A húsfeldolgozó akár 5 lejes kolbászt is tud kínálni, csakhogy az hús helyett szójából, porokból és bőrből készül
Fotó: Haáz Vince
Panaszkodnak a húsipari vállalkozók a törvényre, amely arra kötelezi a hipermarketeket, hogy az általuk forgalmazott termékek legalább 51 százaléka Romániában készüljön. Szerintük a jogszabály visszafelé sült el.
Furcsa módon ellenkező hatást váltott ki az a két évvel ezelőtt elfogadott jogszabály, amely arra kötelezi a hipermarketeket, hogy az általuk forgalmazott termékek legalább 51 százaléka Romániában készüljön. A 2016/150-es számú törvény megjelenése óta ugyanis jelentősen megnőtt a hústermékek behozatala, amivel párhuzamosan a helyi feldolgozók külföldön értékesítik termékeiket, vagyis az export is megugrott.
A húsfeldolgozók a kialakult helyzet miatt a jogszabályi környezetet hibáztatják, szerintük a segítő szándék ellenére hátrányba kerültek, inkább a hagyományos termékeknek kedvez a jogszabály, a hazai termék kiszorul. Öröm viszont az ürömben, hogy sikerült betörniük a külföldi piacokra, így
A termelők azt mondják, a bonyolult jogszabályi környezet akadályozza őket abban, hogy versenyképes áraik legyenek a romániai boltokban, így kénytelenek a határon túl értékesíteni, Németországban, Franciaországban vagy Spanyolországban, ahol nagyobb a vásárlóerő.
„A vaskos és elhibázott törvények folyamatos akadályokat gördítenek a helyi termelők elé. Mi helyi szinten tárgyalunk, míg az importőrök európai szinten, és európai hálózatokban értékesítenek. Nagyobb erőt képviselnek, és olcsóbban tudnak értékesíteni, mint a hazai termelők. A romániai termék megjelölések sem sokat segítenek. A vásárló azt választja, amit jobban kedvel, abból, amit árban megengedhet magának” – érvel Sorin Minea, a húsfeldolgozókat is képviselő Romalimenta szövetség elnöke. Mint rámutatott,
Szerinte ugyanakkor negatív hatása volt annak is, hogy a kereskedőket a hazai termékeket népszerűsítő rendezvények szervezésére kötelezi a törvény, valamint hogy a helyi terméket külön standokon kell elhelyezniük. Ezt velük fizettetik meg, és az intézkedés nyomán párhuzamos piacok alakulnak ki.
A marosvásárhelyi Petry húsfeldolgozó és -forgalmazó vállalat már régóta lemondott arról, hogy termékeit a hipermarketekben értékesítse – a Petry Zalán Endre által vezetett cég inkább saját üzlethálózat fejlesztésébe kezdett.
– meséli a cégvezető.
Petry elmondta, hogy ha a húsfeldolgozó akar, akár 5 lejes kolbászt is tud kínálni, csakhogy az hús helyett szójából, porokból és bőrből készül, az ízfokozóknak köszönhetően pedig akár finomnak is tűnhet. Olyannyira, hogy a fogyasztó képtelen megállapítani, hogy húsból vagy húspótlóból készült. Mindössze egy gond van vele: egészségtelen. Ehhez a csaknem 140 éves múltra visszatekintő cég már nem volt hajlandó a nevét adni.
Vásárhely legismertebb húsosa arra is felhívta a figyelmet, hogy egy bizonyos multinacionális hipermarketben már 3 lejért is lehet párizsit vásárolni, miközben a sertés ára élő súlyban 5 lej körül mozog. A rendkívül alacsony árak mellett a multik polcdíjat követelnek, a termelővel fizettetik ki a polcokat berendező személyzetet, ráadásul időnként 10 vagy akár 20 százalékos árleszállításra kötelezik a beszállítót.
Lendületben az import és az export is
Románia az idei első fél évben 11,9 millió kilogramm húskészítményt és konzervet hozott be összesen 34 millió euró értékben, 38,9 százalékkal meghaladva a 2016-os importot – idézte nemrég az Economica.net gazdasági hírportál az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatait. A legtöbb húskészítmény Németországból, Lengyelországból és Magyarországból érkezett. Ezzel párhuzamosan a kivitel 14,1 millió kilogrammra rúgott, 47,8 millió euró értékben – ez mennyiségben 28,4 százalékos növekedést jelent 2016-hoz képest, értékben pedig 27,1 százalékost. A legtöbb terméket Németországba, Nagy-Britanniába, és Franciaországban adják el a helyi termelők.
Amikor egyre több ügyfél vásárol online, a Genius szolgáltatás, amely ingyenes kiszállítást, speciális ajánlatokat biztosít több mint 10 millió termék esetén, most kiterjeszkedik 300 új városba, elérhetővé téve az online vásárlást még több ember számára.
A romániai alkalmazottak alig 12 százaléka kapott legalább az infláció mértékének megfelelő béremelést 2023-ban, ugyanakkor 58 százalék azt tervezi, hogy külföldön vállal munkát idén.
Éves viszonylatban 8 százalékkal csökkent a külföldi befektetések értéke Romániában az év első két hónapjában – közölte pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR).
A magyar és román piacnak köszönhetően nőtt az osztrák SW Umwelttechnik építőipari vállalat értékesítési árbevétele 2023-ban, üzemi eredménye és nyeresége azonban kissé csökkent – derül ki a cég honlapján pénteken publikált éves jelentésből.
Újabb rekordot döntött az arany ára: a Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint pénteken a csütörtöki 347,0367 lejről 359,6861 lejre nőtt a hivatalos árfolyam.
Februárban januárhoz képest 17 lejjel (0,3 százalékkal) 4876 lejre nőtt a nettó átlagbér – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 7990 lej volt az idei második hónapban, 14 lejjel (0,2 százalékkal) több, mint egy hónappal korábban.
Egy vállalkozás kész beperelni a Környezetvédelmi Alapot, amiért a román állam nem fizet a cégeknek a napelemes áramtermelő rendszerek háztartási telepítését ösztönző Zöldház programban.
Az uniós forrásokból történő beruházások továbbra is „első számú prioritást” jelentenek, és a kormány kilenc új projektre különít el pénzt az EU helyreállítási alapjából lehívott összegekből – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu.
Sürgős döntéshozatalra szólította fel a kolozsvári hatóságokat a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely érthetetlennek tartja, miért kell immár négy és fél hónapja várni a körgyűrű második szakasza ügyében kiírt versenytárgyalás eredményére.
Nagyváradon hozza létre negyedik bázisát a HiSky moldovai légitársaság – jelentette be a cég vezérigazgatója csütörtökön.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!