Fotó: Pixabay.com
Csökkenteni kívánja a kormány a kötelező magánnyugdíjalapba utalt hozzájárulást, ugyanakkor eltörölné a magánnyugdíjpénztárak által felszámolt kezelési költséget. A tervezett intézkedés várható következménye a kevesebb nyugdíj, illetve a magánkasszák megcsappanó bevétele lesz.
2017. augusztus 23., 15:092017. augusztus 23., 15:09
2017. augusztus 23., 15:182017. augusztus 23., 15:18
Újabb jelét adta a bukaresti kormány annak, hogy drasztikusan be kíván avatkozni a kötelező magánnyugdíj rendszerébe. Miután a pénzügyminiszter két hónappal ezelőtt felvetette a kettes számú nyugdíjpillér bezárásának lehetőségét, a kormány ezúttal azt tervezi, hogy a felére faragja az állam által a magánnyugdíjpénztárakhoz átutalt járulékok mértékét.
A Profit.ro pénzügyi-gazdasági portál értesülései szerint Ionuţ Mişa, a pénzügyi tárca vezetője a napokban arról tájékoztatta a magánnyugdíj-kezelőket tömörítő szakmai egyesület és a biztosítási ágazatot is monitorozó Pénzügyi Felügyelet (ASF) vezetőit, hogy jövő év januárjától a jelenlegi 5,1-ről 2,5 százalékra kívánja leszállítani a kötelező magánnyugdíjalapba utalt hozzájárulást. A portál úgy tudja, a pénzügyminisztérium kezdetben arra tett javaslatot, hogy még nagyobb mértékben, egy százalékra csökkentsék a magánkasszákba történő kötelező hozzájárulást.
A pénzügyi tárca szerdán nem kommentálta a Profit.ro értesülését, az ASF ugyanakkor annyit közölt: a kettes számú nyugdíjpillér működési mechanizmusa nem fog változni. Egy romániai magánnyugdíjpénztár neve elhallgatását kérő, vezető beosztású munkatársa ugyanakkor a Krónikának megerősítette, hogy a kormány illetékesei a kötelező tagdíj lefaragásának szándékáról tájékoztatták a magánkasszák képviselőit. Megtudtuk, jelentős érvágás lenne a tizenhét romániai pénztár számára az is, hogy a pénzügyminisztérium eltörölné a magánkasszák által a befizetőktől az átutalt összeg után felszámolt 2,5 százalékos kezelési költséget.
A pénztárak számításai szerint a szintén a jövő évtől tervezett intézkedés nyomán ötven százalékkal csökkennének a bevételeik. „Dolgozunk a vészforgatókönyveken” – válaszolta a magánnyugdíjpénztári illetékes kérdésünkre, miszerint mit terveznek a különböző kormányzati tervek ismeretében.
Annál is inkább, mivel Ionuţ Mişa pénzügyminiszter még a Mihai Tudose vezette kabinet június végi beiktatása előtt arról beszélt, hogy be fogják zárni a hét éve működő kötelező magánnyugdíjpillért, az itt felhalmozott közel nyolcmilliárd eurót pedig visszaadják a mintegy hétmillió befizetőnek, akik majd eldönthetik, hogy az állami nyugdíjrendszert vagy a harmadik pillért, az önkéntes magánnyugdíjat választják. A tárcavezető később tagadta, hogy a magánnyugdíj megszüntetéséről beszélt, majd bocsánatot kért a kijelentéseiért.
Romániában 2008 óta működik három pillérű nyugdíjrendszer. Az első pillért az állami nyugdíjrendszer képezi, amely mára több mint négymilliárd eurós hiányt halmozott fel, ezért egyre inkább fenntarthatatlan. A magánbiztosítók által kezelt második pillért az állami nyugdíjként befizetett járulék egy részéből (jelenleg 5,1 százalékából) töltik fel úgy, hogy az állam átutalja a magánbiztosítóknak a biztosított személyt megillető járulékhányadot. Uniós szinten egyébként a romániai magánnyugdíjpénztárak kiemelkedő eredményeket értek el: az ASF szerdán közölt adatai szerint aktíváik az elmúlt évben 30 százalékkal, 7,92 milliárd euróra nőttek, a magánkasszák jövedelmezőségi rátája pedig júniusban 4,91 százalékra emelkedett.
Hárommillió lejjel kiegészítette a kormány csütörtöki ülésén a burgonyatermesztőket támogató program költségvetését – közölte a mezőgazdasági minisztérium.
A kormány jóváhagyja Románia 2025–2035-ös energiastratégiáját, és a kiszolgáltatott fogyasztók védelme érdekében meghosszabbítja az energiaár-sapkára vonatkozó intézkedést – jelentette be csütörtökön a miniszterelnök.
Fiaskó árnyékolta be már az üzembe állítása utáni második napján a román állam által vásárolt vadonatúj Alstom vonat útját: nem tudott elindulni.
Az amerikai Lockheed Martin és a nagyváradi Sinteza vállalat szándéknyilatkozatot írt alá egy fenntartható és stabil energia előállítását támogató, szén-dioxid-kibocsátásmentes GridStar Flow akkumulátorgyár nagyváradi megépítéséről.
Az adósságot maguk előtt görgető romániai lakosok csaknem fele a kormányt okolja a felhalmozott adósságaiért, legyen szó banki tartozásokról vagy ki nem fizetett számlákról – derül ki a 2024-es adósságbarométerből.
A kontinensen fertőz a madárinfluenza vírusa, Kelet-Európában Magyarország a legfertőzöttebb ország. A Krónika által megkérdezett szakember szerint Romániában egy Brăila és egy Konstanca megyei háztáji gazdaságban észlelték eddig a betegséget.
Úgynevezett köz- és magán-együttműködés révén képzeli el a Budapest és Bukarest között tervezett nagy sebességű vasút megépítését a román közlekedési miniszter.
A milánói Via Montenapoleone lett idén a világ legdrágább bevásárlóutcája, megelőzve a New York-i Fifth Avenue-t – áll a chicagói székhelyű Cushman & Wakefield globális kereskedelmi ingatlanszolgáltató szerdán közzétett éves jelentésében.
A Román Posta fokozatosan megkezdi a hatalmas veszteséget okozó postahivatalok bezárását, csökkentik az ott zajló tevékenységet – jelentette ki a hét elején Valentin Ștefan, a vállalat vezérigazgatója.
Az Európai Unió tagállamai idén július elseje és november 17. között összesen 8,79 millió tonna búzát exportáltak, 31 százalékkal kevesebbet, mint a múlt év azonos időszakában – közölte részleges adatok alapján kedden az Európai Bizottság.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!