Falukép és háztáji csirke

A jogszabálynak arra kellene lehetőséget biztosítania, hogy ezeket az ingatlanokat be lehessen vonni a turisztikai körforgásba, európai uniós forrásokat biztosítva a felújításukra, átalakításukra. Ugyanakkor a szabályozásnak a kezdeményező elmondása szerint arra is ki kell térnie, hogy szakszerűen történjenek a felújítások, őrizzék meg ezek során a faluképet, hiszen éppen az lehet a térség vonzereje a turisták számára.

„Pályázati lehetőségeket kellene biztosítani az önkormányzatoknak, civil szervezeteknek is, hiszen az agroturizmus szerves része egy tájház, egy falumúzeum, egy civilizált parkoló, a hagyományok vagy éppen a természetvédelmi területek őrzése” – részletezte a képviselő.

A turisták megismerkedhetnének a gazdaságban zajló tevékenységekkel, közben szállást és étkezést is kapnának.

„Agroturisztikai farmok már most is működnek, de a különböző területeken célzottan lehetne ezeket fejleszteni, például a lovardákat, a szőlő- és borértékesítést, a sajt- és túrókészítést vagy éppen az ökogazdálkodást. Az ágazat gasztronómiai részére is kitérne a jogszabály, hiszen ha azt túlszabályozzák, akkor nem valósul meg” – mutatott rá Gál Károly. Például – fűzte hozzá – engedélyezni kellene a gazdaságban nevelt majorság levágását, majd a saját konyhán való elkészítését.

Gál Károly emlékeztetett, Romániában az utolsó jogszabály, ami a faluturizmusra vonatkozik, egy 1997-ben megjelent sürgősségi kormányrendelet, ez rendelkezik az agroturisztikai farmokról, panziókról, de ez szerinte már idejétmúlt, annál is inkább, hogy azóta az ország csatlakozott az Európai Unióhoz.

Előkészítés alatt

Az erdővidéki politikus hangsúlyozta, a tervezet előkészítésének kezdeti szakaszában vannak, elkészült egy akcióterv, és beszéltek erről a képviselőház mezőgazdasági szakbizottságában. A jövőben konzultációkat szerveznek, egyeztetnek az érintettekkel, a szakma képviselőivel, az akadémiai szférával, hogy „egy igazán jó, a valósághoz igazodó, átfogó jogszabály szülessen”. Ugyanakkor Gál Károly szerint meg kell győzni a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztériumot, hogy támogassa a jogszabályt, és találjon finanszírozási forrásokat az alkalmazására, hiszen ez egy újabb lehetőség lenne arra, hogy a vidéket a turizmus szempontjából, célzottan is fejlesszék.

Meg kell találni az egyensúlyt

„Meg kell találni azt a keskeny határt, hogy az ágazat ne legyen annyira túlszabályozva, hogy elvegye a gazdák kedvét, de ellenőrizhető is legyen, hogy a turistának szavatolni lehessen a minőséget és a biztonságot” – értékelte a kezdeményezést tegnap a Krónika megkeresésére Daragus Attila, az ANTREC faluturisztikai szövetség Kovászna megyei elnöke. Felidézte, már évtizedek óta többen próbálkoztak a faluturizmus önálló szabályozásával, de eddig nem sikerült véglegesíteni, éppen azért, mert nehéz ezeket a feltételeket teljesíteni.

„Az megengedhetetlen, hogy teljesen ellenőrizhetetlenné váljon a tevékenység, de ha túlszabályozzák, félő, hogy visszajutunk oda, ahol most vagyunk” – részletezte a Bálványoson turisztikai vállalkozást működtető torjai polgármester.

„A vendéget nem lehet a fejőlegények mellett lefektetni, és az sem megengedett, hogy házi tojást szolgálnak fel neki, de közben megfertőződik szalmonellával” – húzta alá Daragus Attila. Ugyanakkor rámutatott, a turizmusban mindig voltak és lesznek is csalók, most is előfordul, hogy egy panzió azzal népszerűsíti a kínálatát, hogy helyi termelőktől beszerzett friss, házi terméket szolgál fel, és közben a nagyáruházláncokból vásárolnak alapanyagokat. „Meg kell találni az egyensúlyt, hogy ne legyen túlszabályozott az ágazat, de azért minőségi és élelmiszer-biztonsági szempontból követhető, ellenőrizhető legyen” – összegzett Daragus Attila.