Kiszervezné a kormány az uniós alapok kezelését

Uniós alapokat kezelő állami bankkal bővülhet a romániai piac •  Fotó: Gábos Albin

Uniós alapokat kezelő állami bankkal bővülhet a romániai piac

Fotó: Gábos Albin

Érvek és ellenérvek is szólnak a bukaresti kormány által tervezett Nemzeti Fejlesztési Bank létrehozása mellett, ám ezekre a Krónikának nyilatkozó szakértő szerint csak a pénzintézet megalapítása és működése után lehetne egyértelmű válaszokat adni.

Bálint Eszter

Bíró Blanka

2020. július 04., 08:392020. július 04., 08:39

Nemzeti Fejlesztési Bank (Banca Națională de Dezvoltare – BND) néven új, állami kézben levő pénzintézetet tervez létrehozni a nemzeti liberális párti (PNL) kormány. Mint ismeretes, jelenleg a román állam tulajdonában van az egykori Országos Takarék- és Letéti Pénztár, a CEC Bank, valamint az Eximbank. Az Orban-kabinet viszont most azzal az ötlettel rukkolt elő, hogy

létrehoznának egy harmadik állami bankot, amelynek tulajdonképpen kiszerveznék az európai uniós alapok kezelését.

Egyelőre azonban túl sok konkrétumot nem tudni arról, hogy mikor indulhat a tevékenység.

A Hotnews.ro hírportál értesülései szerint egyelőre még a Román Nemzeti Banktól (BNR) sem kértek engedélyt az új bank létrehozására. Amit biztosan tudni lehet: a másik két állami bankhoz hasonlóan a pénzügyminisztérium felügyeletébe tartozna, 37 alkalmazottal kezdené meg elméletileg valamikor 2021-ben a működését, 2026-ban pedig már 193-an dolgoznának a BND-nél.

Érvek és ellenérvek is vannak

„Zajlik a vita politikai színtéren, hogy van-e szükség egy harmadik állami bankra. Érvek és ellenérvek is szólnak a kormány által tervezett Nemzeti Fejlesztési Bank létrehozása mellett, ám ezekre csak annak megalapítása és működése után lehetne egyértelmű válaszokat adni” – szögezte le megkeresésünkre Králik Lóránd egyetemi adjunktus, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) gazdaságtudományi tanszékének oktatója.

Rámutatott, a kezdeményezők abból indulnak ki, létezik jogi lehetőség arra, hogy az uniós strukturális és beruházási alapokat egy száz százalékban állami tulajdonban levő pénzintézet kezelje. Ezzel elmondása szerint tulajdonképpen megindokolható egy harmadik állami tulajdonú bank létrehozása, amely ezeket az alapokat és más forrásokat kezeli, de a lakosságnak nem szolgáltat.

Idézet
A fejlesztési banknak szánt szerep beleillett volna a CEC profiljába, ám az lakossági pénzintézet, azért is tartotta meg az állam, hiszen országos takarékpénztárként indult, jelenleg a korszerű felállásban kereskedelmi bankként működik. A másik állami pénzintézet, az Eximbank pedig elsősorban külkereskedelmi finanszírozásra szakosodott”

– ecsetelte a szakértő.

A jelenlegi rendszer nem hatékony

Hozzátette: az új bankot az infrastruktúra-fejlesztési projektek, nagy beruházások finanszírozására, az uniós alapok közvetítésére szeretnék létrehozni jövőre 37 alkalmazottal és hozzávetőleg 220 millió eurós, tehát egymilliárd lejes alaptőkével, ezt pedig az elképzelések szerint folyamatosan növelnék. Amire az alkalmazottak száma 2026-ra megközelítené a kétszázat, az alaptőke elérné a 2,1 milliárd lejt, vagyis mintegy 450 millió eurót.

Králik elmondása szerint a közzétett vázlat értelmében

a kihelyezett hitelek kamataiból származna a bank bevétele, az eszköz oldalon a kiközvetítendő hiteleket, a forrás oldalon pedig a saját tőkét, illetve a nemzetközi pénzintézetek – Európai Beruházási Bank, Európai Fejlesztési Bank, Világbank – finanszírozásainak kiközvetítését jelölik meg.

