Védelem a háztartási szolgáltatóknak: kifehérítenék az ágazatot, de még sokat kell várni a 15 lejes utalványokra

Bár a képviselőház döntéshozó kamaraként elfogadta a múlt héten azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi, hogy a háztartási szolgáltatók 15 lej értékű utalványokban kapják munkadíjukat, és bizonyos feltételekkel biztosítottá váljanak, a jogszabály igazából csak 2024 januárjától lép érvénybe. A munkaügyi minisztériumnak addig kell kidolgoznia az alkalmazási módszertant, és létre kell hoznia a háztartási szolgáltatások elektronikus platformját – mutatott rá a Krónika megkeresésére Csép Andrea képviselő.

Az RMDSZ szociális ügyekért felelős szakpolitikusa hangsúlyozta, a lehetőségről addig is beszélni kell, hogy akik háztartási munkát vállalnak, tudjanak róla. „Az ilyen jellegű munkát 98 százalékban nők végzik, az esetek többségében nem fizetnek társadalombiztosítási járulékot, így amikor elérik a hivatalos nyugdíjkorhatárt, nem kapnak semmilyen juttatást, a minimális nyugdíjat sem. Ha tudnak erről a lehetőségről, amint a jogszabály érvénybe lép, megszerezhetik ezt a védelmet.

– magyarázta Csép Andrea.

Mint részletezte, a törvénytervezet kidolgozásakor pontosan meghatározták a fogalmakat, mert több kérdés is felmerült, például hogy a kutyasétáltatás háztartási szolgáltatásnak minősül-e, és hogy mi történik az alkalmanként foglalkoztatott kertésszel. A jogszabály szerint háztartás a lakásként használt épületből, a melléképületekből, az udvarból és a kertből áll, a háztartási célokra használt ingatlanok és ingóságok összessége.

A háztartási szolgáltatás a jogszabály szerint alkalmi, szakképzettséget nem igénylő munka, amelyet a háztartási szolgáltató nyújt egy családnak vagy egyedülálló személynek.

A háztartási szolgáltató nem lehet családtag, tehát ha a nagymama besegít a vasalásba, nem lehet neki utalvánnyal kedveskedni, pontosított Csép Andrea.

Háztartási munkának minősül eközben a takarítás, tisztítás, mosás, vasalás, varrás, főzés, személyek gondozása, etetése vagy egy arra szoruló személy felügyelete, illetve a gyermekfelügyelet. Ezeket belefoglalták a törvénybe, de tulajdonképpen minden a háztartáson belül elvégzett alkalmi, szakképzetlen munka annak minősül, így a fűnyírás és a kutyasétáltatás is.

A munkakapcsolatból azonban nem profitálhat harmadik fél, és nem történhet kereskedelmi célból, tehát nem lehet kiközvetíteni.

Emellett a nagykorú háztartási szolgáltató nem dolgozhat többet naponta 12 óránál, a 16 és 18 év közötti pedig napi 6 óránál. Újdonság, hogy a képviselőházban betették a gyerekfelügyeletet is, tehát a dajkaként, bébiszitterként dolgozók is háztartási szolgáltatónak minősülnek, ők is kaphatnak fizetségként utalványokat. A szakpolitikus elmondta, ezt azért tartották fontosnak, mert a bébiszittertörvénynek vannak „hátulütői”, mivel a jogszabály szerint a szolgáltatónak engedélyezett magánszemélynek kell lennie, vagy egy cég alkalmazottjának, emiatt sokan nem törvényesítik a tevékenységet. Amint a háztartási szolgáltatásokra vonatkozó törvény életbe lép, azokat is lehet utalvánnyal fizetni, akik a gyerekekre vigyáznak.

A várhatóan 2024-től hatályba lépő törvény értelmében a feleknek meg kell állapodniuk a munkaidő, a munkamennyiség és a munkadíj tekintetében, és a bért háztartási utalványokban kapja a szolgáltató. Tehát ha a bejárónő hetente kétszer takarít egy háztartásban, a felek megegyeznek az összegben, ám nem készpénzben történik a fizetés, hanem utalványokkal.

Az alku során figyelni kell arra, hogy az utalványokból visszatartják a személyi jövedelemadót és a társadalombiztosítási járulékot, ami a 15 lej értékű utalványnál 2,62 lej.

