Fotó: Albert Levente
A Zöldház program „tájfunt” okozott Kovászna megyében, ahol jóval többen igényeltek támogatást az ország más megyéihez képest – nyilatkozta a Kovászna Megyei Környezetvédelmi Ügynökség (APM) vezetője.
2017. február 10., 15:592017. február 10., 15:59
2017. február 10., 18:052017. február 10., 18:05
Gheorghe Neagu szerint a rendelkezésre álló alapok elosztásának feltételeit át kellene gondolni a következő pályázati időszakban. Az ügynökség igazgatója szerint a megyék lakosságának függvényében osztották el a pénzalapokat, azonban voltak olyan megyék, ahol nem költötték el az összes pénzt, míg más megyékben, mint Kovászna, nagyon hamar elfogytak a pénzalapok. Az idézett forrás szerint Háromszéken 168 iratcsomó átvételéhez volt elegendő a költségvetés, további 200 pályázatot nem tudtak átvenni – számolt be az Agerpres.
„Kovászna megyében és még néhány megyében tájfunt okozott a Zöldház program. Sajnálom, én is és kollégáim is hálátlan helyzetekbe kerültünk, sokan megértették, de sokan nem, hogy mi nem voltunk hibásak. Nagyon sok személy szeretett volna pályázni (...) Voltak olyan megyék, ahol nem költötték el a pénzt, és mi, Hargita vagy Brassó megye szendvedtünk. Én szégyelltem magam az emberek előtt, akik várólistákat írtak az udvaron várakozva, mint Ceauşescu idején a tévék és hűtőszekrények igénylésére” – nyilatkozta Gheorghe Neagu.
A környezetvédelmi ügynökség vezetője egy sor javaslatot is megfogalmazott a minisztérium részére. Neagu szerint nem a megye lakosságának száma kellene hogy mérvadó legyen. Javasolta, hogy a többi megyében megmaradt pénzalapokat utalják át azoknak a megyéknek, ahol népszerű a program, továbbá hosszabbítsák meg az igénylési határidőt, csökkentsék a bürokráciát, növeljék a telekkönyvi kivonat érvényességének határidejét és tanítsák be jobban az iratcsomók átvételével foglalkozó személyzetet – magyarázta a környezetvédelmi igazgató. Neagu szerint országos szinten 9 millió lej maradt felhasználatlanul a program keretében, és ez az összeg valószínűleg még nőni fog, amennyiben hiányosságokat észlelnek a hatóságok egyes iratcsomókban.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.
Áprilisban 4,9 százalékon stagnált az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 6,83 százalékos árnövekedést a szolgáltatói szektorban regisztrálták – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Kérészéletűnek bizonyult a környezetvédelmi minisztérium által meghirdetett roncstraktorprogram, a Környezetvédelmi Alap számítógépes rendszere összeomlott. A portálunk által megkérdezett szakpolitikus szerint a program iránt óriási az érdeklődés.
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Hétfőn a román deviza erősödött az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank referencia-árfolyama szerint 1,72 banival (0,34 százalékkal) 5,0993 lejre csökkent a pénteki 5,1165 lejről.
szóljon hozzá!