Kiszámolták. Nemigen kecsegtet haszonnal a bankbetét
Fotó: Pixabay.com
Nemigen éri meg bankban tartani az eurót: 2000 euró évi lekötése esetén csak 12 romániai bank kínál profitot, miközben 13 másik pénzintézetnél egy év lejártával kevesebb pénzt adnak ki a lekötött összegnél. A Krónikának nyilatkozó szakértő szerint Romániában évek óta negatív zónában mozog a reálkamat.
2019. október 03., 08:182019. október 03., 08:18
Nullaszázalékos kamatot hirdet a magánszemélyek eurós betéteire a Román Fejlesztési Bank (BRD), miután egy hónappal ezelőtt a Raiffeisen Bank felszámolta a lakossági és mikrovállalkozások eurós betéteit. Az utóbbi időben egyre több pénzintézetnél fordul elő, hogy az alacsony kamat és a banki illetékek, kezelési költségek miatt
A rendszerváltás óta a BRD az első bank, amely nullaszázalékos kamatot kínál az eurós betétekre, ám a banki illetékek miatt például az Unicredit és az ING Banknál a betétek utáni veszteség a pozitív kamat ellenére is nagyobb.
Az Economica.net gazdasági hírportál számításai szerint egy 2000 eurós letét a BRD-nél nulla kamattal egy év után 20 eurós veszteséget generál, miközben az Unicredit 0,15 százalékos kamatot kínál, ami az illetékek levonása után 21 eurós veszteséget jelent, az ING Banknál pedig az évi 0,10 százalékos kamat mellett már 22 eurót veszítenénk. „A nemzetközi piacot az alacsony vagy éppen a negatív kamat jellemzi, ez megnövelte a befektetési alapok iránti érdeklődést, melyek alternatívát jelentenek a megtakarításra. Az év elejétől a BRD Asset Managment 25 százalékkal növelte meg az értékpapírjai értékét, az ügyfelek száma pedig 50 százalékkal emelkedett” – nyilatkozták a portálnak a Societe Generale tulajdonában levő román pénzintézet illetékesei. Az elemzés szerint
miközben 13 másik banknál – és ezek az ország vezető pénzintézetei – a banki illetékek felszámolása után egy év lejártával kevesebb pénzt adnak ki a lekötött 2000 euróhoz képest, a veszteség 36 eurócent és 22 euró között mozog.
Romániában gyakorlatilag évek óta negatív zónában mozog a reálkamat – szögezte le a Krónika megkeresésére Bordás Attila, a LAM Mikrohitel Rt. igazgatóhelyettese. Mint rámutatott, még ha 1 vagy 2 százalékos kamatot kínál is a bank, ám az infláció 3 százalékos, még akkor is veszteséges a betét, ha a banki illetéktől eltekintünk. Meglehet ugyanis, hogy a pénzmennyiség a kamattal 2 százalékot nő, de az infláció miatt az értéke 3 százalékot csökken, tehát kevesebbet ér, mint egy évvel ezelőtt. Vagyis gyakorlatilag veszteséget generál a betét.
– részletezte a banki szakember. Szerinte amúgy a magánszemélyeknek a befektetési alapok jelenthetnek megtakarítási alternatívát, nem kell követniük a napi ármozgásokat, ezt megteszik helyettük a szakemberek, másrészt ezek az alapok szigorúan szabályozottak. A hozam a vállalt kockázattól függ, a részvénypiacon akár 30–40 százalékos is lehet a nyereség, ám ugyanekkora potenciális veszteséget is generálhat, így mindenkinek el kell döntenie, hogy mekkora kockázatot tart kényelmesnek, elfogadhatónak a nagyobb hozam reményében. Bordás Attila kiemelte, vannak alacsony kockázatú alapok, melyek például csak EU-s állami kötvényeket vásárolnak, ezeknek a hozamuk alacsonyabb, de mindenképpen pozitív a reálkamatuk.
ám jelenleg az ingatlanpiacon az árak a csúcson vannak, tehát most nem érdemes ingatlant vásárolni, viszont valószínű jövő év második felében az árak csökkennek, és akkor változik a trend – hívta fel a figyelmet a szakértő.