Maga a folyamat azzal kezdődik, hogy aki háztartási szolgáltatót foglalkoztat, bemegy a megyei munkaerő-elhelyező ügynökséghez, és vásárol 15 lejes utalványokat, de ezeket digitálisan is letöltheti a platformról. A bejárónőnek pedig onnantól már nem zsebből, készpénzzel fizet, hanem utalványokkal, ő az értékjegyeket szintén a megyei munkaerő-elhelyező ügynökségnél vagy bármelyik postahivatalban válthatja készpénzre. Ez azért volt fontos, hogy ne csak a megyeszékhelyeken lehessen beváltani, ahol az ügynökségek működnek, mutatott rá Csép Andrea.

A 15 lejes utalványért ugyanakkor már nem 15 lejt, hanem 12,40 lejt kap a szolgáltató. A törvény szerint az érték felére kell személyi jövedelemadót és társadalombiztosítási járulékot fizetni, tehát a 15 lejes utalvány esetében 7,50 lejre számolnak adót-illetéket. Ilyen módon a 10 százalékos személyi jövedelemadó 75 banit jelent, a 2 százalékos társadalombiztosítási járulék 1,85 lejt, vagyis összesen 2,60 lejt tartanak vissza, és 12,40 lej marad meg a szolgáltató kezében. Ezt figyelembe kell venni, amikor megegyeznek, tehát ha a bejárónő 120 lejt szeretne kézbe a munkájáért, akkor tíz darab 15 lejes utalványt kér, a számítás alapján tudja kialkudni a munkadíját. Azt is figyelembe kell venni, hogy egy órára nem kaphat egy utalványnál kevesebbet, részletezte a szakpolitikus.

Az értékjegyeket különben 12 hónap alatt kötelezően be kell váltani.

Tehát a kedvezményezett megteheti, hogy a bejelentett munkája mellett heti kétszer takarítást vállal, az így keresett pénzt összegyűjti nyaralásra, vagy a tanévkezdéskor felmerülő pluszkiadásokra, és egy évben egyszer váltja be a megtakarítást, részletezte Csép Andrea.

A háztartási szolgáltató akkor válhat az állami társadalombiztosító rendszer biztosítottjává, ha havonta minimum 85 háztartási utalvány utáni járulékot fizet be. E hozzájárulás összege nem lehet kevesebb, mint a garantált bruttó minimálbér összegének 25 százaléka. Csép Andrea kifejtette, akik egy hónapban legalább 85 utalványt keresnek, abban a hónapban biztosítottak az egészségbiztosítási rendszerben. A nyugdíjalapot azonban érdemes külön tárgyalni, mert míg az egészségügyi biztosítás havi lefedettséget feltételez, a nyugdíjalap a szolgálati idő kiszámításánál nyom a latban. Tehát

amikor a háztartási szolgáltató eléri a törvényes nyugdíjkorhatárt, összeadják az addig megkeresett utalványok számát, és elosztják 85-tel, így jön ki, hány hónap munkaidőt vesz figyelembe a rendszer.

Ez nem feltételezi, hogy minden hónapban el kell érni a 85-öt, tehát ha egyik hónapban csak 25 darab utalványt keresett valaki, abban a hónapban nincs ugyan egészségügyi biztosítása, de a szolgálati idő kiszámításakor ez is hozzáadódik az egészhez. A 85 értékjegy 1275 lej, ennyi volt a minimálbér, amikor a törvényt kidolgozták, magyarázta a döntés hátterét a szakpolitikus. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a háztartási szolgáltatók részesülhetnek munkanélküliségi segélyben, amiért kapnak utalványokat.

„A munkaadó jutalmazhatja is a háztartási szolgáltató kifizetésére alkalmas utalványokkal az alkalmazottait, ezek után nem kell adót, illetékeket fizetnie a cégnek” – hívta fel ugyanakkor a figyelmet Csép Andrea. Tehát bónuszként adhatnak az alkalmazottaknak ilyen utalványt, amiből aztán ő háztartási szolgáltatást vásárol magának, vagyis kifizeti a bejárónőt, a dadát vagy a kertészt.

Ha a munkáltató egy évben vásárol 600 utalványt, és azt mind egyetlen alkalmazottjának adja, a következő évben kap az államtól 75 utalványt ingyen. Ha több munkatársának is vásárol fejenként 600 utalványt, akkor annyiszor 75 darabot kap a következő évben ingyen.

– mutatott rá a politikus. Hozzátette, még sok a tennivaló, amíg a jogszabály érvénybe lép, el kell készülnie a módszertannak, meg kell vásárolni a programokat, el kell indítani az elektronikus platformot, amely online és mobil alkalmazás révén is elérhető lesz, ám a helyreállítási tervben és a kormányprogramban is szerepel ez a vállalás, így lesz forrás minderre, bizakodik Csép Andrea.