Újra felértékelődött a „mocskos” szén: átalakíthatja az energiapolitikát az orosz–ukrán háború

Új szelek fújnak. Újratárgyalná a bukaresti kormány a PNRR-nek a szénbányák bezárásáról szóló fejezetét •  Fotó: 123RF

Új szelek fújnak. Újratárgyalná a bukaresti kormány a PNRR-nek a szénbányák bezárásáról szóló fejezetét

Fotó: 123RF

„Most már nem az a kérdés, hogy az Európai Unió el akarja-e zárni a földgázcsapokat, hanem az, hogy Putyin mikor zárja el ezeket” – húzta alá a Krónika megkeresésére Winkler Gyula EP-képviselő, aki szerint éppen ezért ma már nem a megújuló energiákra való áttérés sürgetése a legfontosabb, hanem az energia biztosítása olyan áron, amely nem terheli meg nagyon a lakosságot.

Bíró Blanka

2022. június 29., 14:502022. június 29., 14:50

„Az energiapiacot nem lehet ideológiai, politikai alapon megközelíteni, ezért a klímavállalástól függetlenül az európai országok újraindítják a leállított széntüzelésű erőműveiket, mert energiára szükség van” – szögezte le lapunknak Winkler Gyula. Az RMDSZ-es európai parlamenti képviselő hangsúlyozta, a zöld célkitűzésekről nem szabad lemondani, hiszen felelősek vagyunk az ükunokáinkért, de egyúttal észszerűen kell dönteni:

ami „túl durva” következményekkel jár a lakosságra nézve, azt nem szabad meglépni.

„Tavaly októberben még az volt az uralkodó álláspont az Európai Bizottságban (EB), hogy az energiaválság időszakos, tavaszra helyreáll a piac, azóta viszont kitört a háború, és ma már egyértelmű, hogy hosszan tartó, strukturális válság állt be, nem konjunkturális ingadozás. Közben egy év alatt a szén világpiaci ára is megkétszereződött” – sorolta az RMDSZ szakpolitikusa.

Fontos a klímaharc, de józan ész is kell

Az év elején még ott tartottunk, hogy az Európai Unió a klímaváltozás elleni harc vezetője, arra készültek a stratégiák, hogy a nagy szennyezőket át kell alakítani, be kell zárni, semlegesíteni, és a nagy szennyezők között is a szén a „legmocskosabb” – emlékeztetett Winkler Gyula. Hozzátette, az Unió arra akar sok pénzt elkölteni, hogy középtávon, ami 10-20-30 évet jelent, a szenet földgázzal helyettesítse, ám a végső célkitűzés, hogy megújuló energiák vegyék át a szén, a kőolaj, valamint a földgáz helyét.

Idézet
Ez mind nemes célkitűzés, csak le kell szállni a valóság talajára, különösen annak tükrében, hogy februárban kitört az orosz–ukrán háború. Emiatt egy újabb cél fogalmazódott meg, hogy a tagállamok szüntessék meg a függőségüket az orosz energiahordozóktól”

– részletezte a politikus.

Hozzáfűzte: mindezt tetézi az utóbbi hetek fejleménye, a Putyin-rezsim készen áll arra, hogy fegyverként használja az energiaszállítmányokat. „Most már nem az a kérdés, hogy az EU el akarja-e zárni a földgázcsapokat, hanem az, hogy Putyin mikor zárja el ezeket” – mutatott rá a képviselő.

Véleménye szerint ha nem érkezik földgáz Oroszországból, mindez óriási gazdasági fennakadásokat okoz az Unió gazdaságában, bár az energiakeverék nem egyforma Németországban vagy Franciaországban, Romániában vagy Magyarországon, és ez a különbség kihat arra is, hogy melyik állam mire érzékeny. Winkler Gyula arra is kitért, hogy

nemcsak az energiafüggőség jelent veszélyt, Romániának például fontos kereskedelmi partnere Németország, és ha a német ipar bajba kerül az energiakrízis miatt, a romániai beszállítóik is megbicsaklanak.

