Ulicsák: átfogó stratégia mentén osztják a pénzeket a határon túlra

•  Fotó: A szerző felvétele

Fotó: A szerző felvétele

„Össze kell húzódnunk valahova, ahol meg tudunk erősödni, a tömbmagyar vidékeken pedig olyan intézményeket kell létrehozni, amelyek vonzzák a magyarságot, amelyekben oktatási tevékenység folyik, kultúrát, szellemi, lelki értékeket közvetítenek” – vázolta röviden a magyar kormány határon túliakra vonatkozó politikájának lényegét Ulicsák Szilárd.

Babos Krisztina

2011. július 11., 08:532011. július 11., 08:53

 A miniszteri biztos hétvégén tartott előadást, a szatmárnémeti demokrácia-központban megrendezett fórumon, ahol több, az erdélyi magyarokat anyagilag támogatni hivatott programról esett szó. A szatmárnémeti származású Ulicsák szerint a magyar kormány – a Szülőföld Alapot váltó Bethlen Gábor Alap révén – az előző évekhez hasonlóan 12–13 milliárd forintot szán évente a határon túliak támogatására, az összeg növelésére pedig nem látszik esély a jövőben sem. Ez egyébként az állami költségvetés egy ezrelékét teszi ki. Jelentős változásokat vezetnek be azonban a támogatás elosztását illetően, ezentúl ugyanis nem aprózzák el a pénzeket, hanem, a helyi szereplőkkel közösen kidolgozott stratégiához illeszkedve bírálják majd el a kérelmeket figyelve a projektek társadalmi hasznára is, hogy ne tetszetős, ámde „üres” pályázatokat támogassanak. „Először értékeltük úgy ki a programokat, hogy nem az egyes politikai szervezetek különböző spanjaihoz, illetve az RMDSZ háttérszervezeteihez jutott a támogatásra szánt pénz” – szögezte le Ulicsák Szilárd.

Csökkenő túlpályázás

A miniszteri biztos eredményként könyvelte el azt is, hogy a Bethlen Gábor Alap legutóbbi fordulójában már csak háromszoros volt a túlpályázás (ennyivel haladta meg az igénylések öszszege a rendelkezésre álló pénzt), míg az előző években 10–15-szörös volt ez az arány. Ez azt jelenti, hogy világosan meg tudták fogalmazni az elvárásaikat, ami sokakat kímélt meg a fölösleges munkától, illetve a sikertelenség miatt érzett csalódástól. A szakértők véleménye szerint egyébként a támogatási programok esetében a 2,5–3-szoros túlpályázottság az optimális. A Bethlen Gábor Alap három fő tevékenységi terület támogatására helyezi a hangsúlyt: az oktatásra, a szórványra, illetve az egyházakra. A rendelkezésre álló összeg körülbelül 80 százalékát kívánják oktatásra fordítani, ebből a legnagyobb tételt (körülbelül 6 milliárd forintot) az oktatási-nevelési támogatás teszi ki. A történelmi egyházakat a magyar kormány igen fontos partnernek tekinti, ezért igyekszenek a számukra, illetve az egyházakhoz kötődő civil szervezetek számára elérhető forrásokat is bővíteni. A szórvánnyal kapcsolatban kifejtette: itt is célirányosan kell felhasználni az összeget, hisz „nem érdemes arra pénzt adni, hogy például valaki utoljára megkondítsa a harangot”. A biztos szerint a szórványban élőket elsősorban kollégiumok, különböző központok létrehozásában kívánják segíteni, valamint iskolabuszokat biztosítanak számukra, ha erre szükség van.

Gazdasági háló készül

Zatykó Gyula, az EMNT demokrácia-központ hálózatának partiumi igazgatója a szatmári fórumon arról beszélt, hogy tervezik, az országhatáron átnyúló gazdasági háló kiépítését, segítve a magyar vállalkozások együttműködését. Erre vonatkozólag egy szakértői csoport már készíti a tervezetet, amely a gazdasági mellett a magyar társadalmi háló újjáépítését is célozza. „Olyan lesz ez a kezdeményezés, mint amikor egy levágott végtagot visszavarrnak és újraindul benne az élet” – szemléltette Zatykó az egyre légiesedő országhatárokon átnyúló kapcsolatépítés mikéntjét. A tervezet kidolgozásában a Debreceni Egyetem, valamint a Babeş–Bolyai Tudományegyetem oktatói, továbbá a Partiumi Keresztény Egyetem Közgazdász Egyesületének szakértői vesznek részt, a munkát pedig Szilágyi Ferenc, a PKE tanára irányítja. Mátis Jenő, az EMNT gazdasági bizottságának alelnöke elmondta: a Mikó Imre Terv néven ismert erdélyi gazdaságfejlesztési program szeptember közepére elkészül, melynek gyakorlatba ültetéséhez a magyar, illetve a román kormányon kívül az EU-tól is próbálnak pénzt szerezni.

