A húsfeldolgozó akár 5 lejes kolbászt is tud kínálni, csakhogy az hús helyett szójából, porokból és bőrből készül
Fotó: Haáz Vince
Panaszkodnak a húsipari vállalkozók a törvényre, amely arra kötelezi a hipermarketeket, hogy az általuk forgalmazott termékek legalább 51 százaléka Romániában készüljön. Szerintük a jogszabály visszafelé sült el.
Furcsa módon ellenkező hatást váltott ki az a két évvel ezelőtt elfogadott jogszabály, amely arra kötelezi a hipermarketeket, hogy az általuk forgalmazott termékek legalább 51 százaléka Romániában készüljön. A 2016/150-es számú törvény megjelenése óta ugyanis jelentősen megnőtt a hústermékek behozatala, amivel párhuzamosan a helyi feldolgozók külföldön értékesítik termékeiket, vagyis az export is megugrott.
A húsfeldolgozók a kialakult helyzet miatt a jogszabályi környezetet hibáztatják, szerintük a segítő szándék ellenére hátrányba kerültek, inkább a hagyományos termékeknek kedvez a jogszabály, a hazai termék kiszorul. Öröm viszont az ürömben, hogy sikerült betörniük a külföldi piacokra, így
A termelők azt mondják, a bonyolult jogszabályi környezet akadályozza őket abban, hogy versenyképes áraik legyenek a romániai boltokban, így kénytelenek a határon túl értékesíteni, Németországban, Franciaországban vagy Spanyolországban, ahol nagyobb a vásárlóerő.
„A vaskos és elhibázott törvények folyamatos akadályokat gördítenek a helyi termelők elé. Mi helyi szinten tárgyalunk, míg az importőrök európai szinten, és európai hálózatokban értékesítenek. Nagyobb erőt képviselnek, és olcsóbban tudnak értékesíteni, mint a hazai termelők. A romániai termék megjelölések sem sokat segítenek. A vásárló azt választja, amit jobban kedvel, abból, amit árban megengedhet magának” – érvel Sorin Minea, a húsfeldolgozókat is képviselő Romalimenta szövetség elnöke. Mint rámutatott,
Szerinte ugyanakkor negatív hatása volt annak is, hogy a kereskedőket a hazai termékeket népszerűsítő rendezvények szervezésére kötelezi a törvény, valamint hogy a helyi terméket külön standokon kell elhelyezniük. Ezt velük fizettetik meg, és az intézkedés nyomán párhuzamos piacok alakulnak ki.
A marosvásárhelyi Petry húsfeldolgozó és -forgalmazó vállalat már régóta lemondott arról, hogy termékeit a hipermarketekben értékesítse – a Petry Zalán Endre által vezetett cég inkább saját üzlethálózat fejlesztésébe kezdett.
– meséli a cégvezető.
Petry elmondta, hogy ha a húsfeldolgozó akar, akár 5 lejes kolbászt is tud kínálni, csakhogy az hús helyett szójából, porokból és bőrből készül, az ízfokozóknak köszönhetően pedig akár finomnak is tűnhet. Olyannyira, hogy a fogyasztó képtelen megállapítani, hogy húsból vagy húspótlóból készült. Mindössze egy gond van vele: egészségtelen. Ehhez a csaknem 140 éves múltra visszatekintő cég már nem volt hajlandó a nevét adni.
Vásárhely legismertebb húsosa arra is felhívta a figyelmet, hogy egy bizonyos multinacionális hipermarketben már 3 lejért is lehet párizsit vásárolni, miközben a sertés ára élő súlyban 5 lej körül mozog. A rendkívül alacsony árak mellett a multik polcdíjat követelnek, a termelővel fizettetik ki a polcokat berendező személyzetet, ráadásul időnként 10 vagy akár 20 százalékos árleszállításra kötelezik a beszállítót.
Lendületben az import és az export is
Románia az idei első fél évben 11,9 millió kilogramm húskészítményt és konzervet hozott be összesen 34 millió euró értékben, 38,9 százalékkal meghaladva a 2016-os importot – idézte nemrég az Economica.net gazdasági hírportál az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatait. A legtöbb húskészítmény Németországból, Lengyelországból és Magyarországból érkezett. Ezzel párhuzamosan a kivitel 14,1 millió kilogrammra rúgott, 47,8 millió euró értékben – ez mennyiségben 28,4 százalékos növekedést jelent 2016-hoz képest, értékben pedig 27,1 százalékost. A legtöbb terméket Németországba, Nagy-Britanniába, és Franciaországban adják el a helyi termelők.
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
A román állami légitársaság által felhalmozott adósságok miatt egy ideig megakadályozta a Tarom Amszterdam és Bukarest között közlekedő járatának felszállását egy holland adóbehajtó cég.
A jelzáloghitelt igénylők vagy felvevők mintegy 63 százaléka 2010 után elkészült vagy még épülő lakásokat választ, 40 százalékuk multinacionális vállalatnál dolgozik – derül ki egy friss elemzésből.
A kormány szerdai ülésén kiegészíti 100 millió lejjel a gazdasági minisztérium költségvetését; az összeget a Start-up Nation programra fordítják.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) október 16–29. között 546 172 gazdának utalta át a mezőgazdasági támogatások előlegét.
A Dante International céget az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) összesen 439 500 lejes bírsággal sújtotta 2024. január 1. és szeptember 1. között, a fogyasztók által benyújtott panaszok, illetve az intézmény ellenőrzései nyomán.
Bár előre sejteni lehetett, hogy az idei választási szuperévben minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a kormány – vallja Bálint Csaba, a BNR igazgatótanácsának régi-új tagja.
Bár az utóbbi hónapokban nőtt a betétdíjas csomagolások visszaváltási aránya, az éves átlag azt mutatja, hogy az összes csomagolás több mint fele a hulladéklerakóban vagy a természetben végzi.
Az első munkagépek már elkezdték a munkát a Nagyszeben és Fogaras között épülő, A13-as jelzésű leendő autópálya nyomvonalán – jelentette be az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) közút- és hídkarbantartó főosztályának (DRDP) Brassó megyei kirendeltsége.
Marcel Ciolacu kormányfő hétfőn ismételten leszögezte, hogy nem emelik jövőre az általános forgalmi adó (áfa/TVA) szintjét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!