Péter Ferenc tanácselnök számára elégtétel, hogy sikerült használhatóvá tenni a repülőteret
Fotó: Haáz Vince
Maros megye és Marosvásárhely nem tudja felvenni a gazdasági versenyt Kolozsvárral, de nem is kell erre törekednie Péter Ferenc szerint. A Maros megyei önkormányzat elnöke sokkal fontosabbnak tartja, hogy a térség megtalálja azokat a fejlesztési lehetőségeket, amelyekben előnyt élvez a nyugati szomszédjával és annak székhelyével szemben.
2018. július 16., 15:052018. július 16., 15:05
Péter Ferenc szinte lehetetlennek, de ugyanakkor értelmetlennek tartja, hogy Maros megye és székhelye Kolozsvárral és környékével kezdjen gazdasági versengésbe, annál is inkább, mivel Erdély fővárosa egyre inkább Bukaresttel vetekszik. A Maros megyei önkormányzat elnöke lapunk kérdésére kifejtette, sokkal jobb lenne, ha a térség azokra a szakterületekre fektetne nagyobb hangsúlyt, amelyekben egyértelműen jobb Kolozs megyénél és Kolozsvárnál. Az RMDSZ-es elöljáró
Ugyanakkor úgy véli, hogy infrastrukturális szempontból a Marosvásárhelytől mintegy 12 kilométerre fekvő Nyárádtő szerencsésebb helyzetben van, mint bármelyik Kolozsvár környéki település. A megyei tanács elnöke óriási lehetőséget lát az épülő autópályában, valamint a sztráda Nyárádtő határába tervezett csomópontjában, illetve a vasút, a repülőtér és az ipari park közelségében. Ha a néhány hete ismét működőképes vásárhelyi légikikötő áruállítási részlegét is sikerülne fejleszteni, újabb lendületet kapna a repülőtér és ezzel együtt a régió gazdasága.
A tanácselnök számára nagy elégtételt jelent, hogy másfél év alatt – nagyrészt a központi költségvetésből kilobbizott pénzből – sikerült ismét használhatóvá tenni a vidrátszegi repülőteret. Megígérte, hogy a kifutópálya újjáépítését újabb beruházások fogják követni. „Elnöki mandátumom átvétele után átfogó felmérést készítettem Maros megye helyzetéről és a fennálló problémákról. Úgy gondolom, hogy
– fejtette ki az elöljáró. A földi és légi infrastrukturális beruházások elvégzésével Péter Ferenc gazdasági boomra számít; mint elárulta, már most számos hazai és külföldi befektető érdeklődik a Maros megyei lehetőségek iránt.
Kérdésünkre, hogy elnöki mandátuma alatt hány befektetőt sikerült a térségbe vonzani, a tanácselnök elmondta, a megye kecsegtető fekvése és egyéb adottságai ellenére is egyelőre csak egy beruházó telepedett meg, a Kerelőszentpálon takarmánykeverő üzemet építő UBM Feed Románia.
„Az elmúlt két évben több beruházóval is tárgyaltunk, azonban kiderült, hogy egy nagyobb üzem indításánál komoly problémát jelent a munkaerőhiány. Több vállalat is feltételként fogalmazta meg, hogy csak akkor fektet be, ha valaki garantál számára bizonyos számú képzett munkaerőt.
– állapította meg Péter Ferenc. Mindemellett a megyei önkormányzat továbbra is egyeztetéseket folytat néhány céggel. Az elnök bízik abban, hogy a repülőtér megnyitásával és tervezett fejlesztésével, illetve a Marosvásárhely és Aranyosgyéres közötti autópálya-szakasz átadásával megnő a beruházók érdeklődése a térség iránt, ám úgy véli, a siker érdekében a munkaerőhiány problémájának megoldásán is dolgozni kell.
– jelentette ki a Maros megyei önkormányzat vezetője, aki elsősorban a Kolozsvár körüli települések túlzsúfoltságára és hiányos úthálózatára utalt. Hozzátette, már csak azért is vonzóvá kell tenni Marosvásárhelyt és környékét, hogy a fiatalok ne hagyják el a térséget, és lehetőleg itt keressenek boldogulási lehetőséget. „Ehhez viszont nem elegendő a megyei önkormányzat és elnöke, másoknak is ki kellene venniük a részüket a munkából” – jelentette ki Péter Ferenc.
A tavalyi évhez hasonlóan 2025-re is 100 000, a romániai munkaerőpiacra újonnan belépő külföldi munkavállalóból álló kvótát állapít meg a bukaresti munkaügyi minisztérium honlapján elérhető határozattervezet.
Észszerű költekezésre, a kiadások csökkentésére, takarékoskodásra intik a romániai lakosságot elemzők, vállalkozók, akik szerint a második Ciolacu-kormány által foganatosított megszorítások sem lesznek elegendőek az államháztartási hiány pótlására.
Komolyabb fagyokra, tartós hidegre lenne szükség a kórokozók, kártevők számának csökkenéséhez – közölte agrometeorológiai elemzésében a HungaroMet. A következő 8-10 napban nincs kilátás tartós lehűlésre, így a kártevők túlélik az enyhe időjárást.
Szerda óta nem érkezik több orosz gáz Ukrajnán keresztül Európába. Ez egyelőre nem okoz problémát, azonban a jövő még bizonytalan, a legnagyobb bizonytalansági tényezőt pedig az árak jelentik – mutat rá elemzésében az olasz Avvenire című lap.
Jelentős mértékben megdrágult az üzemanyag az új év beköszöntével, Románia valamennyi töltőállomásánál megemelték a gázolaj és a benzin árát. Az üzemanyag-drágulás megannyi termék árának emelkedését vonja maga után.
Drágul a bukaresti metró, a jövedéki adó emelése miatt nő az üzemanyagok ára, illetve bizonyos adók is módosulnak idén január elsejétől – írja az Agerpres.
Az energiaügyi minisztérium még egy évvel, 2025. december 31-ig meghosszabbítja az egyéni radiátoros hőmennyiségmérő órák felszerelésének betartására vonatkozó határidőt.
Görcsös erőlködésnek tartja a Krónikának nyilatkozó energetikai szakértő a magyarországi MVM-nek az E.ON romániai kereskedelmi érdekeltsége felvásárlásával kapcsolatos bukaresti kormányzati megnyilatkozásokat és sajtóanyagokat.
A több mint 6 milliárd lejes tartozásának rendezéséig a fejlesztési minisztérium nem fogad új kifizetési kérelmeket az Anghel Saligny közművesítési program és a helyi fejlesztések országos programja (PNDL) keretében – közölte Cseke Attila tárcavezető.
Románia jövőre nem engedheti meg magának a ,,kilengéseket”, amit belefoglalnak a költségvetésbe, azt tiszteletben kell tartani – szögezte le a hétfői kormányülést követő sajtótájékoztatóján Tánczos Barna.
szóljon hozzá!