Fotó: Pixabay.com
Csökkenteni kívánja a kormány a kötelező magánnyugdíjalapba utalt hozzájárulást, ugyanakkor eltörölné a magánnyugdíjpénztárak által felszámolt kezelési költséget. A tervezett intézkedés várható következménye a kevesebb nyugdíj, illetve a magánkasszák megcsappanó bevétele lesz.
2017. augusztus 23., 15:092017. augusztus 23., 15:09
2017. augusztus 23., 15:182017. augusztus 23., 15:18
Újabb jelét adta a bukaresti kormány annak, hogy drasztikusan be kíván avatkozni a kötelező magánnyugdíj rendszerébe. Miután a pénzügyminiszter két hónappal ezelőtt felvetette a kettes számú nyugdíjpillér bezárásának lehetőségét, a kormány ezúttal azt tervezi, hogy a felére faragja az állam által a magánnyugdíjpénztárakhoz átutalt járulékok mértékét.
A Profit.ro pénzügyi-gazdasági portál értesülései szerint Ionuţ Mişa, a pénzügyi tárca vezetője a napokban arról tájékoztatta a magánnyugdíj-kezelőket tömörítő szakmai egyesület és a biztosítási ágazatot is monitorozó Pénzügyi Felügyelet (ASF) vezetőit, hogy jövő év januárjától a jelenlegi 5,1-ről 2,5 százalékra kívánja leszállítani a kötelező magánnyugdíjalapba utalt hozzájárulást. A portál úgy tudja, a pénzügyminisztérium kezdetben arra tett javaslatot, hogy még nagyobb mértékben, egy százalékra csökkentsék a magánkasszákba történő kötelező hozzájárulást.
A pénzügyi tárca szerdán nem kommentálta a Profit.ro értesülését, az ASF ugyanakkor annyit közölt: a kettes számú nyugdíjpillér működési mechanizmusa nem fog változni. Egy romániai magánnyugdíjpénztár neve elhallgatását kérő, vezető beosztású munkatársa ugyanakkor a Krónikának megerősítette, hogy a kormány illetékesei a kötelező tagdíj lefaragásának szándékáról tájékoztatták a magánkasszák képviselőit. Megtudtuk, jelentős érvágás lenne a tizenhét romániai pénztár számára az is, hogy a pénzügyminisztérium eltörölné a magánkasszák által a befizetőktől az átutalt összeg után felszámolt 2,5 százalékos kezelési költséget.
A pénztárak számításai szerint a szintén a jövő évtől tervezett intézkedés nyomán ötven százalékkal csökkennének a bevételeik. „Dolgozunk a vészforgatókönyveken” – válaszolta a magánnyugdíjpénztári illetékes kérdésünkre, miszerint mit terveznek a különböző kormányzati tervek ismeretében.
Annál is inkább, mivel Ionuţ Mişa pénzügyminiszter még a Mihai Tudose vezette kabinet június végi beiktatása előtt arról beszélt, hogy be fogják zárni a hét éve működő kötelező magánnyugdíjpillért, az itt felhalmozott közel nyolcmilliárd eurót pedig visszaadják a mintegy hétmillió befizetőnek, akik majd eldönthetik, hogy az állami nyugdíjrendszert vagy a harmadik pillért, az önkéntes magánnyugdíjat választják. A tárcavezető később tagadta, hogy a magánnyugdíj megszüntetéséről beszélt, majd bocsánatot kért a kijelentéseiért.
Romániában 2008 óta működik három pillérű nyugdíjrendszer. Az első pillért az állami nyugdíjrendszer képezi, amely mára több mint négymilliárd eurós hiányt halmozott fel, ezért egyre inkább fenntarthatatlan. A magánbiztosítók által kezelt második pillért az állami nyugdíjként befizetett járulék egy részéből (jelenleg 5,1 százalékából) töltik fel úgy, hogy az állam átutalja a magánbiztosítóknak a biztosított személyt megillető járulékhányadot. Uniós szinten egyébként a romániai magánnyugdíjpénztárak kiemelkedő eredményeket értek el: az ASF szerdán közölt adatai szerint aktíváik az elmúlt évben 30 százalékkal, 7,92 milliárd euróra nőttek, a magánkasszák jövedelmezőségi rátája pedig júniusban 4,91 százalékra emelkedett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!