Fotó: Pixabay.com
Mihai Tudose kormányfő szerint sokkal jobb a hozama az állami nyugdíjrendszernek, ezért kellene csökkenteni a magánnyugdíj-hozzájárulás mértékét.
2017. augusztus 27., 15:252017. augusztus 27., 15:25
2017. augusztus 27., 15:272017. augusztus 27., 15:27
Egyre biztosabbnak tűnik, hogy a Tudose-kormány drasztikusan be kíván avatkozni a nyugdíjrendszerbe, és csökkenteni kívánja a második pillérbe, vagyis a kötelező magánnyugdíjalapba fizetett hozzájárulás mértékét.
Ezt maga Mihai Tudose miniszterelnök erősítette meg pénteken, amikor arról beszélt, hogy a vonatkozó egyeztetések előrehaladott állapotban vannak, a döntést pedig a nyugdíj-hozzájárulást fizető polgárok „szuverén érdekében” hozzák meg. Tudose közölte, a vizsgálatok azt mutatják, hogy az első pillér, vagyis az állami nyugdíjalap hozama nagyobb a második pillérénél, ezért
Annak kapcsán, hogy az elmúlt napokban az a hír járta, hogy a kormány a magánnyugdíj államosítására készül, Tudose leszögezte: rossz alapállásból indultak ki. „Nem igaz, hogy megszüntetnénk a második pillért, vagy hogy elvennénk az oda utalt pénzekből. Ami már ott van, ott is marad. De ha úgy jobb a lakosságnak, akkor több pénzt utalunk az első pillérbe” – fogalmazott a kormányfő.
Elmondása szerint különben 2008 óta a nyugdíjrendszer második pillérének hozama 4 százalék körül alakult. „Az első pillérben a nyugdíjpont értékét a kézhez kapott fizetés és az átlagfizetés közötti arányként számítják ki. Ez azt jelenti, hogy
– írta pénteken Facebook-oldalán Tudose.
Példaként azok esetét hozta fel, akik 2008 és 2017 között folyamatosan minimálbérért dolgoztak. „Ebben a periódusban a minimálbér 180 százalékkal nőtt, míg az átlagbér növekedése nem érte el a 100 százalékot. Ez azt jelenti, hogy ezeknek a személyeknek 80 százalékkal nőtt a nyugdíjpontja, míg azoknak, akik a második pillért is választották, 40 százalékkal” – magyarázta a miniszterelnök.
Amint arról bezsámoltunk, a Profit.ro pénzügyi-gazdasági portál értesülései szerint Ionuţ Mişa, a pénzügyi tárca vezetője a napokban arról tájékoztatta a magánnyugdíj-kezelőket tömörítő szakmai egyesület és a biztosítási ágazatot is monitorozó Pénzügyi Felügyelet (ASF) vezetőit, hogy jövő év januárjától a jelenlegi 5,1-ről 2,5 százalékra kívánja leszállítani a kötelező magánnyugdíjalapba utalt hozzájárulást. A portál úgy tudja, a pénzügyminisztérium kezdetben arra tett javaslatot, hogy még nagyobb mértékben, egy százalékra csökkentsék a magánkasszákba történő kötelező hozzájárulást.
Csökkenteni kívánja a kormány a kötelező magánnyugdíjalapba utalt hozzájárulást, ugyanakkor eltörölné a magánnyugdíjpénztárak által felszámolt kezelési költséget. Kevesebb lenne az innen származú nyugdíj, ugyanakkor megcsappanna a magánkasszák bevétele.
Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
A román állami légitársaság által felhalmozott adósságok miatt egy ideig megakadályozta a Tarom Amszterdam és Bukarest között közlekedő járatának felszállását egy holland adóbehajtó cég.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!