A Bethlen Gábor Alapítvány mikrohitel-programjával kapcsolatban kifejtette: őszre valószínűleg kimerül az 500 ezer eurós keretük, azonban reményeik szerint még ez évben sikerül növelniük a hitelezésre szánt összeget. A szakértő szerint mivel a közép-, illetve kelet-európai országok az Unió által a 2007–2013-as költségvetési periódusban számukra kiírt forrásoknak csak töredékét sikerült lehívniuk, nem kizárt, hogy a ciklus végén újraindítják az EU mikrohitel-programját, amelynek elosztásában ők is részt kívánnak venni.

Bővülő feladatkör
Ősztől bővül a demokrácia-központok feladatköre – közölte a hét végén Szatmárnémetiben Toró T. Tibor, az intézményrendszert létrehozó EMNT ügyvezető elnöke. Monitorozni fognak: egyrészt az önkormányzatok tevékenységét kell majd figyelemmel követniük, hozzájárulva a magyar lakosság tájékoztatásához is a mindennapjaikat érintő történésekkel kapcsolatban. Másrészt pedig a civil szférát kell figyelniük, hogy napirenden legyenek ezek programjaival, eredményeivel, terveivel. Toró szerint egyébként a civil szervezetekről készülő adatbázis kitűnő alapul szolgálhat a magyar állami támogatások megítélése során.


 

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 21., szerda

Felszámolnak Kolozsváron egy, a 19. század végén alapított gyárat

Felszámolják Románia egyik legrégebbi vállalatát, a kolozsvári épületgépészeti Armaturát – írja az Economica.net a részvényesek közgyűlésének meghívója alapján.

Felszámolnak Kolozsváron egy, a 19. század végén alapított gyárat
2025. május 21., szerda

Nicușor Dan: van pénz a nyugdíjakra és a bérekre

Szó sincs arról, hogy az állami költségvetésben ne lenne elegendő pénz a nyugdíjak és a közszféra béreinek a kifizetésére – szögezte le Nicușor Dan megválasztott elnök.

Nicușor Dan: van pénz a nyugdíjakra és a bérekre
2025. május 20., kedd

Lendületet vett az építőipari termelés Ausztriában és Romániában

Az előző havi 1,1 százalékos csökkenés után márciusban 0,1 százalékkal nőtt az Európai Unióban az építőipari termelés februárhoz képest, Ausztria és Románia építőipara teljesített a legjobban.

Lendületet vett az építőipari termelés Ausztriában és Romániában
2025. május 20., kedd

Csökkent a betöltetlen álláshelyek száma

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden ismertetett adatai szerint az idei első negyedévben 32 600 betöltetlen állás volt Romániában, 1700-zal kevesebb, mint az előző negyedévben és 2400-zal kevesebb, mint 2024 első három hónapjában.

Csökkent a betöltetlen álláshelyek száma
2025. május 19., hétfő

Az Európai Bizottság is lefelé módosította Románia növekedési kilátásait

A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.

Az Európai Bizottság is lefelé módosította Románia növekedési kilátásait
2025. május 19., hétfő

Az árfolyam és a kamatok csökkenését hozta Nicuşor Dan győzelme

A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.

Az árfolyam és a kamatok csökkenését hozta Nicuşor Dan győzelme
2025. május 19., hétfő

Kevesebb cég vált fizetésképtelenné, mint egy éve

Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).

Kevesebb cég vált fizetésképtelenné, mint egy éve
2025. május 16., péntek

Románia exportálni is akarja Erdélyben gyártott katonai drónjait a gazdasági miniszter szerint

Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.

Románia exportálni is akarja Erdélyben gyártott katonai drónjait a gazdasági miniszter szerint
2025. május 15., csütörtök

Befékezett a román gazdaság: elmarad a várttól a GDP növekedésének üteme

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.

Befékezett a román gazdaság: elmarad a várttól a GDP növekedésének üteme
2025. május 15., csütörtök

Több mint 300 lejjel nőtt márciusban a nettó átlagbér

Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Több mint 300 lejjel nőtt márciusban a nettó átlagbér