Fotó: Pixabay.com
Mihai Tudose kormányfő szerint sokkal jobb a hozama az állami nyugdíjrendszernek, ezért kellene csökkenteni a magánnyugdíj-hozzájárulás mértékét.
2017. augusztus 27., 15:252017. augusztus 27., 15:25
2017. augusztus 27., 15:272017. augusztus 27., 15:27
Egyre biztosabbnak tűnik, hogy a Tudose-kormány drasztikusan be kíván avatkozni a nyugdíjrendszerbe, és csökkenteni kívánja a második pillérbe, vagyis a kötelező magánnyugdíjalapba fizetett hozzájárulás mértékét.
Ezt maga Mihai Tudose miniszterelnök erősítette meg pénteken, amikor arról beszélt, hogy a vonatkozó egyeztetések előrehaladott állapotban vannak, a döntést pedig a nyugdíj-hozzájárulást fizető polgárok „szuverén érdekében” hozzák meg. Tudose közölte, a vizsgálatok azt mutatják, hogy az első pillér, vagyis az állami nyugdíjalap hozama nagyobb a második pillérénél, ezért
Annak kapcsán, hogy az elmúlt napokban az a hír járta, hogy a kormány a magánnyugdíj államosítására készül, Tudose leszögezte: rossz alapállásból indultak ki. „Nem igaz, hogy megszüntetnénk a második pillért, vagy hogy elvennénk az oda utalt pénzekből. Ami már ott van, ott is marad. De ha úgy jobb a lakosságnak, akkor több pénzt utalunk az első pillérbe” – fogalmazott a kormányfő.
Elmondása szerint különben 2008 óta a nyugdíjrendszer második pillérének hozama 4 százalék körül alakult. „Az első pillérben a nyugdíjpont értékét a kézhez kapott fizetés és az átlagfizetés közötti arányként számítják ki. Ez azt jelenti, hogy
– írta pénteken Facebook-oldalán Tudose.
Példaként azok esetét hozta fel, akik 2008 és 2017 között folyamatosan minimálbérért dolgoztak. „Ebben a periódusban a minimálbér 180 százalékkal nőtt, míg az átlagbér növekedése nem érte el a 100 százalékot. Ez azt jelenti, hogy ezeknek a személyeknek 80 százalékkal nőtt a nyugdíjpontja, míg azoknak, akik a második pillért is választották, 40 százalékkal” – magyarázta a miniszterelnök.
Amint arról bezsámoltunk, a Profit.ro pénzügyi-gazdasági portál értesülései szerint Ionuţ Mişa, a pénzügyi tárca vezetője a napokban arról tájékoztatta a magánnyugdíj-kezelőket tömörítő szakmai egyesület és a biztosítási ágazatot is monitorozó Pénzügyi Felügyelet (ASF) vezetőit, hogy jövő év januárjától a jelenlegi 5,1-ről 2,5 százalékra kívánja leszállítani a kötelező magánnyugdíjalapba utalt hozzájárulást. A portál úgy tudja, a pénzügyminisztérium kezdetben arra tett javaslatot, hogy még nagyobb mértékben, egy százalékra csökkentsék a magánkasszákba történő kötelező hozzájárulást.
Csökkenteni kívánja a kormány a kötelező magánnyugdíjalapba utalt hozzájárulást, ugyanakkor eltörölné a magánnyugdíjpénztárak által felszámolt kezelési költséget. Kevesebb lenne az innen származú nyugdíj, ugyanakkor megcsappanna a magánkasszák bevétele.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!