Romániai érdekeltségű cégek is érintettek a legújabb offshore-botrányban: a kiszivárogtatott, a Süddeutsche Zeitung német lap által megszerzett több százezer irat ezúttal arra világít rá, hogy számos nagyvállalat rendelkezik offshore-cégekkel a Bahama-szigeteken.
2016. szeptember 22., 18:432016. szeptember 22., 18:43
Az ügy hasonlít az idén áprilisban kirobbant, Panama-iratok néven elhíresült nemzetközi botrányhoz: akkor ugyancsak a német lap számolt be arról, hogy világszerte üzletemberek, politikusok, sportolók és más hírességek érintettek az ügyben. A Bahama-papírokat most a korábban nyilvánosságra iratok elemzését is végző Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma (ICIJ) és a Rise Project tényfeltáró csoport végzi.
A kiszivárogtatott 1,3 millió irat több mint 175 ezer, a Bahamákon 1990 óta bejegyzett cég menedzserének, illetve részvényesének nevét tartalmazza.
Az offshore-esetek azért lehetnek különösen botrányosak, mert gyakran előfordul, hogy egy cég azért bonyolítja le tevékenységét egy egzotikus országon keresztül, mert ott sokkal kedvezőbbek az adózási feltételek, tehát gyakorlatilag kivonja magát a célország illetékeinek befizetése alól. Az ilyen ügyekkel viszont körültekintően kell bánni, mert az offshore-vállalkozások megléte még nem jelent automatikusan törvénytelenséget.
A Rise Project újságírói olyan, Romániában bejegyzett, illetve romániai érdekeltségű vállalkozásokat is találtak, amelyeknek voltak, vagy jelenleg is vannak a Karib-térségben bejegyzett offshore-jaik. Az ügyben érintett például a kőolajipari Rompetrol-csoport, amelynek Rompetrol Upstream International LTD elnevezésű leányvállalata élére 1999 és 2011 között egymás után tizenhárom bahamai vezérigazgatót neveztek ki. 2011 júliusában a tisztség betöltését Radu Mihailra bízták, aki jelenleg Ecuador tiszteletbeli konzulja: a kirobbant botrány kapcsán úgy nyilatkozott, hogy igazgatói beosztása inkább tiszteletbeli megbízás volt.
A kiszivárogtatott papírokban az ugyancsak kőolajipari nagyvállalat, az amerikai ExxonMobil neve is szerepel, amely jelenleg – az osztrák OMV Petrommal partnerségben – Románia legnagyobb természetikincs-feltárását végzi: a Fekete-tenger mélyén rejlő földgáztartalékokat kutatja. A nyilvánosságra hozott adatok szerint a beruházás az amerikai nagyvállalat egy Bahamán bejegyzett offshore-cégén keresztül zajlik: az ExxonMobil Exploration and Production Romania Limited elnevezésű vállalkozás 2008-ban nyitott Romániában egy leányvállalatot, amelyet állítólag kifejezetten az OMV Peterommal közösen folytatott projekt miatt hoztak létre.
Az ExxonMobil illetékesei az ügy kapcsán arról biztosították a Rise Project újságíróit, hogy nem követtek el semmiféle törvénytelenséget az offshore-cégek által. „Az ExxonMobil szigorúan tiszteletben tartja a hatályos pénzügyi törvényeket. A nagyvállalat világszerte rengeteg országban tevékenykedik, és több milliárd dollár értékben fizet be közterheket. Az adók lerovásához és a vállalat átláthatóságához nincs köze annak, hogy az egyes cégek melyik államban vannak bejegyezve” – magyarázta az ExxonMobil.
Az amerikai és az osztrák nagyvállalat egyébként saját bevallásuk szerint eddig több mint 1,5 milliárd dollárt költöttek a Fekete-tengeren zajló munkálatokra. A Rise Project szerint ez az összeg teljes egészében a Bahamákon bejegyzett offshore-cégen keresztül érkezett Romániába.
A Bahama-iratokban a gyógyszeripari Medicarom-csoport is szerepel. A vállalat többségi részvényesei ugyan nem ismertek, a kiszivárogtatott iratokban viszont szerepel két kisebb részvényes, a Langton Industrial Holdings és a Wellington Property Holdings – mindkét cég vezérigazgatója román állampolgár, előbbié a 71 éves Gheorghe Paraschiv, utóbbié pedig az 57 éves Ionel Volintiru, akik egyébként a Medicarom-csoportnál is igazgatói tisztséget töltenek be.
Az ügyben Gheorghe Valentin Barbă, Mircea Geoană volt külügyminiszter unokatestvére és Lucian Bădescu, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) egyik volt tábornokának fia is érintett. Utóbbi Bogdan Mihalcea Călinescuval a Bahamákon bejegyzett Kereulen Investments Limited igazgatója, ugyanakkor számos országban energetikai beruházásokkal foglalkoznak – nap- és szélerőműveket építenek ki. Ebben a projektben egyébként korábban a SRI Giurgiu megyei vezetőjével kötöttek partnerséget, akit ellen viszont most egy kőolaj-csempészési ügyben nyomoznak.
Igen nehéz helyzetbe kerülhet a romániai juhágazat, ha az Európai Bizottság módosítja az élőállat-exportra vonatkozó szabályokat, amellyel gyakorlatilag lehetetlenné tennék a juhoknak a muszlim államokba történő tengeri szállítását.
A romániai bankrendszer hat legnagyobb bankja – kivéve a CEC Bankot, amely csak éves és féléves alapon számol be pénzügyi eredményeiről – 2025 első negyedévében 3,1 milliárd lejes nettó nyereséget ért el.
A 15 és 29 év közötti romániai fiatalok 14,7 százaléka súlyos anyagi és szociális nélkülözésben élt 2024-ben; az európai uniós átlag 5,8 százalék volt – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
Májusban az áprilisi 4,9 százalékról 5,45 százalékra nőtt az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 7,09 százalékos árnövekedést a szolgáltatási szektorban regisztrálták – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Cotroceni-palota előtt tüntetnek csütörtökön az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség tagjai, „méltányos adóreformot” követelve, amelyben „a terhek igazságosan oszlanak meg a tőke és a munka között”.
Az eheti harmadik egyeztetés is kudarcba fulladt a Nicușor Dan államfő által kormányzásra felkért pártok között a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedésekről, sőt egyre jobban elfajulóban a vita.
Az energiaügyi minisztérium közvitára bocsátotta azt a mechanizmust, amellyel július 1-jétől, a villamosenergia-piac liberalizációját követően támogatni kívánja az energiafogyasztókat.
A közalkalmazottaknak járó úgynevezett antennapótlékot fix összegben, nem bérarányosan kellene megállapítani, mivel nem a bérszinthez, hanem a munkakörülményekhez kell igazodnia – jelentette ki Simona Bucura-Oprescu munkaügyi miniszter.
Miközben a hiány lefaragását célzó intézkedéscsomag kidolgozása közben a politikai alakulatok tárgyalásain szó esik többek között az áfa emeléséről is, a nem hatékony adóbehajtás miatt jelenleg is tetemes potenciális bevételtől esik el az államkassza.
Tájékoztató kampányt indított az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) az elektromos energia fogyasztói számára annak apropóján, hogy 2025. július 1-jén megszűnik az árplafon-kompenzációs rendszer a villanyáram esetében.
szóljon hozzá!