A pénzügyminisztérium ugyanakkor további forrásokat biztosíthat, intézményi befektetőknek kölcsönözhet kötvények kibocsátásával.

Újra terítéken a befektetési alap

„Fontos szempont, hogy nem lesz versenytársa a többi kereskedelmi banknak, hiszen nem működtet lakossági részleget” – hívta fel a figyelmet a szakértő. Kiemelte ugyanakkor azt is, hogy ez a bank kezeli majd a Szuverén Állami Befektetési Alapot, amit ezzel párhuzamosan hoznak létre. Králik Lóránd emlékeztetett, hogy a befektetési alapot az előző, szociáldemokrata kormány is létre akarta hozni, és akkor ezért sok támadás érte őket, ám most „átkozmetikázva” újra megjelent az ötlet.

Idézet
Az újabb állami tulajdonú pénzintézet megalakításával a kormány tulajdonképpen a jelenlegi intézményrendszeréből kiszervezné az uniós alapok kezelését, kihasználva, hogy erre van jogi lehetőség”

– fogalmazta meg a PKE oktatója.

Mint ismeretes, ezeket a feladatokat jelenleg a Marcel Boloş által vezetett, európai uniós alapokért felelős minisztérium és különböző kormányzati hatóságok látják el. „Tény, hogy a jelenlegi intézményrendszer nem működik túl hatékonyan, túlbürokratizált, ám ez még nem azt jelenti, hogy ha az uniós alapkezelést bank formájában kihelyezik, jobb lesz, de van rá esély. A puding próbája az evés” – összegezte a szakértő.

A bírálatokról szólva kifejtette, már megszokott, hogy ha van két lehetőség, az ellenzék mindig a kormány által javasolt megoldás alternatívája mellett kardoskodik, tehát ez esetben a jelenlegi intézményrendszer fenntartása mellett. „Egy új bank megalakításának lehet politikai haszna is, ha az új struktúra mellett többé-kevésbé a régit is fenntartják” – mondta Králik Lóránd, aki szerint az átszervezés mindenképp csak a parlamenti választások után kezdődhet el, és leghamarabb a jövő év végére körvonalazódik.

1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 01., kedd

Segíts magadon: tovább ösztönöznék a nyugdíj-megtakarítást

Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.

Segíts magadon: tovább ösztönöznék a nyugdíj-megtakarítást
2025. július 01., kedd

Megiramodnak a kamatlábak, drágulnak a jelzáloghitelek

Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.

Megiramodnak a kamatlábak, drágulnak a jelzáloghitelek
2025. július 01., kedd

Drágulásokkal köszöntött be a július

Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.

Drágulásokkal köszöntött be a július
2025. július 01., kedd

A teljesítményhez kötnék a bérpótlékokat egyes közalkalmazottak esetében

A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.

A teljesítményhez kötnék a bérpótlékokat egyes közalkalmazottak esetében
2025. július 01., kedd

Pénzügyminiszter: irreális költségvetéseket dolgoztak ki, tovább nyújtózkodtunk, mint ameddig a takarónk ért

Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.

Pénzügyminiszter: irreális költségvetéseket dolgoztak ki, tovább nyújtózkodtunk, mint ameddig a takarónk ért
2025. július 01., kedd

Lemaradt Erdély az államilag támogatott új öntözőrendszerek kiépítéséről

Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.

Lemaradt Erdély az államilag támogatott új öntözőrendszerek kiépítéséről
2025. június 28., szombat

Kizárólag online igényelhető a kisjövedelmű fogyasztóknak járó energiautalvány

Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.

Kizárólag online igényelhető a kisjövedelmű fogyasztóknak járó energiautalvány
2025. június 27., péntek

A kormány szeptember 30-ig meghosszabbította az alapélelmiszerek árrésstopját

Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.

A kormány szeptember 30-ig meghosszabbította az alapélelmiszerek árrésstopját
2025. június 27., péntek

Szakszervezetek: a megszorításokat azokkal kell kezdeni, akik ezt a helyzetet előidézték

A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.

Szakszervezetek: a megszorításokat azokkal kell kezdeni, akik ezt a helyzetet előidézték
2025. június 27., péntek

Tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok az EU-ban

Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok az EU-ban