Beborulva. A kártalanítás folyamatára is negatív hatással lehetnek a történtek (képünk illusztráció)
Fotó: Pinti Attila
A nyugdíjpénztárakat, a tőzsdét és a biztosítási piacot felügyelő hatóság sorozatban veszíti el a pereket, emiatt döntéseik érvényüket vesztik, gyakorlatilag a hatóság elveszíti a szerepét, a kontroll lehetőségét – állapítja meg egy friss elemzés. A lapunk által megszólaltatott szakértő szerint a törvények átláthatatlanok, a hatóság működési szabályzata kaotikus, így nem csoda, hogy egy jó ügyvéd azonnal talál fogást ezeken.
2020. október 27., 16:022020. október 27., 16:02
Az elmúlt két-három évben a pénzügyi felügyelet (ASF) szinte valamennyi határozatát megtámadták, és a felpereseknek többnyire igazat adott a bíróság – irányította rá a figyelmet hétfőn közzétett elemzésében az Economica.net gazdasági portál. A piac működését illetően mindez azt jelenti, hogy a felügyelet döntései végleg vagy átmenetileg érvényüket veszítik.
További gondot jelent, hogy a felügyelet dolgozóit is perekkel fenyegetik azok, akiket ellenőrizniük kellene, a hatóság pedig nem biztosítja számukra a jogi képviseletet – hívta fel a figyelmet a cikk, amelynek szerzője szerint a jogi fedezet jelenti a legnagyobb problémát leginkább a biztosítások terén. A hatóság ugyanis meglátásuk szerint egyszerűen képtelen arra, hogy meggyőzze az igazságszolgáltatást a döntései törvényességéről, valamint arról, hogy azokat azonnali hatállyal alkalmazni kell.
Elemzők úgy látják, több mint 6 millió érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (RCA), további 15,5–16 millió érvényes más biztosítás van, ezek értéke kétszerese a romániai banki letétek, valamint háromszorosa a banki hitelek értékének. Az a tény, hogy a felügyelet sorozatban veszíti el a pereket,
Annál is inkább, mert a vesztes perek többsége éppen azokra az esetekre vonatkozik, amikor a felügyelet bírságot szabott ki, vagy átszervezést írt elő azoknak a biztosítótársaságoknak, amelyek értékelése szerint nem kezelték megfelelően a kártalanítási iratcsomókat, nem volt elegendő tartalékuk az esetleges károk megtérítésére, vagy rosszul számolták ki a tőkeszükségletet, összességében tehát nem teljesítették megfelelően a kárvallottakkal szembeni kötelezettségeiket.
A portál szélsőséges példaként említi, hogy amennyiben a pénzügyi felügyelet úgy dönt, visszavonja valamelyik kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást forgalmazó társaság engedélyét, ám az megfellebbezi a döntést a bíróságon, nagy eséllyel felfüggesztik ezt a határozatot. A felfüggesztés idejére ez eurómilliós nagyságrendekben ró terhet a garanciaalapra, másrészt csőd esetén a károsultak csak hosszú idő után jutnak hozzá a pénzükhöz. Az elemzők szerint
de tény, hogy a hatóság által megbírságolt társaságok viszonylag könnyen elérik a bíróságon a döntések felfüggesztését vagy visszavonását.
„A nyugdíjpénztárak, a tőzsde és a biztosítási piac működéséről és felügyeletéről 2013 után meghozott törvények annyira ellentmondásosak, értelmezhetetlenek, hogy egy ügyes ügyvéd ezek útvesztőjében bárkit meg tud vezetni” – értékelt hasonlóképpen a Krónika megkeresésére Biró Albin biztosítási szakértő. Rámutatott,
Példaként említette, hogy a rendszerszintű kockázatról szóló uniós jogszabályt próbálták alkalmazni a biztosítótársaságokra, ám míg az uniós 30 milliárd euró feletti veszteségekről rendelkezik, Romániában a biztosítások piacának évi forgalma nem haladja meg a 1,8 milliárd eurót. Ennek éppen az ellenkezője, hogy miközben az európai országok többségében meghatározatlan időre kötik meg a kötelező gépjárműfelelősség-biztosítást, hogy ezzel szavatolják a piac stabilitását, Románia ebben különutas, és féléves lejáratú kötvények piacra dobását is engedélyezi.
„Nincsenek olyan egyértelmű törvények, amelyek lehetőséget adnának a felügyeletnek világos, megalapozott döntésekre” – összegezte Biró Albin. Arra is kitért, hogy a hatóság működési szabályzata is kaotikus, például a döntések többségéhez a testület kétharmados döntésére van szükség, miközben máshol elegendő a fele plusz egy. „Ha nem sikerül meggyőzni a kétharmadot, csúsznak a kérések, az engedélyezések, nem sikerül egyértelmű határozatokat elfogadni” – mutatott rá a szakértő, aki korábban az ASF tagja volt.
A romániai alkalmazottak alig 12 százaléka kapott legalább az infláció mértékének megfelelő béremelést 2023-ban, ugyanakkor 58 százalék azt tervezi, hogy külföldön vállal munkát idén.
Éves viszonylatban 8 százalékkal csökkent a külföldi befektetések értéke Romániában az év első két hónapjában – közölte pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR).
A magyar és román piacnak köszönhetően nőtt az osztrák SW Umwelttechnik építőipari vállalat értékesítési árbevétele 2023-ban, üzemi eredménye és nyeresége azonban kissé csökkent – derül ki a cég honlapján pénteken publikált éves jelentésből.
Újabb rekordot döntött az arany ára: a Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint pénteken a csütörtöki 347,0367 lejről 359,6861 lejre nőtt a hivatalos árfolyam.
Februárban januárhoz képest 17 lejjel (0,3 százalékkal) 4876 lejre nőtt a nettó átlagbér – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 7990 lej volt az idei második hónapban, 14 lejjel (0,2 százalékkal) több, mint egy hónappal korábban.
Egy vállalkozás kész beperelni a Környezetvédelmi Alapot, amiért a román állam nem fizet a cégeknek a napelemes áramtermelő rendszerek háztartási telepítését ösztönző Zöldház programban.
Az uniós forrásokból történő beruházások továbbra is „első számú prioritást” jelentenek, és a kormány kilenc új projektre különít el pénzt az EU helyreállítási alapjából lehívott összegekből – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu.
Sürgős döntéshozatalra szólította fel a kolozsvári hatóságokat a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely érthetetlennek tartja, miért kell immár négy és fél hónapja várni a körgyűrű második szakasza ügyében kiírt versenytárgyalás eredményére.
Nagyváradon hozza létre negyedik bázisát a HiSky moldovai légitársaság – jelentette be a cég vezérigazgatója csütörtökön.
„Kérd a nyugtát a szépségszalonban! Ha a gazdasági szereplő megtagadja, jogosult vagy az ingyenes szolgáltatásra!” – tanácsolja Facebook-oldalán az ANAF, amely átfogó, a szépségiparban tevékenykedőket megcélzó kampányt indított márciusban.
szóljon hozzá!