Fotó: Agerpres
2011. október 10., 06:222011. október 10., 06:22
Az eurózóna két legbefolyásosabb politikusa szerint tehát nem szabad hagyni, hogy Görögország csődbe menjen, de egy, a BBC által megszerzett, a Nemzetközi Valutaalapnál (IMF) készült munkaanyag szerint a színfalak mögött mégis az adósság rendezésére, az úgynevezett rendezett csődre készülnek a forgatókönyvek.
Egy úgynevezett rendezett csődnek a hatását legelőször és a legdirektebb módon azok a bankok, pénzügyi intézmények szenvednék el, amelyeknek jelentős görög kitettségük van, vagyis nagy mennyiségű görög államkötvénnyel rendelkeznek – nyilatkozták a KBC Securities egyik magyarországi hírportál által megszólaltatott elemzői. A rendezett csőd ugyanis azt jelentené, hogy a görög állam tartozásának egy részét elengednék a kötvénytulajdonosok.
Normális esetben a befektetők – kereskedelmi bankok, befektetési bankok, befektetési alapok – azért vásárolnak államkötvényeket (a világ egyik legbiztonságosabbnak tartott befektetését), hogy azok lejáratakor kamattal megnövelve visszakapják pénzüket. A jelenlegi helyzetben viszont minden befektető attól tart, hogy nemhogy a kamatot elbukja, de magát a befektetett pénzt sem kapja vissza, ezért érdekében állhat, hogy előre meghatározott rendben és mértékben legalább részben pénzénél maradjon.
Ezt szolgálná a rendezett csőd, amely már nem a hitelek átütemezését jelenti, hanem a tartozások egy részének elengedését. Ha ez nem következik be, akkor marad a bizonytalanság, a tartósan rossz piaci hangulat és annak a veszélye, hogy a görög kormány nem tudja kifizetni esedékes törlesztését – vallják a szakemberek.
Egy rendezett csőd negatív hatásait Magyarország és Románia is megérezné. Mivel a veszteségek miatt a bankok erősen visszafogják a hitelezésüket, a hitel kevesebb és drágább lesz szerte Európában, a befektetők pedig elfordulnak a kockázatosabb piacoktól. Ha a külföldi befektetőknek pénzre lesz szükségük, akkor elkezdenek majd kiszállni a közép-kelet-európai befektetéseikből, nagyobb részvényeladás jöhet, és jelentős mértékben gyengülhetnek a nemzeti valuták.
Ezen véleményeket nagyrészt osztja Zakota Zoltán közgazdász, a Partiumi Keresztény Egyetem oktatója is, aki szerint a rendezett csőd „kívánatos volna”, mivel véget vetne a jelenlegi bizonytalan helyzetnek. Meglátása szerint legkomolyabb kihatása a bankszektorra lenne, s valószínűsíthető, hogy a görög bankoknak el kellene adniuk külföldi, elsősorban a Balkán térségében működő leányvállalataikat, ami a romániai piacon komoly átrendeződéshez vezetne. Az erőteljes tőzsdei mozgások és a valutaárfolyam-ingadozások bekövetkeztének szintén nagy a valószínűsége, ugyanis „a pénzpiacok nagyon hektikusak, gyakran túlreagálják a dolgokat”. Zakota Zoltán úgy látja, a rendezett csőd kihatásainak van egy pszichés összetevője is, ha a lakosság, a banki kisbetétesek és a tőzsdei kisbefektetők nem esnek pánikba, akkor ez tompítani fogja a negatív hatásokat.
A rendezett csőd előfeltétele, hogy a legnagyobb hitelezők, kötvénytulajdonosok egyezségre jussanak a görög állammal, hogy amikor az bejelenti a fizetésképtelenségét, ne érjen senkit váratlanul a helyzet, és a részleges visszafizetés előre megállapodott mértékben és menetrend szerint történjen. A legnagyobb görög kitettséggel a német, francia, olasz és portugál bankok rendelkeznek, együttesen több mint 100 milliárd dollár értékben. Más mediterrán államok kötvényeiből, portugál, de főleg spanyol papírokból ennél is nagyobb portfóliót építettek az európai bankok, amelyeknek így életbe vágóan fontos, hogy az eurózóna adósságválsága a görög probléma részleges megoldásával nyugvópontra érjen, és Portugália vagy Spanyolország adósságválsága ne juthasson el a görög fázisba.
Ezt mindenképpen meg akarják akadályozni az eurózóna politikusai és az érintett pénzügyi csoportok, amelyeknek persze Görögország rendezett csődje miatt is tetemesek lennének a közvetlen veszteségeik. A veszteségek leírása a bankok tőkehelyzetét látványosan rontaná, éppen ezért szorgalmazza például a Nemzetközi Valutaalap az érintett bankok feltőkésítését. Ez megelőző intézkedés volna, amelyet az adott bankok kormányai, állami tartalékokból meg tudnának tenni, és aminek jóvoltából kisebb lenne a csőd általi sokkhatás. A rendezett csőd hatásait tompítaná ugyanis az, ha a csődöt már azt követően jelentenék be, hogy az érintett bankokat tőkéjükben megerősítették. Így a csőd hallatán kialakuló kisbefektetői, betétesi pánikot és a bankrendszeren belüli bizalmi válságot is könnyebb megelőzni. Ugyanígy fontos üzenete van annak is, hogy a közös európai válságalap forrásait jelentősen megnövelik, erről a válságkezelésben kulcsszerepet játszó Németországban a héten döntöttek.
A görög csőd tehát, még ha rendezett formában is következne be, akkor is elérné az eurózónán kívüli térséget. Jó eséllyel nem indítana el visszafordíthatatlan folyamatokat vagy betétesi rohamot a bankok felé, de egy időre biztosan a mélybe rántaná a tőzsdét, megemelné a banki kamatokat és az államkötvények hozamát, és rontaná a lej árfolyamát is, vélik a szakemberek.
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.