„A szankciók nemcsak az orosz gazdaságot sújtják, hanem a mienket is, mindez pedig olyan áringadozásokat okoz az energiapiacon, melyek a lakosságra ütnek vissza. Nyáron ez még nem csapódik le súlyosan, de fel kell készülni a télre, jelenleg pedig nincs elég gáztartalék, tehát valamit tenni kell” – összegezte a politikus.

Bezárás helyett folytatás? Winkler szerint a háború miatt változtak a prioritások •  Fotó: Energie.gov.ro Galéria

Bezárás helyett folytatás? Winkler szerint a háború miatt változtak a prioritások

Fotó: Energie.gov.ro

Előzménytelen helyzet

Ilyen helyzetben értékelődtek fel újra a széntüzelésű erőművek. Romániában az Olténia Energetikai Komplexum és a Zsil-völgyéhez köthető Hunyad Energetikai Komplexum hasznosítja a szenet: Olténiában lignitet, a Zsil völgyében kőszenet. Winkler Gyula rámutatott, az elmúlt tíz évben folyamatosan csökkent a Zsil-völgyében kitermelt kőszén minősége, ugyanis az elmúlt harminc évben egyetlen lejnyi beruházás sem történt, nem kutattak újabb lelőhelyek után. Az országos helyreállítási tervben (PNRR) ugyanakkor még a bányabezárások szerepelnek, ám ezek a vállalások tavaly voltak napirenden, amikor még nem volt háború.

Winkler Gyula szerint a tervet újra lehet tárgyalni konkrét javaslatok mentén.

„Az olténiai vállalat működtetése 2030 után is lehetséges, mert most egy új helyzet van, de erre nyilván kell a politikai akarat és döntés” – részletezte a képviselő. Hangsúlyozta, előzménytelen helyzet a jelenlegi, összesűrűsödött minden: most akarjuk csökkenteni a szennyezést, az orosz függőséget, most zajlik a koronavírus-járvány következményeinek a helyreállítása is.

Wikler beszélt ugyanakkor arról is, hogy az RMDSZ EP-képviselői arra az álláspontra helyezkedtek, hogy túl nagy a nyomás a változás irányába, nem lehet ennyire gyorsan lemondani a szénről, a földgázról, bevezetni a nap- és szélenergiát, mert az emberek fizetik meg a gyors átállás árát. „Nincs garancia arra, miként segít az Unió, milyen költségvetésből adnak támogatást a tagállamok, hogy megfizethető legyen az üzemanyag, a fűtés” – mondta a politikus.

Felidézte, tavaly decemberben még éppen az észszerűség határán álltak a zöld átállás terén, ám a háború mindent megváltoztatott.

„Ez a háború hozzánk van közel. Joe Biden Washingtonból könnyen beszél több ezer kilométeres távolságból, Brüsszel és Kijev között több mint kétezer kilométer van, ám Kolozsvár és Kijev között csak 400 kilométer. Józan ésszel kell gondolkodni, hiába döntjük el politikai alapon, hogy gyors változásra van szükség, ha ezt a való élet megcáfolja, akkor a politikai döntésnek ehhez kell alkalmazkodnia. A legfontosabb kritérium a méltányos átállás, ne a lakossággal fizettessük meg az árát” – szögezte le Winkler Gyula.

Meglátása szerint a szénbányászat és a széntüzelésű erőművek működtetése is politikai döntésen múlik, mint ahogy a fekete-tengeri kitermelés is, amit éveken keresztül ellehetetlenítettek, most viszont, miután megszületett az offshore-törvény, már megvalósítható.

A bányászat újraindítása rövid távon nem kifizetődő

„Európai és világszinten is felmerül a bányászat újraindítása, de tudomásul kell venni, hogy az ágazatban a beruházások nem egy-két év alatt, hanem évtizedek alatt térülnek meg” – szögezte le Winkler Gyula.

