Romániai érdekeltségű cégek is érintettek a legújabb offshore-botrányban: a kiszivárogtatott, a Süddeutsche Zeitung német lap által megszerzett több százezer irat ezúttal arra világít rá, hogy számos nagyvállalat rendelkezik offshore-cégekkel a Bahama-szigeteken.
2016. szeptember 22., 18:432016. szeptember 22., 18:43
Az ügy hasonlít az idén áprilisban kirobbant, Panama-iratok néven elhíresült nemzetközi botrányhoz: akkor ugyancsak a német lap számolt be arról, hogy világszerte üzletemberek, politikusok, sportolók és más hírességek érintettek az ügyben. A Bahama-papírokat most a korábban nyilvánosságra iratok elemzését is végző Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma (ICIJ) és a Rise Project tényfeltáró csoport végzi.
A kiszivárogtatott 1,3 millió irat több mint 175 ezer, a Bahamákon 1990 óta bejegyzett cég menedzserének, illetve részvényesének nevét tartalmazza.
Az offshore-esetek azért lehetnek különösen botrányosak, mert gyakran előfordul, hogy egy cég azért bonyolítja le tevékenységét egy egzotikus országon keresztül, mert ott sokkal kedvezőbbek az adózási feltételek, tehát gyakorlatilag kivonja magát a célország illetékeinek befizetése alól. Az ilyen ügyekkel viszont körültekintően kell bánni, mert az offshore-vállalkozások megléte még nem jelent automatikusan törvénytelenséget.
A Rise Project újságírói olyan, Romániában bejegyzett, illetve romániai érdekeltségű vállalkozásokat is találtak, amelyeknek voltak, vagy jelenleg is vannak a Karib-térségben bejegyzett offshore-jaik. Az ügyben érintett például a kőolajipari Rompetrol-csoport, amelynek Rompetrol Upstream International LTD elnevezésű leányvállalata élére 1999 és 2011 között egymás után tizenhárom bahamai vezérigazgatót neveztek ki. 2011 júliusában a tisztség betöltését Radu Mihailra bízták, aki jelenleg Ecuador tiszteletbeli konzulja: a kirobbant botrány kapcsán úgy nyilatkozott, hogy igazgatói beosztása inkább tiszteletbeli megbízás volt.
A kiszivárogtatott papírokban az ugyancsak kőolajipari nagyvállalat, az amerikai ExxonMobil neve is szerepel, amely jelenleg – az osztrák OMV Petrommal partnerségben – Románia legnagyobb természetikincs-feltárását végzi: a Fekete-tenger mélyén rejlő földgáztartalékokat kutatja. A nyilvánosságra hozott adatok szerint a beruházás az amerikai nagyvállalat egy Bahamán bejegyzett offshore-cégén keresztül zajlik: az ExxonMobil Exploration and Production Romania Limited elnevezésű vállalkozás 2008-ban nyitott Romániában egy leányvállalatot, amelyet állítólag kifejezetten az OMV Peterommal közösen folytatott projekt miatt hoztak létre.
Az ExxonMobil illetékesei az ügy kapcsán arról biztosították a Rise Project újságíróit, hogy nem követtek el semmiféle törvénytelenséget az offshore-cégek által. „Az ExxonMobil szigorúan tiszteletben tartja a hatályos pénzügyi törvényeket. A nagyvállalat világszerte rengeteg országban tevékenykedik, és több milliárd dollár értékben fizet be közterheket. Az adók lerovásához és a vállalat átláthatóságához nincs köze annak, hogy az egyes cégek melyik államban vannak bejegyezve” – magyarázta az ExxonMobil.
Az amerikai és az osztrák nagyvállalat egyébként saját bevallásuk szerint eddig több mint 1,5 milliárd dollárt költöttek a Fekete-tengeren zajló munkálatokra. A Rise Project szerint ez az összeg teljes egészében a Bahamákon bejegyzett offshore-cégen keresztül érkezett Romániába.
A Bahama-iratokban a gyógyszeripari Medicarom-csoport is szerepel. A vállalat többségi részvényesei ugyan nem ismertek, a kiszivárogtatott iratokban viszont szerepel két kisebb részvényes, a Langton Industrial Holdings és a Wellington Property Holdings – mindkét cég vezérigazgatója román állampolgár, előbbié a 71 éves Gheorghe Paraschiv, utóbbié pedig az 57 éves Ionel Volintiru, akik egyébként a Medicarom-csoportnál is igazgatói tisztséget töltenek be.
Az ügyben Gheorghe Valentin Barbă, Mircea Geoană volt külügyminiszter unokatestvére és Lucian Bădescu, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) egyik volt tábornokának fia is érintett. Utóbbi Bogdan Mihalcea Călinescuval a Bahamákon bejegyzett Kereulen Investments Limited igazgatója, ugyanakkor számos országban energetikai beruházásokkal foglalkoznak – nap- és szélerőműveket építenek ki. Ebben a projektben egyébként korábban a SRI Giurgiu megyei vezetőjével kötöttek partnerséget, akit ellen viszont most egy kőolaj-csempészési ügyben nyomoznak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.
Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.
A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.
Anyagilag egyre megerőltetőbb lesz gépkocsit fenntartani, vezetni, hiszen akár havi több száz lejes pluszköltséget generálhatnak az autótulajdonosoknak a kormány megszorító intézkedései, melyek egyéb drágulásokkal karöltve érkeznek.
Ilie Bolojan miniszterelnök takarékossági okokból arra utasította a minisztériumokat és a közintézményeket, hogy ritkítsák az alkalmazottak külföldi útjait.
A második deficitcsökkentő csomag a Környezetvédelmi Alap (AFM) programjairól is rendelkezni fog, beleértve a roncsautóprogramot is – nyilatkozta szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Románia nagyon jó jelzést kapott az Európai Bizottságtól, miután a kormány felelősséget vállalt az első deficitcsökkentő intézkedéscsomagért, és ezzel mérséklődött az ország leminősítésének kockázata – véli Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Újabb, menetrendszerű tiltakozó akciókat hirdetett kedden az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) a kormány deficitcsökkentő intézkedései ellen.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.
A költségvetési hiány korrekciója prioritás Románia számára – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter kedden, az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) ülésén.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!