A kormány egyik célja „kordában tartani” a villanyszámlákat
Fotó: Pethő Melánia
Teljes káoszt okozott a piacokon a legfrissebb adóügyi módosításokat tartalmazó, hírhedt 114-es sürgősségi kormányrendelet. Bár az alkalmazási módszertan híján sok esetben egyelőre csak találgatások léteznek, azok is elégnek bizonyultak arra, hogy lejtmenetbe állítsák a Bukaresti Értéktőzsdét (BVB) a bankok körüli bizonytalanságok miatt, az áramszolgáltatókat sújtó intézkedések nyomán pedig egyes érintett cégek a kiszivárgott információk szerint azzal fenyegetőznek, hogy lekapcsolják a villanyt a fogyasztóknál.
2019. január 16., 06:272019. január 16., 06:27
2019. január 16., 06:302019. január 16., 06:30
Az energiapiacot, a bankszektort és a Bukaresti Értéktőzsdét (BVB) egyaránt megbolygatta az elmúlt napokban a szociálliberális kormány január elsejétől hatályba lépett új adóügyi csomagja, amelynek elemei a híres-hírhedt 2018/114-es számú sürgősségi kormányrendeletben kaptak helyet. Ugyan még sok a kérdőjel a pontos alkalmazási módszertan, a különféle szabályozások és a 2019-es évi állami költségvetés hiányában, máris nem várt lépéseknek vagyunk szemtanúi.
A villanyáram-szolgáltatók például a kiszivárgott információk szerint az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) képviselőivel a 114-es rendelethez szükséges szabályozási keretről folytatott múlt heti találkozón
Az Economica.net gazdasági hírportál szerint elégedetlenségük oka, hogy a rendelet ellenséges környezetet teremtett számukra, amiből az egyetlen menekülési út, ha lemondanak a lakossági fogyasztókról, akik amúgy is a kötelező végső forgalmazókhoz (Enel, E.On, CEZ, Electrica) lépnek át az új intézkedések nyomán, azok ugyanis mindenképp alacsonyabb árat kínálnak. A 114-es rendelet egyik célja a lakossági számlák alacsony szinten tartása, így várhatóan az ANRE kedvező referenciaárat szab meg.
A jelenlegi 9 millióból mintegy 2 millió fogyasztót érintene az intézkedés, akik a szabadpiacról választottak maguknak szolgáltatót. Közülük viszont mintegy 1,5 millióan az Enel szabadpiaci ágát választották, és félmillió ügyfél van, aki különböző cégekhez ment át. A lakossági szolgáltatástól visszalépő cégek pedig a korábban alacsonyabb áron megvásárolt áramot a szabadpiacon értékesíthetnék, amivel valamennyit visszanyernének a várható veszteségeikből. Ellenkező esetben is fennállna a lehetőség, hogy az ügyfelek hagyják őket cserben, és az olcsóbb ár felé vándorolnának.
ANRE-s források viszont azt mondják, az is előfordulhat, hogy a szabadpiaci cégekre is vonatkoztatnák az új szabályokat, vagyis opcionálisan csatlakozhatnának a kötelező végső forgalmazókhoz. Konkrétumot viszont csak január 18-ára ígérnek.
„A szolgáltatók nem bonthatnak egyoldalúan szerződést sem a háztartási, sem az ipari a fogyasztókkal, ezt a tavaly júliusban elfogadott törvénymódosítás írja elő” – szögezte le kedden a Krónika megkeresésére Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) igazgatóhelyettese, akit a kiszivárgott hírekről és azok esetleges következményeiről faggattunk. Hozzátette,
és holnaptól már nem szolgáltat számára elektromos áramot.
