Fotó: Gecse Noémi
A gazdasági növekedés és a közszféra béremelései is nyomást gyakorolnak a bérpolitikára, így az alkalmazottak zöme úgy gondolja, hogy legalább 1000 lejjel többet érdemel az elvégzett munkáért, mint amennyit hazavisz.
2017. szeptember 13., 13:502017. szeptember 13., 13:50
Óriási bérszakadék tátong a romániai megyék átlagfizetése között: 2017 júniusában csak a bukaresti, valamint a Kolozs, Ilfov, Szeben, Temes és Brassó megyei alkalmazottak kerestek jobban a 2380 lejes országos átlagnál.
Mint az Országos Statisztikai Intézet (INS) által összeállított adatsorokból kiderül, a legnagyobb, 3095 lejes átlagfizetés a fővárosban van, majd Kolozs (2675 lej), Ilfov (2607 lej), Szeben (2552 lej), Temes (2533 lej) és Brassó megye (2424 lej) következik.
Miközben az országos átlagbér jócskán meghaladja ezt a szintet,
Rögtön az országos átlag alatt találjuk Iaşi (2318 lej), Galac (2201 lej), Argeş és Prahova (2173 lej), illetve Olt (2160 lej), Arad (2147 lej) és Mehedinţi (2138 lej) megyéket.
1850 és 2000 lej közötti átlagbér volt az erdélyi és partiumi megyék közül Szatmár, Hunyad, Szilágy, Krassó-Szörény, Bihar, Beszterce-Naszód és Máramaros megyében.
előbbinél csak Teleorman megyében keresnek kevesebbet, átlagosan 1750 lejt, a két székely megye közé pedig Ialomiţa megye „férkőzött be” 1813 lejes átlagbérrel.
Közben pedig egyre nő a romániai lakosság fizetésekkel szembeni elvárása: míg tavaly egy polgár 2550 lejes átlagfizetésért már munkába állt volna, idén az elvárás 2844 lej – derül ki az eJobs friss felméréséből.
átlagban véve a kézhez kapott bér és az igazságosnak vélt összeg között 1000 lejnél nagyobb az eltérés.
A legnagyobb különbség a 24 évesnél fiatalabbak körében van, akik jelenleg mintegy 1500 lejt keresnek, azonban úgy vélik, hogy legalább 50 százalékkal nagyobb összeg, mintegy 2261 lej lenne az igazságos. Az ellenkező póluson a 35-45 éveseket találjuk, akik azt mondják, 33 százalékkal kellene több pénzt hazavinniük, mint jelenleg.
Az alkalmazottak különben azt várják, hogy a munkahelyváltás béremeléssel is járjon, de már 500 lejjel többért is odébbállnának, és megelégednének egy 19,3 százalékkal magasabb, 2640 lejes fizetéssel is.
Ugyanakkor a közszféra béremelései is nagy nyomást gyakorolnak, és új elvárásokat teremtenek a magánszektorban is” – fogalmazta meg az adatokat kommentálva Bogdan Badea, az eJobs eladási igazgatója.
Fotó: Veres Nándor
A menedzsment és az építőipar terén a legnagyobbak egyébként a várakozások, meghaladják az IT, a bankok vagy a biztosítások terén várt béreket. Egy menedzser legalább 4547 lejt szeretne keresni havonta, az építőipari alkalmazottak pedig 4071 lejt vinnének haza.
4028 lejjel az IT-szektor következik, majd 3831 lejjel a biztosítások és 3601 lejjel a bankok. Ami a jelenlegi fizetéseket illeti, a rangsor nagyjából megegyezik, menedzsment (3497 lej), építőipar (3133 lej), IT Software (2734 lej), külkereskedelem (2734 lej).
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Hétfőn a román deviza erősödött az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank referencia-árfolyama szerint 1,72 banival (0,34 százalékkal) 5,0993 lejre csökkent a pénteki 5,1165 lejről.
Kölcsönös vámcsökkentésben állapodott meg az Egyesült Államok és Kína.
Műszaki problémák miatt a Környezetvédelmi Alap (AFM) hétfőn leállította a roncstraktorprogramot.
Rekordot döntött Románia első negyedévi külkereskedelmi mérleghiánya – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.
Jelentős összegű támogatást hirdetett meg a kormány erdőtelepítésre. Egy hektár tölgyfaerdő telepítése esetén az elérhető teljes támogatás közel húszezer euró, a programban résztvevők húsz éven át évi 640 euró támogatásban részesülnek.
A megismételt romániai elnökválasztás első fordulójának eredménye sokkolta a pénzpiacot, az egyre fokozódó aggodalmak erős érzelmi reakciókat váltottak ki a befektetők és a megtakarításokkal rendelkező lakosság körében is.
Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
szóljon hozzá!