Reménysugár. A kevésbbé ismert vidéki településeket is bevonhatná a turisztikai körforgásba a készülő jogszabályjavaslat
Fotó: Erdély Bálint Előd
Meg kell találni az egyensúlyt, hogy ne legyen túlszabályozott az ágazat, de azért minőségi és élelmiszer-biztonsági szempontból követhető, ellenőrizhető legyen – értékelt Daragus Attila, az ANTREC faluturisztikai szövetség Kovászna megyei elnöke, amikor a készülő agroturisztikai törvénytervezet kapcsán faggattuk. Gál Károly erdővidéki RMDSZ-es képviselő szerint a vidék egyik kitörési pontja lehetne az agroturizmus.
2022. április 02., 20:012022. április 02., 20:01
Agroturisztikai törvénytervezet benyújtását tervezi Gál Károly erdővidéki RMDSZ-es képviselő, aki azt szorgalmazza, hogy az ágazatra saját jogszabály vonatkozzon, kerüljön ki az általános idegenforgalmi törvényből. Az elképzelés szerint a törvényt a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium alkalmazná. Gál Károly szerdán a Krónika megkeresésére elmondta, a vidék egyik kitörési pontja lehetne az agroturizmus, azokat a térségeket segítve, ahol nincsenek nagy, országos érdekeltségű üdülőközpontok, amilyen például Székelyföldön Szováta vagy Kovászna városa.
A jogszabálynak arra kellene lehetőséget biztosítania, hogy ezeket az ingatlanokat be lehessen vonni a turisztikai körforgásba, európai uniós forrásokat biztosítva a felújításukra, átalakításukra. Ugyanakkor a szabályozásnak a kezdeményező elmondása szerint arra is ki kell térnie, hogy szakszerűen történjenek a felújítások, őrizzék meg ezek során a faluképet, hiszen éppen az lehet a térség vonzereje a turisták számára.
„Pályázati lehetőségeket kellene biztosítani az önkormányzatoknak, civil szervezeteknek is, hiszen az agroturizmus szerves része egy tájház, egy falumúzeum, egy civilizált parkoló, a hagyományok vagy éppen a természetvédelmi területek őrzése” – részletezte a képviselő.
A turisták megismerkedhetnének a gazdaságban zajló tevékenységekkel, közben szállást és étkezést is kapnának.
„Agroturisztikai farmok már most is működnek, de a különböző területeken célzottan lehetne ezeket fejleszteni, például a lovardákat, a szőlő- és borértékesítést, a sajt- és túrókészítést vagy éppen az ökogazdálkodást. Az ágazat gasztronómiai részére is kitérne a jogszabály, hiszen ha azt túlszabályozzák, akkor nem valósul meg” – mutatott rá Gál Károly. Például – fűzte hozzá – engedélyezni kellene a gazdaságban nevelt majorság levágását, majd a saját konyhán való elkészítését.
Gál Károly emlékeztetett, Romániában az utolsó jogszabály, ami a faluturizmusra vonatkozik, egy 1997-ben megjelent sürgősségi kormányrendelet, ez rendelkezik az agroturisztikai farmokról, panziókról, de ez szerinte már idejétmúlt, annál is inkább, hogy azóta az ország csatlakozott az Európai Unióhoz.
Az erdővidéki politikus hangsúlyozta, a tervezet előkészítésének kezdeti szakaszában vannak, elkészült egy akcióterv, és beszéltek erről a képviselőház mezőgazdasági szakbizottságában. A jövőben konzultációkat szerveznek, egyeztetnek az érintettekkel, a szakma képviselőivel, az akadémiai szférával, hogy „egy igazán jó, a valósághoz igazodó, átfogó jogszabály szülessen”. Ugyanakkor Gál Károly szerint meg kell győzni a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztériumot, hogy támogassa a jogszabályt, és találjon finanszírozási forrásokat az alkalmazására, hiszen ez egy újabb lehetőség lenne arra, hogy a vidéket a turizmus szempontjából, célzottan is fejlesszék.
„Meg kell találni azt a keskeny határt, hogy az ágazat ne legyen annyira túlszabályozva, hogy elvegye a gazdák kedvét, de ellenőrizhető is legyen, hogy a turistának szavatolni lehessen a minőséget és a biztonságot” – értékelte a kezdeményezést tegnap a Krónika megkeresésére Daragus Attila, az ANTREC faluturisztikai szövetség Kovászna megyei elnöke. Felidézte, már évtizedek óta többen próbálkoztak a faluturizmus önálló szabályozásával, de eddig nem sikerült véglegesíteni, éppen azért, mert nehéz ezeket a feltételeket teljesíteni.
„Az megengedhetetlen, hogy teljesen ellenőrizhetetlenné váljon a tevékenység, de ha túlszabályozzák, félő, hogy visszajutunk oda, ahol most vagyunk” – részletezte a Bálványoson turisztikai vállalkozást működtető torjai polgármester.
„A vendéget nem lehet a fejőlegények mellett lefektetni, és az sem megengedett, hogy házi tojást szolgálnak fel neki, de közben megfertőződik szalmonellával” – húzta alá Daragus Attila. Ugyanakkor rámutatott, a turizmusban mindig voltak és lesznek is csalók, most is előfordul, hogy egy panzió azzal népszerűsíti a kínálatát, hogy helyi termelőktől beszerzett friss, házi terméket szolgál fel, és közben a nagyáruházláncokból vásárolnak alapanyagokat. „Meg kell találni az egyensúlyt, hogy ne legyen túlszabályozott az ágazat, de azért minőségi és élelmiszer-biztonsági szempontból követhető, ellenőrizhető legyen” – összegzett Daragus Attila.
Az év első két hónapjában 1,6 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), 3 százalékkal többet a 2024 januárjában és februárjában jegyzettnél – küzölte az Országos Statisztikai Intézet.
Idén márciusban 4 664 642 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, számuk megegyezett az egy hónappal korábbival; az átlagnyugdíj 2758 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) pénteken közzétett adataiból.
A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok.
A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.
Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
szóljon hozzá!