„Nyilván amikor a szerződés lejár, és azt általában egy évre kötik, eldöntheti, hogy a továbbiakban nem tesz ajánlatot a háztartási fogyasztóknak” – részletezte a hatóság vezetője. Hozzátette, a szabadpiac alakulása nyitott kérdés, valószínűleg nehéz lesz azokkal az árakkal versenyezni, amelyeket a kötelező végső forgalmazók tudnak nyújtani, de nem lehetetlen. A kötelező végső forgalmazók szabályozott áron és mennyiségben kapják majd az energiát, ennek ellenére nem számíthatunk árcsökkenésre, hívta fel a figyelmet Nagy-Bege Zoltán. Ennek az a magyarázata, hogy az elmúlt 3-4 hónapban veszteséggel szolgáltattak a lakosságnak,
Ha a veszteségeiket az év végéig behajtják, jövő év elejétől kínálhatnak előnyösebb árakat, ami tovább nehezíti a szabadpiacon a többi szereplő helyzetét. A hatóság képviselője ugyanakkor úgy látja, mindez nem jelenti a szabadpiac végét, hiszen bármelyik fogyasztó dönthet úgy, mégsem megy vissza a szabályozott piacra, marad a szolgáltatójánál.
Mint emlékeztetett, tavaly július elejétől egy új szabály értelmében a kötelező végső forgalmazókat versenyszerűen jelölik ki négy évre. Egyértelműen a régi szolgáltatók nyerték a versenyt, hiszen például egyik kritérium az volt, hogy kinek van több ügyfele, és akkor a szabadpiac még csak a 20 százalékot uralta. Ugyanakkor bevezették a választott végső forgalmazó fogalmát, tehát bármelyik szolgáltató kérheti ezt a státust, azzal a feltétellel, ha olcsóbban adja az áramot, mint a kötelező forgalmazók. Egyelőre még vitáznak erről a hatóság keretében is, de valószínűleg úgy értelmezik, hogy mivel a törvény nem tesz különbséget a kötelező és a választott végső forgalmazó között, ez utóbbiaknak is biztosítani kell a szabályozott felvásárlási árat. Így a verseny tovább élhet, csak szűkebb keretek között – fogalmazta meg az igazgatóhelyettes. Hozzátette, bár kevés az idő, és nem biztosít sok játékteret a törvény, inspirálódnak azokban az EU-tagállamokban választott modellekből, ahol szintén visszatértek a szabályozott árhoz.
Közben szintén az adóügyi intézkedések miatt zuhan már-már megállíthatatlanul a Bukaresti Értéktőzsde (BVB). Jókorát estek kedden a Transilvania Bank részvényei, a kereskedési időszak közepén 6–8 százalékos esést produkáltak azt követően, hogy hétfőn beszakadt a bank részvényeinek árfolyama, és közel 10 százalékos mínuszban zárt. A BRD is 4,84 százalékost esett 12:46-kor. Ennek nyomán a BET-index, amely enyhe emelkedéssel nyitott, a nap közepén mínuszba váltott, 1,68 százaléknyit zuhanva.
A tőzsdén jegyzett cégek a Ziarul Financiar szerint hétfőn 4,3 milliárd lejt veszítettek, így értékük 139 milliárd lej, miközben
A BET-index 4,2 százalékot zuhant, ez volt a legmeredekebb zuhanás az EU-ban.
Az esés – mint ismeretes – azzal hozható összefüggésbe, hogy a kormány kiadta az első adatokat arról, miként adóztatja meg a legnagyobb részvényforgalmat bonyolító bankokat az úgynevezett kapzsisági adóval, aminek értéke az irányadó bankközi kamatlábak (ROBOR) alakulásától függ.
Tény viszont, hogy egynapnyi emelkedés után kedden újfent csökkent a 3, a 9 és a 12 havi ROBOR, a hathavi pedig stagnált. De
a Román Nemzeti Bank (BNR) 4,6822 lej/eurós referencia-árfolyamot tett közzé, ami 0,11 százalékos gyengülést jelent az előző napi szinthez képest.
„Félelmetes a kiszámíthatatlanság, a gerjesztett bizonytalanság, a rengeteg változó tényező, és hogy a nyereségességtől függetlenül a bankoknak negyedévente ki kell fizetniük az adót” – értékelt megkeresésünkre Bordás Attila bankpiaci szakértő. A LAM Mikrohitel Rt. igazgató-helyettese kiemelte,
A szakember úgy látja, a profitot nem minden pénzintézet menekítette ki az országból, hanem abból finanszírozták a befektetéseket, a terjeszkedést, a korszerűsítést, ami költséghatékonyságot eredményezett, ám most ettől függetlenül adóznak, ami visszaveti a fejlesztéseket.
