingatlanba, és azt kiadják bérbe, a pénzük 6-8, de akár 15 százalékos kamatot termel, miközben elvileg az ingatlan értéke is növekszik.
Az új építésű lakásokat nem is kolozsváriak, hanem a környező megyékből érkezők vásárolják meg készpénzért. Akinek például Zilahon pénze van, inkább Kolozsváron fekteti be ingatlanba, hiszen Zilahon kiszámíthatatlan a piac, és alacsony a bérleti díj. Bónis Endre is kiemelte, az utóbbi időben növekszik az átlagbér, ez is kompenzál, így egyensúlyba kerülhet a piac.
– szögezte a szakértő. Bónis Endre különben arra számít, hogy az árak nem csökkennek, ám a növekedés leáll, a piac valamennyire lelassul.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!