Beborulva. A kártalanítás folyamatára is negatív hatással lehetnek a történtek (képünk illusztráció)
Fotó: Pinti Attila
A nyugdíjpénztárakat, a tőzsdét és a biztosítási piacot felügyelő hatóság sorozatban veszíti el a pereket, emiatt döntéseik érvényüket vesztik, gyakorlatilag a hatóság elveszíti a szerepét, a kontroll lehetőségét – állapítja meg egy friss elemzés. A lapunk által megszólaltatott szakértő szerint a törvények átláthatatlanok, a hatóság működési szabályzata kaotikus, így nem csoda, hogy egy jó ügyvéd azonnal talál fogást ezeken.
2020. október 27., 16:022020. október 27., 16:02
Az elmúlt két-három évben a pénzügyi felügyelet (ASF) szinte valamennyi határozatát megtámadták, és a felpereseknek többnyire igazat adott a bíróság – irányította rá a figyelmet hétfőn közzétett elemzésében az Economica.net gazdasági portál. A piac működését illetően mindez azt jelenti, hogy a felügyelet döntései végleg vagy átmenetileg érvényüket veszítik.
További gondot jelent, hogy a felügyelet dolgozóit is perekkel fenyegetik azok, akiket ellenőrizniük kellene, a hatóság pedig nem biztosítja számukra a jogi képviseletet – hívta fel a figyelmet a cikk, amelynek szerzője szerint a jogi fedezet jelenti a legnagyobb problémát leginkább a biztosítások terén. A hatóság ugyanis meglátásuk szerint egyszerűen képtelen arra, hogy meggyőzze az igazságszolgáltatást a döntései törvényességéről, valamint arról, hogy azokat azonnali hatállyal alkalmazni kell.
Elemzők úgy látják, több mint 6 millió érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (RCA), további 15,5–16 millió érvényes más biztosítás van, ezek értéke kétszerese a romániai banki letétek, valamint háromszorosa a banki hitelek értékének. Az a tény, hogy a felügyelet sorozatban veszíti el a pereket,
Annál is inkább, mert a vesztes perek többsége éppen azokra az esetekre vonatkozik, amikor a felügyelet bírságot szabott ki, vagy átszervezést írt elő azoknak a biztosítótársaságoknak, amelyek értékelése szerint nem kezelték megfelelően a kártalanítási iratcsomókat, nem volt elegendő tartalékuk az esetleges károk megtérítésére, vagy rosszul számolták ki a tőkeszükségletet, összességében tehát nem teljesítették megfelelően a kárvallottakkal szembeni kötelezettségeiket.
A portál szélsőséges példaként említi, hogy amennyiben a pénzügyi felügyelet úgy dönt, visszavonja valamelyik kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást forgalmazó társaság engedélyét, ám az megfellebbezi a döntést a bíróságon, nagy eséllyel felfüggesztik ezt a határozatot. A felfüggesztés idejére ez eurómilliós nagyságrendekben ró terhet a garanciaalapra, másrészt csőd esetén a károsultak csak hosszú idő után jutnak hozzá a pénzükhöz. Az elemzők szerint
de tény, hogy a hatóság által megbírságolt társaságok viszonylag könnyen elérik a bíróságon a döntések felfüggesztését vagy visszavonását.
„A nyugdíjpénztárak, a tőzsde és a biztosítási piac működéséről és felügyeletéről 2013 után meghozott törvények annyira ellentmondásosak, értelmezhetetlenek, hogy egy ügyes ügyvéd ezek útvesztőjében bárkit meg tud vezetni” – értékelt hasonlóképpen a Krónika megkeresésére Biró Albin biztosítási szakértő. Rámutatott,
Példaként említette, hogy a rendszerszintű kockázatról szóló uniós jogszabályt próbálták alkalmazni a biztosítótársaságokra, ám míg az uniós 30 milliárd euró feletti veszteségekről rendelkezik, Romániában a biztosítások piacának évi forgalma nem haladja meg a 1,8 milliárd eurót. Ennek éppen az ellenkezője, hogy miközben az európai országok többségében meghatározatlan időre kötik meg a kötelező gépjárműfelelősség-biztosítást, hogy ezzel szavatolják a piac stabilitását, Románia ebben különutas, és féléves lejáratú kötvények piacra dobását is engedélyezi.
„Nincsenek olyan egyértelmű törvények, amelyek lehetőséget adnának a felügyeletnek világos, megalapozott döntésekre” – összegezte Biró Albin. Arra is kitért, hogy a hatóság működési szabályzata is kaotikus, például a döntések többségéhez a testület kétharmados döntésére van szükség, miközben máshol elegendő a fele plusz egy. „Ha nem sikerül meggyőzni a kétharmadot, csúsznak a kérések, az engedélyezések, nem sikerül egyértelmű határozatokat elfogadni” – mutatott rá a szakértő, aki korábban az ASF tagja volt.
Az Európai Bizottságnak 2026. december 31-ig teljesítenie kell a kifizetéseket a tagállamoknak a helyreállítási tervek 2026. augusztus 31-ig megvalósított célkitűzései alapján – jelentette ki szerdán az EB egyik szóvivője.
A piacok ma örvendenek a fejleményeknek, de neki kell fogni, és sajnos a nehezebb döntéseket is meg kell hozni, hogy a költségvetés hiánya érdemben csökkenjen – értékelt a Krónikának Bálint Csaba közgazdász, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja.
Felszámolják Románia egyik legrégebbi vállalatát, a kolozsvári épületgépészeti Armaturát – írja az Economica.net a részvényesek közgyűlésének meghívója alapján.
Szó sincs arról, hogy az állami költségvetésben ne lenne elegendő pénz a nyugdíjak és a közszféra béreinek a kifizetésére – szögezte le Nicușor Dan megválasztott elnök.
Az előző havi 1,1 százalékos csökkenés után márciusban 0,1 százalékkal nőtt az Európai Unióban az építőipari termelés februárhoz képest, Ausztria és Románia építőipara teljesített a legjobban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden ismertetett adatai szerint az idei első negyedévben 32 600 betöltetlen állás volt Romániában, 1700-zal kevesebb, mint az előző negyedévben és 2400-zal kevesebb, mint 2024 első három hónapjában.
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
szóljon hozzá!