A pénzügyi szakértő szerint a kiszámíthatatlanságot növeli, hogy az adót az irányadó bankközi hitelkamatlábhoz (ROBOR) kötik, ezt pedig nemcsak a bankok befolyásolják. A ROBOR aszerint alakul, hogy a bankok a likviditásaikat egymásnak kölcsön adják, de Romániában az egyik legnagyobb hitelfelvevő az állam, az elmúlt hónapokban a kormány kötvényeket bocsátott ki, és 4 százalék feletti kamattal vett fel kölcsönt a hazai pénzintézetektől. Ez egy olyan külső tényező, amit a pénzintézetek már nem tudnak befolyásolni, tehát számukra ez a mutató teljesen kiszámíthatatlan.
Bordás Attila szerint
Annál is inkább, mert azokban az európai uniós országokban, ahol még létezik hasonló adónem, az a romániai szint egynegyede.
„Az Európai Unióban egyik alapelv a szabad tőkeáramlás, tehát ezt teljesen törvényesen lépik meg a bankok, és ennek sokkal drasztikusabb hatásai lesznek, mint a profitexportnak” – hívta fel a figyelmet Bordás Attila, aki szintén veszélyesnek tartja, hogy a kormány minden előzetes egyeztetés nélkül döntött, az elmúlt év végén egyik napról a másikra vezette be az új adót. „Nem volt konzultáció az érintettekkel, sőt előjele sem volt egy ilyen módosításnak, ez növeli a bizonytalanságot, állandó kockázati tényezőként jelenik meg, hiszen benne van a pakliban, hogy egy hónap múlva bármi megtörténhet. Ezek a pénzintézetek több tíz évre terveznek, hatalmas összegeket mozgatnak, és elvárják, hogy befektetéseik megtérüljenek. Egy ilyen lépés hatalmas bizonytalanságot gerjeszt, ezt a tőzsde mozgása is mutatja, a legérintettebb a Transilvania Bank, amely hazai tőkével az országban működik, és nem áll a háta mögött anyabank” – összegzett Bordás Attila.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) október 16–29. között 546 172 gazdának utalta át a mezőgazdasági támogatások előlegét.
A Dante International céget az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) összesen 439 500 lejes bírsággal sújtotta 2024. január 1. és szeptember 1. között, a fogyasztók által benyújtott panaszok, illetve az intézmény ellenőrzései nyomán.
Bár előre sejteni lehetett, hogy az idei választási szuperévben minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a kormány – vallja Bálint Csaba, a BNR igazgatótanácsának régi-új tagja.
Bár az utóbbi hónapokban nőtt a betétdíjas csomagolások visszaváltási aránya, az éves átlag azt mutatja, hogy az összes csomagolás több mint fele a hulladéklerakóban vagy a természetben végzi.
Az első munkagépek már elkezdték a munkát a Nagyszeben és Fogaras között épülő, A13-as jelzésű leendő autópálya nyomvonalán – jelentette be az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) közút- és hídkarbantartó főosztályának (DRDP) Brassó megyei kirendeltsége.
Marcel Ciolacu kormányfő hétfőn ismételten leszögezte, hogy nem emelik jövőre az általános forgalmi adó (áfa/TVA) szintjét.
A gáz- és villamosenergia-árak idén télen nem lesznek magasabbak a tavalyi év azonos időszakához képest, mivel az energiaár-sapka 2025. április elsejéig érvényes – jelentette ki hétfőn egy konferencián Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
A kormány ezen a héten elfogadja a bruttó minimálbért 4050 lejre emelő jogszabályt – jelentette be hétfőn Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Az Európai Bizottság átalakítaná az agrártámogatások rendszerét, ezzel szemben az EU magyar elnöksége arra törekszik, hogy az eddig bevált területalapú, és vidékfejlesztési támogatások főbb irányelvei továbbra is megmaradjanak.
Románia volt 2024 második negyedévében az Európai Unió legnagyobb gáztermelője – derül ki az Európai Unió legfrissebb gázpiaci jelentéséből.
1 hozzászólás