Fotó: Pixabay.com
Csökkenteni kívánja a kormány a kötelező magánnyugdíjalapba utalt hozzájárulást, ugyanakkor eltörölné a magánnyugdíjpénztárak által felszámolt kezelési költséget. A tervezett intézkedés várható következménye a kevesebb nyugdíj, illetve a magánkasszák megcsappanó bevétele lesz.
2017. augusztus 23., 15:092017. augusztus 23., 15:09
2017. augusztus 23., 15:182017. augusztus 23., 15:18
Újabb jelét adta a bukaresti kormány annak, hogy drasztikusan be kíván avatkozni a kötelező magánnyugdíj rendszerébe. Miután a pénzügyminiszter két hónappal ezelőtt felvetette a kettes számú nyugdíjpillér bezárásának lehetőségét, a kormány ezúttal azt tervezi, hogy a felére faragja az állam által a magánnyugdíjpénztárakhoz átutalt járulékok mértékét.
A Profit.ro pénzügyi-gazdasági portál értesülései szerint Ionuţ Mişa, a pénzügyi tárca vezetője a napokban arról tájékoztatta a magánnyugdíj-kezelőket tömörítő szakmai egyesület és a biztosítási ágazatot is monitorozó Pénzügyi Felügyelet (ASF) vezetőit, hogy jövő év januárjától a jelenlegi 5,1-ről 2,5 százalékra kívánja leszállítani a kötelező magánnyugdíjalapba utalt hozzájárulást. A portál úgy tudja, a pénzügyminisztérium kezdetben arra tett javaslatot, hogy még nagyobb mértékben, egy százalékra csökkentsék a magánkasszákba történő kötelező hozzájárulást.
A pénzügyi tárca szerdán nem kommentálta a Profit.ro értesülését, az ASF ugyanakkor annyit közölt: a kettes számú nyugdíjpillér működési mechanizmusa nem fog változni. Egy romániai magánnyugdíjpénztár neve elhallgatását kérő, vezető beosztású munkatársa ugyanakkor a Krónikának megerősítette, hogy a kormány illetékesei a kötelező tagdíj lefaragásának szándékáról tájékoztatták a magánkasszák képviselőit. Megtudtuk, jelentős érvágás lenne a tizenhét romániai pénztár számára az is, hogy a pénzügyminisztérium eltörölné a magánkasszák által a befizetőktől az átutalt összeg után felszámolt 2,5 százalékos kezelési költséget.
A pénztárak számításai szerint a szintén a jövő évtől tervezett intézkedés nyomán ötven százalékkal csökkennének a bevételeik. „Dolgozunk a vészforgatókönyveken” – válaszolta a magánnyugdíjpénztári illetékes kérdésünkre, miszerint mit terveznek a különböző kormányzati tervek ismeretében.
Annál is inkább, mivel Ionuţ Mişa pénzügyminiszter még a Mihai Tudose vezette kabinet június végi beiktatása előtt arról beszélt, hogy be fogják zárni a hét éve működő kötelező magánnyugdíjpillért, az itt felhalmozott közel nyolcmilliárd eurót pedig visszaadják a mintegy hétmillió befizetőnek, akik majd eldönthetik, hogy az állami nyugdíjrendszert vagy a harmadik pillért, az önkéntes magánnyugdíjat választják. A tárcavezető később tagadta, hogy a magánnyugdíj megszüntetéséről beszélt, majd bocsánatot kért a kijelentéseiért.
Romániában 2008 óta működik három pillérű nyugdíjrendszer. Az első pillért az állami nyugdíjrendszer képezi, amely mára több mint négymilliárd eurós hiányt halmozott fel, ezért egyre inkább fenntarthatatlan. A magánbiztosítók által kezelt második pillért az állami nyugdíjként befizetett járulék egy részéből (jelenleg 5,1 százalékából) töltik fel úgy, hogy az állam átutalja a magánbiztosítóknak a biztosított személyt megillető járulékhányadot. Uniós szinten egyébként a romániai magánnyugdíjpénztárak kiemelkedő eredményeket értek el: az ASF szerdán közölt adatai szerint aktíváik az elmúlt évben 30 százalékkal, 7,92 milliárd euróra nőttek, a magánkasszák jövedelmezőségi rátája pedig júniusban 4,91 százalékra emelkedett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Dragoș Pâslaru miniszter szerint 7,8 milliárd euróra rúg azon projektek összege, amelyek az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kaptak uniós finanszírozást, ám jelenleg erősen kérdéses, hogy határidőre meg lehet-e őket valósítani.
Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!