Fotó: Pixabay.com
Mihai Tudose kormányfő szerint sokkal jobb a hozama az állami nyugdíjrendszernek, ezért kellene csökkenteni a magánnyugdíj-hozzájárulás mértékét.
2017. augusztus 27., 15:252017. augusztus 27., 15:25
2017. augusztus 27., 15:272017. augusztus 27., 15:27
Egyre biztosabbnak tűnik, hogy a Tudose-kormány drasztikusan be kíván avatkozni a nyugdíjrendszerbe, és csökkenteni kívánja a második pillérbe, vagyis a kötelező magánnyugdíjalapba fizetett hozzájárulás mértékét.
Ezt maga Mihai Tudose miniszterelnök erősítette meg pénteken, amikor arról beszélt, hogy a vonatkozó egyeztetések előrehaladott állapotban vannak, a döntést pedig a nyugdíj-hozzájárulást fizető polgárok „szuverén érdekében” hozzák meg. Tudose közölte, a vizsgálatok azt mutatják, hogy az első pillér, vagyis az állami nyugdíjalap hozama nagyobb a második pillérénél, ezért
Annak kapcsán, hogy az elmúlt napokban az a hír járta, hogy a kormány a magánnyugdíj államosítására készül, Tudose leszögezte: rossz alapállásból indultak ki. „Nem igaz, hogy megszüntetnénk a második pillért, vagy hogy elvennénk az oda utalt pénzekből. Ami már ott van, ott is marad. De ha úgy jobb a lakosságnak, akkor több pénzt utalunk az első pillérbe” – fogalmazott a kormányfő.
Elmondása szerint különben 2008 óta a nyugdíjrendszer második pillérének hozama 4 százalék körül alakult. „Az első pillérben a nyugdíjpont értékét a kézhez kapott fizetés és az átlagfizetés közötti arányként számítják ki. Ez azt jelenti, hogy
– írta pénteken Facebook-oldalán Tudose.
Példaként azok esetét hozta fel, akik 2008 és 2017 között folyamatosan minimálbérért dolgoztak. „Ebben a periódusban a minimálbér 180 százalékkal nőtt, míg az átlagbér növekedése nem érte el a 100 százalékot. Ez azt jelenti, hogy ezeknek a személyeknek 80 százalékkal nőtt a nyugdíjpontja, míg azoknak, akik a második pillért is választották, 40 százalékkal” – magyarázta a miniszterelnök.
Amint arról bezsámoltunk, a Profit.ro pénzügyi-gazdasági portál értesülései szerint Ionuţ Mişa, a pénzügyi tárca vezetője a napokban arról tájékoztatta a magánnyugdíj-kezelőket tömörítő szakmai egyesület és a biztosítási ágazatot is monitorozó Pénzügyi Felügyelet (ASF) vezetőit, hogy jövő év januárjától a jelenlegi 5,1-ről 2,5 százalékra kívánja leszállítani a kötelező magánnyugdíjalapba utalt hozzájárulást. A portál úgy tudja, a pénzügyminisztérium kezdetben arra tett javaslatot, hogy még nagyobb mértékben, egy százalékra csökkentsék a magánkasszákba történő kötelező hozzájárulást.
Csökkenteni kívánja a kormány a kötelező magánnyugdíjalapba utalt hozzájárulást, ugyanakkor eltörölné a magánnyugdíjpénztárak által felszámolt kezelési költséget. Kevesebb lenne az innen származú nyugdíj, ugyanakkor megcsappanna a magánkasszák bevétele.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közölt adatai szerint a februári 7,23 százalékról 6,61 százalékra csökkent márciusban az éves infláció Romániában.
Rögtön az elején akadályokba ütközik a Nagyvárad és Arad között tervezett gyorsforgalmi út építése: óvás miatt felfüggesztik az egyik szakasz megépítésére kiírt közbeszerzési eljárást.
A romániai üzemanyagpiacot vezető Petrom kedden reggel ismét emelte a benzin és a gázolaj literenkénti árát – ez már a harmadik emelés ebben a hónapban.
Jövő hónaptól sokan árcsökkentést fognak tapasztalni, különösen a gáz esetében, de az elektromos energia esetében is – jelentette ki hétfőn Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
A romániai lakosságnak csupán 16 százaléka gondolja úgy, hogy a biztosítótársaságok foglalkoznak a kártérítés kifizetésével, ha megtörténik a baj – derül ki a romániai fuvarozók szövetsége megbízásából készült közvélemény-kutatásból.
Idén márciusban 22 százalékkal csökkent a forgalomba helyezett új gépjárművek száma Romániában 2023 harmadik hónapjához képest; az elektromos autók szegmensében ennél is nagyobb mértékű, 35,9 százalékos visszaesést jegyeztek.
Hamarosan hivatalosan is befejezettnek nyilvánítják a nagyváradi repülőtér korszerűsítési munkálatait, miután az utolsó szükséges eljárások után elkezdték a projekt átvételét.
Az Európai Unió nem tiltja be a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánokat vagy fűtési rendszereket – például fali gázkazánokat, bojlereket, fűtőberendezéseket stb. – szögezte le közleményében az Európai Bizottság.
Márciusban 1 137 956 nyugdíjas részesült szociális pótlékban, 1647-tel kevesebb, mint az előző hónapban – derül ki az Országos Nyugdíjpénztar (CNPP) szombaton közzétett adataiból.
Az Európai Unió országaiban átlagban 3,3 százalékkal került többe a hús idén februárban, mint egy évvel ezelőtt; a legnagyobb arányú árnövekedést Bulgáriában (8,2 százalék) és Romániában (7,7 százalék) jegyezték – közölte pénteken az Eurostat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!