Romániai érdekeltségű cégek is érintettek a legújabb offshore-botrányban: a kiszivárogtatott, a Süddeutsche Zeitung német lap által megszerzett több százezer irat ezúttal arra világít rá, hogy számos nagyvállalat rendelkezik offshore-cégekkel a Bahama-szigeteken.
2016. szeptember 22., 18:432016. szeptember 22., 18:43
Az ügy hasonlít az idén áprilisban kirobbant, Panama-iratok néven elhíresült nemzetközi botrányhoz: akkor ugyancsak a német lap számolt be arról, hogy világszerte üzletemberek, politikusok, sportolók és más hírességek érintettek az ügyben. A Bahama-papírokat most a korábban nyilvánosságra iratok elemzését is végző Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma (ICIJ) és a Rise Project tényfeltáró csoport végzi.
A kiszivárogtatott 1,3 millió irat több mint 175 ezer, a Bahamákon 1990 óta bejegyzett cég menedzserének, illetve részvényesének nevét tartalmazza.
Az offshore-esetek azért lehetnek különösen botrányosak, mert gyakran előfordul, hogy egy cég azért bonyolítja le tevékenységét egy egzotikus országon keresztül, mert ott sokkal kedvezőbbek az adózási feltételek, tehát gyakorlatilag kivonja magát a célország illetékeinek befizetése alól. Az ilyen ügyekkel viszont körültekintően kell bánni, mert az offshore-vállalkozások megléte még nem jelent automatikusan törvénytelenséget.
A Rise Project újságírói olyan, Romániában bejegyzett, illetve romániai érdekeltségű vállalkozásokat is találtak, amelyeknek voltak, vagy jelenleg is vannak a Karib-térségben bejegyzett offshore-jaik. Az ügyben érintett például a kőolajipari Rompetrol-csoport, amelynek Rompetrol Upstream International LTD elnevezésű leányvállalata élére 1999 és 2011 között egymás után tizenhárom bahamai vezérigazgatót neveztek ki. 2011 júliusában a tisztség betöltését Radu Mihailra bízták, aki jelenleg Ecuador tiszteletbeli konzulja: a kirobbant botrány kapcsán úgy nyilatkozott, hogy igazgatói beosztása inkább tiszteletbeli megbízás volt.
A kiszivárogtatott papírokban az ugyancsak kőolajipari nagyvállalat, az amerikai ExxonMobil neve is szerepel, amely jelenleg – az osztrák OMV Petrommal partnerségben – Románia legnagyobb természetikincs-feltárását végzi: a Fekete-tenger mélyén rejlő földgáztartalékokat kutatja. A nyilvánosságra hozott adatok szerint a beruházás az amerikai nagyvállalat egy Bahamán bejegyzett offshore-cégén keresztül zajlik: az ExxonMobil Exploration and Production Romania Limited elnevezésű vállalkozás 2008-ban nyitott Romániában egy leányvállalatot, amelyet állítólag kifejezetten az OMV Peterommal közösen folytatott projekt miatt hoztak létre.
Az ExxonMobil illetékesei az ügy kapcsán arról biztosították a Rise Project újságíróit, hogy nem követtek el semmiféle törvénytelenséget az offshore-cégek által. „Az ExxonMobil szigorúan tiszteletben tartja a hatályos pénzügyi törvényeket. A nagyvállalat világszerte rengeteg országban tevékenykedik, és több milliárd dollár értékben fizet be közterheket. Az adók lerovásához és a vállalat átláthatóságához nincs köze annak, hogy az egyes cégek melyik államban vannak bejegyezve” – magyarázta az ExxonMobil.
Az amerikai és az osztrák nagyvállalat egyébként saját bevallásuk szerint eddig több mint 1,5 milliárd dollárt költöttek a Fekete-tengeren zajló munkálatokra. A Rise Project szerint ez az összeg teljes egészében a Bahamákon bejegyzett offshore-cégen keresztül érkezett Romániába.
A Bahama-iratokban a gyógyszeripari Medicarom-csoport is szerepel. A vállalat többségi részvényesei ugyan nem ismertek, a kiszivárogtatott iratokban viszont szerepel két kisebb részvényes, a Langton Industrial Holdings és a Wellington Property Holdings – mindkét cég vezérigazgatója román állampolgár, előbbié a 71 éves Gheorghe Paraschiv, utóbbié pedig az 57 éves Ionel Volintiru, akik egyébként a Medicarom-csoportnál is igazgatói tisztséget töltenek be.
Az ügyben Gheorghe Valentin Barbă, Mircea Geoană volt külügyminiszter unokatestvére és Lucian Bădescu, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) egyik volt tábornokának fia is érintett. Utóbbi Bogdan Mihalcea Călinescuval a Bahamákon bejegyzett Kereulen Investments Limited igazgatója, ugyanakkor számos országban energetikai beruházásokkal foglalkoznak – nap- és szélerőműveket építenek ki. Ebben a projektben egyébként korábban a SRI Giurgiu megyei vezetőjével kötöttek partnerséget, akit ellen viszont most egy kőolaj-csempészési ügyben nyomoznak.
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
szóljon hozzá!