Fotó: Barabás Ákos
Tüntetésre hívja a nyugdíj- és befektetési alapokhoz hozzájárulók egyesülete (PFP) a lakosságot szeptember 3-án, mert úgy vélik, a kormány el akarja venni a pénzt a kötelező magánnyugdíjalapból.
2017. augusztus 28., 17:092017. augusztus 28., 17:09
2017. augusztus 28., 17:102017. augusztus 28., 17:10
„A helyzet nagyon egyszerű: a második pillérben van pénz, a kormány pedig el akarja venni” – áll az egyesület közleményében. A PFP „vad gazdasági analfabetizmussal” vádolja a Tudose-kormányt, mondván, az intézkedés az egész ország gazdaságán megérződik majd.
„Milyen más kifejezést találhatnánk arra, hogy
Lehetetlen megértenünk, hogy a miniszterelnök és a kormánya nem tudja, jelenleg az állami nyugdíjrendszer semmivel sem több, mint egy vezeték, amelyen keresztül a mostani alkalmazottak által befizetett hozzájárulást nyugdíj formájában átutalják a mostani nyugdíjasokhoz” – fogalmaznak az érintettek. Emlékeztetnek, az állami rendszer 2009 óta veszteséges, a deficit éves összege eléri a 15 milliárd lejt.
„A valóságban a kormányt sem a jövőbeni nyugdíjasok, sem a második pillér úgynevezett kisebb hozama nem érdekli. Egyébként arról beszélnének, hogyan lehetne ezeknek az alapoknak a tevékenységét jobbá tenni. A kormányt egyetlen dolog érdekli: pénzt szerezni a hatalmas személyzeti költségek fedezésére, illetve a minden előzetes vizsgálat nélkül felvállalt nyugdíjemelésekre” – vélekedik az egyesület.
Mihai Tudose kormányfő szerint sokkal jobb a hozama az állami nyugdíjrendszernek, ezért kellene csökkenteni a magánnyugdíj-hozzájárulás mértékét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!