Rámutatott, Ausztráliában, Dél-Amerikában nagyobb széntartalékok vannak, de senki nem fektet be milliárdokat egy új bánya megnyitásába,

ha továbbra is hangoztatjuk, hogy ez csak egy átmeneti megoldás, a szénről hosszú távon le kell mondani, csak ideiglenesen térünk vissza a széntüzelésre. „Abszurd azt feltételezni, hogy most megtörténnek a beruházások, aztán két év múlva újra lemondunk a szénről” – összegezte Winkler Gyula.

Románia halaszthatja a szénbányái bezárását, ha Brüsszel megengedi

A lakosság és a gazdaság érdekében a kormány újra fogja tárgyalni az országos helyreállítási terv (PNRR) energiaügyi fejezetében mindazt, ami újratárgyalható – jelentette ki kedden Nicolae Ciucă román miniszterelnök. A liberális kormányfőt újságírók arról kérdezték, hogy a kormány fontolgatja-e a PNRR energiaügyi fejezetének újratárgyalását oly módon, hogy halasztható legyen a romániai szénbányák bezárása. Nicolae Ciucă emlékeztetett, hogy jelenleg az egész Európai Unióban érvényben van az a döntés, amelynek a REPowerEU nevet adták, és amely lehetőséget ad bizonyos összetevők újbóli megvitatására az energia területén. „Mindent újra fogunk tárgyalni, ami újratárgyalható a román állampolgárok és a román gazdaság érdekében” – felelte Ciucă. A miniszterelnök azt is megemlítette, hogy jelenleg az energia ára csak az április elseje előtt hozott sürgősségi kormányrendelettel korlátozható. „Ez a kormányrendelet egy éven keresztül van hatályban, tehát a helyzet függvényében még lejárta előtt újabb döntést kell majd hozni ebben a kérdésben” – tette hozzá a román kormányfő.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 09., péntek

Burduja: Románia objektív okokból nem zárhatja be a széntüzelésű hőerőműveket

Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.

Burduja: Románia objektív okokból nem zárhatja be a széntüzelésű hőerőműveket
2025. május 09., péntek

Jólétmérés: Magyarország továbbra is megelőzi Romániát az emberi fejlettségi index szerint

Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.

Jólétmérés: Magyarország továbbra is megelőzi Romániát az emberi fejlettségi index szerint
2025. május 08., csütörtök

Az európai autóipar megsegítésére irányuló módosítást fogadott el az EP

Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.

Az európai autóipar megsegítésére irányuló módosítást fogadott el az EP
2025. május 08., csütörtök

Románia nem szorul az IMF „fájdalmas” reformjaira a miniszter szerint

Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.

Románia nem szorul az IMF „fájdalmas” reformjaira a miniszter szerint
2025. május 08., csütörtök

Továbbra is Bukarest vonzza a legtöbb turistát, erdélyi megye a második helyen

Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.

Továbbra is Bukarest vonzza a legtöbb turistát, erdélyi megye a második helyen
2025. május 08., csütörtök

Napról napra kevesebbet ér a pénzünk: drágul az euró, rohamléptekben nő a kamat

Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.

Napról napra kevesebbet ér a pénzünk: drágul az euró, rohamléptekben nő a kamat
2025. május 08., csütörtök

Elemző a gazdaság alakulásáról: nincs pozitív forgatókönyv az idei évre

Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.

Elemző a gazdaság alakulásáról: nincs pozitív forgatókönyv az idei évre
2025. május 07., szerda

Magyarországon terjeszkedik egy romániai fogászati cég

Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.

Magyarországon terjeszkedik egy romániai fogászati cég
2025. május 07., szerda

Nem tetszik az Európai Bizottságnak, hogy kevesebbet fizetünk a gázért, az ársapka kivezetését követeli

Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.

Nem tetszik az Európai Bizottságnak, hogy kevesebbet fizetünk a gázért, az ársapka kivezetését követeli
2025. május 07., szerda

Borús kilátások: 5,09 lejre nőtt az euró árfolyama, gyors tempóban emelkedik a ROBOR szintje is

Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.

Borús kilátások: 5,09 lejre nőtt az euró árfolyama, gyors tempóban emelkedik a ROBOR szintje is