Váratlan fordulat. A legoptimistább előrejelzéseket is meghaladta a román gazdaság bővülése
Fotó: BBTE/Facebook
Románia majdnem teljes mértékben behozta a koronavírus-járvány miatt elszenvedett gazdasági veszteségeket Szász Levente kolozsvári közgazdász szerint, akit azt követően kérdeztünk, hogy az Országos Statisztikai Intézet (INS) tegnap minden elemzői várakozást felülmúló első negyedévi gazdasági növekedésről számolt be. Az ING Bank elemzése „wow-faktort” említ.
Minden várakozást felülmúlva nőtt az idei első negyedévben Románia gazdasága az előző három hónap eredményéhez viszonyítva – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által kedden nyilvánosságra hozott adatsorokból. 2021. január–március között a román össztermék (GDP) a szezonális és naptárhatással kiigazított érték szerint 2,8 százalékkal volt nagyobb a 2020. október–december közötti időszakhoz mérten.
A tavalyi év azonos időszakához viszonyítva az idei első negyedévben a nyers adatok szerint 0,2 százalékkal csökkent a román gazdaság teljesítménye, a szezonális és naptárhatással kiigazított érték szerint viszont a GDP azonos volt a 2020 első negyedévivel.
Mint ismeretes, a bukaresti hatóságok az idén 5,0 százalékos gazdasági növekedésre számítanak, miután a kormány gazdasági előrejelzési bizottsága április végén javította az idei várakozását a korábban közölt 4,3 százalékról. Az Európai Bizottság 5,1 százalékos GDP-bővülést, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 6,0 százalékos növekedést, míg a Világbank 4,3 százalékos román gazdasági növekedést prognosztizált az idei évre.
Florin Cîţu miniszterelnök keddi Facebook-bejegyzésében
ami „választ ad az elmúlt száz év legnagyobb válságára”. Hangsúlyozta: kormánya „a legjobb döntéseket” hozta meg, és erre a gazdaság pozitívan válaszolt. „Most pedig előkészítjük azokat az intézkedéseket, amelyek révén a járvány utáni Románia erősebb, versenyképesebb, ellenállóbb lesz. A következő években olyan gazdasági növekedésre számítok, amely szertefoszlat minden eddigi előrejelzést, és ennek minden polgár a haszonélvezője lesz” – fogalmazott bejegyzésében a román kormányfő.
„Wow faktort” említ a statisztikai adatok nyilvánosságra hozatalát követően a befektetők számára kiadott gyorselemzésében az ING Bank, a kifejezés az angol álmélkodó felkiáltásból került be a magyar szlengbe. A hitelintézet elemzői szerint a 2,8 százalékos gazdasági növekedéssel a román gazdaság újra lendületet vett, ezért
Az elemzők egyelőre nem módosítják előrejelzéseiket, várják a részletes adatsorokat, amelyek június 8-án látnak majd napvilágot.
Az viszont meglátásuk szerint is egyértelmű, hogy sok múlik még a koronavírus-járvány alakulásán és az oltás tempóján. „Románia gazdasága újfent bizonyítja, hogy figyelemre méltó az ellenállás a sokkhatásokra” – zárták gyorselemzésüket az ING Bank közgazdászai.
„Tulajdonképpen nem növekedett a romániai gazdaság, ám az Országos Statisztikai Intézet idei első negyedévre becsült adatai szerint
– fogalmazta meg hasonlóképpen a Krónika megkeresésére Szász Levente kolozsvári közgazdász, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese.
A visszakapaszkodás tekintettel a járványhelyzetre, önmagában is egy jó hír, szögezte le az elemző. Mint magyarázta, a bruttó hazai termék az elmúlt év utolsó negyedéhez képest növekedett 2,8 százalékkal, ez jól hangzik, sőt negyedéves szinten a 2,8 százalék erőteljes növekedésnek számít. Ugyanakkor ennél lényegesebb az éves szint vizsgálata, a 2020. márciusi adatokhoz viszonyítva viszont nyers adatként 0,2 százalékos a visszaesés.
