Nem áll túl fényesen a román valuta. Az elemzők növekvő inflációra számítanak
Fotó: Pixabay.com
Miközben egyre több elemző, illetve az üzleti élet szereplői is kongatják a vészharangot, hogy nyakunkon egy újabb világválság, a román deviza fokozatosan teret veszít a főbb fizetőeszközökhöz képest. A Krónikának nyilatkozó szakértő szerint a lej gyengülése nem „tragédia”, válság pedig biztosan lesz, de az egyelőre megjósolhatatlan, hogy mikor.
Nyakunkon egy újabb gazdasági világválság, és Romániában is egyértelmű jelek utalnak a krízis közeledtére – kongatják immár néhány hónapja a vészharangot nemzetközi és romániai elemzők, valamint az üzleti szféra képviselői egyaránt. A Brexit, az Amerikai Egyesült Államok és Kína között dúló kereskedelmi háború felerősödése mind-mind lehetnek egy újabb válság okozói, a befektetők és közgazdászok pedig arra figyelmeztetnek, hogy
Egy frissen nyilvánosságra hozott felmérés szerint a világ leggazdagabb embereinek több mint a fele készül máris válságra. 360 olyan családban készült a Ziraul Financiar pénzügyi és üzleti napilap által idézett közvélemény-kutatás, melyek átlagos vagyona 1,2 milliárd dollár. A válaszadók 55 százaléka mondta azt, hogy 2020-ban recesszió várható, 45 százalékuk máris tesz azért, hogy őket a lehető legkevésbé károsítsa meg egy krízisállapot, ennek jegyében pedig kötvényekbe és ingatlanokba menekítik vagyonukat, 42 százalék pedig a pénztartalékait növeli.
Sok romániai elemző felhívta erre a figyelmet, és arra emlékeztettek, hogy
rámutattak, hogy az ország gazdasága sem áll túl fényesen.
Ugyanakkor a bő tíz évvel ezelőtti válság előjelei megismétlődni látszanak, egyebek mellett újfent az egekbe szöktek az ingatlanárak, rekordot döntött tavaly az import, és idén is tovább mélyül a külkereskedelmi mérleg hiánya. Aggasztó a szakemberek szerint az is, hogy visszaesőben vannak mind az állami, mind a magánberuházások, a gazdasági növekedés továbbra is a fogyasztásnak köszönthető. Emellett
Az arany árának növekedése is aggasztó jel lehet amúgy, hiszen amikor megérzik a válság szelét, sokan menekítik nemesfémbe tartalékaikat.
Nem tragédia a lej gyengülése, hiszen a térvesztés a térség minden valutájára jellemző – jelentette ki hétfőn a Krónika megkeresésére Králik Lóránd István egyetemi adjunktus, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) gazdaságtudományi tanszékének oktatója. Kifejtette, ezek a mozgások még beilleszthetők a természetes gazdasági folyamatokba, jelenleg az árfolyam nem mozdult ki az elmúlt egy évben megtapasztalt sávból, jelentős kilengés nem volt, hiszen a tavasz folyamán például a lej-euró árfolyam a jelenleginél magasabb szinten volt. Viszont a természetes folyamatok súlyosbodhatnak, válság okozói is lehetnek, hiszen a kisebb országok, gazdaságok sérülékenyebbek, jobban reagálnak a világgazdaság kockázataira.
Králik hangsúlyozta, nem csupán a lej veszített teret, hiszen a román valuta azonos szinten mozog, mint a lengyel złoty és a cseh korona, viszont például a magyar forinthoz viszonyítva erősödött, mert a forint gyengülése lényegesen nagyobb volt. Rámutatott,
az euróhoz képest viszont csak 0,39 százalékos volt az elmozdulás, s az elmúlt harminc napra számolva a svájci frankhoz képest is csak 0,76 százalékos volt a román valuta gyengülése. Ezzel szemben például a japán jenhez képest, amelyet szintén „menekülő valutának” tekintenek, az egy hónapos árfolyamban hasonló pályán maradt a lej, nem volt elmozdulás, a forinthoz képest pedig 1,79 százalékkal erősödött a lej.
A gazdasági szakember egyúttal hangsúlyozta, a napi mozgásokból nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, annál is inkább, hogy a térség valutái hasonló pályán mozognak, a kelet-európai valuták egyformán gyengülnek. A közgazdász szerint ez a jelenség azzal magyarázható, hogy a világgazdasági kockázatok nőnek, és ez általában a kisebb gazdaságokat érzékenyebben érinti, hiszen
Králik is kiemelte ugyanakkor, hogy a világgazdasági kockázatokat emeli az amerikai–kínai vámháború, a szaúd-arábiai helyzet és ennek folyományaként az olajár növekedése, ami növeli az inflációs kockázatokat, illetve nem elhanyagolható módon a Brexit. Ehhez hozzátevődnek az amerikai jegybank, az Európai Központi Bank, valamint a térség jegybankjainak kamatpolitikájával kapcsolatos viták, kérdőjelek, hogy éppen kamatemelésre vagy csökkentésre lenne szükség. Ezt az is jelzi, hogy a napokban váratlanul lemondott az Európai Központi Bank (EKB) igazgatótanácsi tagságáról Németország képviselője, mert nem ért egyet a folyamatos kamatcsökkentéssel, szerinte és sok más közgazdász szerint is ennek a politikának már nincs gazdaságösztönző hatása – részletezte a szakértő. Hozzátette, mindezt a térség kisebb országai jobban megérzik. Bulgária kivétel, mert közvetlenül az euróhoz köti a leva árfolyamát, de a „szabadon lebegtetett”, a piaci hatásoknak kitett valuták gyakorlatilag együtt mozognak. A kelet-európai saját valutával rendelkező országok „sormintájába” csak a magyar forint nem illeszkedik, amely esetében lényegesen nagyobb a gyengülés.
„Ezek a folyamatok még beilleszthetők a természetes gazdasági mozgásokba, de ezek is súlyosbodhatnak, és válság okozói lehetnek” – fogalmazta meg kérdésünkre Králik Lóránd. Hangsúlyozta, a válság a gazdaság ciklikusságából adódóan valamikor be fog következni, de lehetetlen még hozzávetőlegesen is megjósolni, hogy pontosan mikor, ez
Magyarországon elhangzottak olyan nyilatkozatok, hogy szeptember–októberre várható a gazdasági válság, ám ez most már egyértelmű, hogy nem következett be – részletezte az egyetemi oktató. Hozzátette, azt sem lehet megmondani, mi lesz a válság gyújtózsinórja, hiszen ez lehet a Brexit, a vámháború, egy fegyveres konfliktus, amit a Szaúd-Arábia és Irán közötti feszültség robbant ki. „Rengeteg kiváltó oka lehet egy gazdasági válságnak, egy vagy egyszerre több ok is generálhatja. Tény, hogy a gazdasági válság előfeltételei megvannak, hiszen általában akkor szokott bekövetkezni, amikor mint jelenleg is, a pénzügyi eszközök, a részvények túlárazott kategóriába kerülnek” – összegzett Králik Lóránd István.
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!