Reménysugár. A kevésbbé ismert vidéki településeket is bevonhatná a turisztikai körforgásba a készülő jogszabályjavaslat
Fotó: Erdély Bálint Előd
Meg kell találni az egyensúlyt, hogy ne legyen túlszabályozott az ágazat, de azért minőségi és élelmiszer-biztonsági szempontból követhető, ellenőrizhető legyen – értékelt Daragus Attila, az ANTREC faluturisztikai szövetség Kovászna megyei elnöke, amikor a készülő agroturisztikai törvénytervezet kapcsán faggattuk. Gál Károly erdővidéki RMDSZ-es képviselő szerint a vidék egyik kitörési pontja lehetne az agroturizmus.
2022. április 02., 20:012022. április 02., 20:01
Agroturisztikai törvénytervezet benyújtását tervezi Gál Károly erdővidéki RMDSZ-es képviselő, aki azt szorgalmazza, hogy az ágazatra saját jogszabály vonatkozzon, kerüljön ki az általános idegenforgalmi törvényből. Az elképzelés szerint a törvényt a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium alkalmazná. Gál Károly szerdán a Krónika megkeresésére elmondta, a vidék egyik kitörési pontja lehetne az agroturizmus, azokat a térségeket segítve, ahol nincsenek nagy, országos érdekeltségű üdülőközpontok, amilyen például Székelyföldön Szováta vagy Kovászna városa.
A jogszabálynak arra kellene lehetőséget biztosítania, hogy ezeket az ingatlanokat be lehessen vonni a turisztikai körforgásba, európai uniós forrásokat biztosítva a felújításukra, átalakításukra. Ugyanakkor a szabályozásnak a kezdeményező elmondása szerint arra is ki kell térnie, hogy szakszerűen történjenek a felújítások, őrizzék meg ezek során a faluképet, hiszen éppen az lehet a térség vonzereje a turisták számára.
„Pályázati lehetőségeket kellene biztosítani az önkormányzatoknak, civil szervezeteknek is, hiszen az agroturizmus szerves része egy tájház, egy falumúzeum, egy civilizált parkoló, a hagyományok vagy éppen a természetvédelmi területek őrzése” – részletezte a képviselő.
A turisták megismerkedhetnének a gazdaságban zajló tevékenységekkel, közben szállást és étkezést is kapnának.
„Agroturisztikai farmok már most is működnek, de a különböző területeken célzottan lehetne ezeket fejleszteni, például a lovardákat, a szőlő- és borértékesítést, a sajt- és túrókészítést vagy éppen az ökogazdálkodást. Az ágazat gasztronómiai részére is kitérne a jogszabály, hiszen ha azt túlszabályozzák, akkor nem valósul meg” – mutatott rá Gál Károly. Például – fűzte hozzá – engedélyezni kellene a gazdaságban nevelt majorság levágását, majd a saját konyhán való elkészítését.
Gál Károly emlékeztetett, Romániában az utolsó jogszabály, ami a faluturizmusra vonatkozik, egy 1997-ben megjelent sürgősségi kormányrendelet, ez rendelkezik az agroturisztikai farmokról, panziókról, de ez szerinte már idejétmúlt, annál is inkább, hogy azóta az ország csatlakozott az Európai Unióhoz.
Az erdővidéki politikus hangsúlyozta, a tervezet előkészítésének kezdeti szakaszában vannak, elkészült egy akcióterv, és beszéltek erről a képviselőház mezőgazdasági szakbizottságában. A jövőben konzultációkat szerveznek, egyeztetnek az érintettekkel, a szakma képviselőivel, az akadémiai szférával, hogy „egy igazán jó, a valósághoz igazodó, átfogó jogszabály szülessen”. Ugyanakkor Gál Károly szerint meg kell győzni a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztériumot, hogy támogassa a jogszabályt, és találjon finanszírozási forrásokat az alkalmazására, hiszen ez egy újabb lehetőség lenne arra, hogy a vidéket a turizmus szempontjából, célzottan is fejlesszék.
„Meg kell találni azt a keskeny határt, hogy az ágazat ne legyen annyira túlszabályozva, hogy elvegye a gazdák kedvét, de ellenőrizhető is legyen, hogy a turistának szavatolni lehessen a minőséget és a biztonságot” – értékelte a kezdeményezést tegnap a Krónika megkeresésére Daragus Attila, az ANTREC faluturisztikai szövetség Kovászna megyei elnöke. Felidézte, már évtizedek óta többen próbálkoztak a faluturizmus önálló szabályozásával, de eddig nem sikerült véglegesíteni, éppen azért, mert nehéz ezeket a feltételeket teljesíteni.
„Az megengedhetetlen, hogy teljesen ellenőrizhetetlenné váljon a tevékenység, de ha túlszabályozzák, félő, hogy visszajutunk oda, ahol most vagyunk” – részletezte a Bálványoson turisztikai vállalkozást működtető torjai polgármester.
„A vendéget nem lehet a fejőlegények mellett lefektetni, és az sem megengedett, hogy házi tojást szolgálnak fel neki, de közben megfertőződik szalmonellával” – húzta alá Daragus Attila. Ugyanakkor rámutatott, a turizmusban mindig voltak és lesznek is csalók, most is előfordul, hogy egy panzió azzal népszerűsíti a kínálatát, hogy helyi termelőktől beszerzett friss, házi terméket szolgál fel, és közben a nagyáruházláncokból vásárolnak alapanyagokat. „Meg kell találni az egyensúlyt, hogy ne legyen túlszabályozott az ágazat, de azért minőségi és élelmiszer-biztonsági szempontból követhető, ellenőrizhető legyen” – összegzett Daragus Attila.
A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.
Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.
A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.
Anyagilag egyre megerőltetőbb lesz gépkocsit fenntartani, vezetni, hiszen akár havi több száz lejes pluszköltséget generálhatnak az autótulajdonosoknak a kormány megszorító intézkedései, melyek egyéb drágulásokkal karöltve érkeznek.
Ilie Bolojan miniszterelnök takarékossági okokból arra utasította a minisztériumokat és a közintézményeket, hogy ritkítsák az alkalmazottak külföldi útjait.
A második deficitcsökkentő csomag a Környezetvédelmi Alap (AFM) programjairól is rendelkezni fog, beleértve a roncsautóprogramot is – nyilatkozta szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Románia nagyon jó jelzést kapott az Európai Bizottságtól, miután a kormány felelősséget vállalt az első deficitcsökkentő intézkedéscsomagért, és ezzel mérséklődött az ország leminősítésének kockázata – véli Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Újabb, menetrendszerű tiltakozó akciókat hirdetett kedden az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) a kormány deficitcsökkentő intézkedései ellen.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.
A költségvetési hiány korrekciója prioritás Románia számára – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter kedden, az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) ülésén.
szóljon hozzá!