Szász Levente felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt év második negyedében volt a legnehezebb időszak, negyedéves szinten a tíz százalékot is meghaladó gazdasági visszaesés, tehát ebből kiindulva volt és még van, ahonnan növekedjen a gazdaság teljesítménye. Arra is kitért, hogy bármilyen furcsán hangzik ez az elmúlt hónapokra vonatkoztatva, ez a 2,8 százalékos növekedés még mindig csak az Országos Statisztikai Intézet előzetes becslése, mely később még módosulhat, és néha jelentős mértékben megváltozik.
– összegzett a közgazdász.
Emlékeztetett továbbá, hogy a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának van egy kutatási projektje, melyben a kutatócsoport tagjai naponta közzéteszik elemzéseiket a koronavírus-járvány romániai gazdasági hatásaira nézve, itt az elemzők éves szinten tehát 2020 első negyedévéhez viszonyítva 0,3 százalékos növekedésre számítottak, ami szintén a nullához közelít, tehát a helyreállást jelzi.
Innen mindenképpen további növekedésre számíthatunk – vetítette előre Szász Levente. Felidézte, a korábbi előrejelzésükben 2021-re 5 százalék feletti éves növekedésre számítottak, a modellt a statisztikai intézet becslései alapján kiigazítják, valószínű felfele fogják módosítani. „A GDP hosszú távon növekedni szokott. Azt látni kell, hogy egy évnyi növekedést elveszítettünk, most ugyan nincs még emelkedés, de legalább behoztuk a lemaradást, és visszaálltunk a 2020. év eleji szintre. Gyakorlatilag a járvány miatt gazdasági értelemben nem veszítettünk egy évnél többet, miközben a pandémia elején az elemzők többsége legalább másfél-két éves veszteségre számított. Ehhez képest jól alakulnak a mutatók” – összegezte a közgazdász.
Kérésünkre vizuálisan is megjelenítette a gazdaság alakulását a járvány kitörése óta. Mint mondta, valójában nem is V vagy U alakú a helyreállás, hanem inkább egy, a második szárán elnyújtott W betűre emlékeztet. Az elmúlt év második negyedében,
viszont a gazdaság teljesítménye akkor még nem állt teljesen vissza. Az utolsó negyedévben nulla körüli értéket jegyeztek, stagnált a teljesítmény, itt egy vízszintes vonal húzható, most pedig az idei év első három hónapjában újra emelkedik a teljesítmény.
„Mindenképpen egy lassú kilábalás körvonalazódik, a gazdaság nem egyből ugrott vissza, de mostanra már visszaállt. A 2020-as évet alapvetően a csökkenés jellemezte, 2021 viszont az előző év veszteségéhez képest növekedést fog hozni” – részletezte az elemző. Kifejtette, a háttérben folyamatosan számolják, hogy mi várható éves szinten, eddig az első három hónapról vannak adatok, de vizsgálják havi és negyedéves lebontásban is a számokat, ez alapján arra a következtetésre jutottak, hogy jók a kilátások 2021-re.
„A Raiffeisen Bank Románia vezető közgazdásza a 7 százalékot meghaladó gazdasági növekedésre számít, ez sem kizárt, hiszen van ahonnan növekedni a veszteséges 2020-as esztendőből” – húzta alá Szász Levente.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
A román állami légitársaság által felhalmozott adósságok miatt egy ideig megakadályozta a Tarom Amszterdam és Bukarest között közlekedő járatának felszállását egy holland adóbehajtó cég.
A jelzáloghitelt igénylők vagy felvevők mintegy 63 százaléka 2010 után elkészült vagy még épülő lakásokat választ, 40 százalékuk multinacionális vállalatnál dolgozik – derül ki egy friss elemzésből.
szóljon hozzá!