„A kamatpolitika a központi bankok eszköze arra, hogy a gazdaságban jelentkező folyamatokat befolyásolják, a klasszikus nemzeti banki kitűzés az infláció kordában tartása, ám a 2008-as gazdasági válság után megváltozott a helyzet” – tért ki a jelenség hátterére Bordás Attila. Felidézte, heves viták után elsőként az addig makrogazdasági politikával kapcsolatosan viszonylag passzív, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed lépett, arra számítva, hogy a kamatcsökkentés következményeként a betétekből és a kötvényekből a pénz visszaáramlik a gazdaságba, „vér kerül a rendszerbe”, és ennek gazdaságélénkítő hatása lesz. A német pénzügyi rendszer ezt szkeptikusan fogadta, hiszen éppen az ellenkezőjét szorgalmazta: a megtakarítást, azt, hogy nem szabad mesterségesen beavatkozni, hagyni kell a rendszert leépülni, majd utána megindul az egészséges növekedés. Ám az amerikai kamatcsökkentésnek elkezdtek látszani a pozitív hatásai, ez magába foglalta a toxikus értékpapírok, a nehéz helyzetben levő államok kötvényeinek a felvásárlását, nagy összegű készpénzt pumpáltak a rendszerbe, és a lefagyott gazdaság kezdett magához térni. Német nyomásra az Európai Központi Bank sokáig húzódozott, de néhány éve mégis meghozta a döntést, felvásárolta az el nem adható állami kötvényeket, és akár negatív tartományba is csökkentette a kamatokat.
Bordás Attila rámutatott, a közgazdászok egyetértenek abban, hogy ezt a megoldást csak rövid távon és ellenőrzötten szabad alkalmazni. „Ez olyan, mint amikor a maratoni futónak adunk egy vitaminkoktélt. Rövidtávon hasznos, de hosszú távon nem pumpálható. Csak korlátozott ideig tartható, hogy olcsó pénzzel belendítjük a gazdaságot” – szögezte le a szakember. Hangsúlyozta egyúttal, a jelenlegi gazdasági ciklus már túl hosszú ideje tart, így a végéhez közeledik, az olcsó tőkével elárasztott piac egyik negatív következménye volt, hogy Kelet- Európában az egekbe szöktek az ingatlanárak. „Ha ezt a kamatcsökkentő programot most drasztikusan megszüntetik, hogy ellensúlyozzák a gazdaságban természetes ciklikussággal jelentkező recessziót, visszavetheti a sérülékenyebb országok gazdasági fejlődésének ütemét” – figyelmeztet Bordás Attila.
A jelzáloghitelt igénylők vagy felvevők mintegy 63 százaléka 2010 után elkészült vagy még épülő lakásokat választ, 40 százalékuk multinacionális vállalatnál dolgozik – derül ki egy friss elemzésből.
A kormány szerdai ülésén kiegészíti 100 millió lejjel a gazdasági minisztérium költségvetését; az összeget a Start-up Nation programra fordítják.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) október 16–29. között 546 172 gazdának utalta át a mezőgazdasági támogatások előlegét.
A Dante International céget az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) összesen 439 500 lejes bírsággal sújtotta 2024. január 1. és szeptember 1. között, a fogyasztók által benyújtott panaszok, illetve az intézmény ellenőrzései nyomán.
Bár előre sejteni lehetett, hogy az idei választási szuperévben minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a kormány – vallja Bálint Csaba, a BNR igazgatótanácsának régi-új tagja.
Bár az utóbbi hónapokban nőtt a betétdíjas csomagolások visszaváltási aránya, az éves átlag azt mutatja, hogy az összes csomagolás több mint fele a hulladéklerakóban vagy a természetben végzi.
Az első munkagépek már elkezdték a munkát a Nagyszeben és Fogaras között épülő, A13-as jelzésű leendő autópálya nyomvonalán – jelentette be az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) közút- és hídkarbantartó főosztályának (DRDP) Brassó megyei kirendeltsége.
Marcel Ciolacu kormányfő hétfőn ismételten leszögezte, hogy nem emelik jövőre az általános forgalmi adó (áfa/TVA) szintjét.
A gáz- és villamosenergia-árak idén télen nem lesznek magasabbak a tavalyi év azonos időszakához képest, mivel az energiaár-sapka 2025. április elsejéig érvényes – jelentette ki hétfőn egy konferencián Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
A kormány ezen a héten elfogadja a bruttó minimálbért 4050 lejre emelő jogszabályt – jelentette be hétfőn Marcel Ciolacu miniszterelnök.
szóljon hozzá!