Mezőgazdasági kistermelő. A gazdák az üzletekből kiszorultak a termelői vásárokba
Fotó: Jakab Mónika
A gazdák értékesítési gondjaira megoldásként ajánlott rövid értékesítési láncok egyelőre nem bizonyulnak mentőövnek a romániai gazdatársadalom számára. Az uniós támogatással működtetett programot inkább ügyeskedők veszik igénybe, a piacra termelő, élelmiszer-feldolgozással foglalkozó gazdák hosszabb távon nem tudják megoldani az üzlet fenntartását. Szakpolitikussal jártuk körül, mi jelenthetné a megoldást a nehezen kezelhető helyzetre.
2024. december 06., 14:042024. december 06., 14:04
2024. november 30., 01:022024. november 30., 01:02
Az erdélyi magyar sajtóban is megjelennek időnként a rövid ellátási láncok létrehozására és működtetésére sikeresen pályázók hirdetései, amelyek szerves részét képezik az uniós finanszírozásnak. Ezek a pályázati kiírások a termelők közös piacra jutását szolgálják, rendszerint közvetítők nélkül.
Ennek elviekben a termelők méltányos megélhetését, a fogyasztók számára pedig a bizalmon alapuló élelmiszer-ellátást kellene biztosítania. Az uniós országokban mindenhol népszerűsített program szépen hangzik, és a kontinens nyugati felében jól is működik, elsősorban az évszázados szövetkezeti hálónak köszönhetően. Ami viszont nem mondható el Kelet-Európáról, és legkevésbé Romániáról.
és még kevesebb az élelmiszer-feldolgozásnak. A következő lépés még nehezebb, amikor a kisüzemi élelmiszert kell értékesíteni saját üzletben, vagy interneten, ezt a célt szolgálná ugyanis a rövid értékesítési láncok felépítése.
Magyar Lóránd Szatmár megyei parlamenti képviselő, a bukaresti képviselőház mezőgazdasági szakbizottságának alelnöke nem látja túl biztatóan a rövid értékesítési láncok kiépítésének lehetőségét Romániában. Az RMDSZ-es politikus szerint az elmúlt időszakban többen is nyertek ilyen pályázatot, de a sikeresen pályázók egy része ügyeskedő, akik például traktort akartak vásárolni, és a pályázati dokumentációban úgy csomagolták, hogy kompatibilis legyen a kiírással. Vettek mellé például egy olajprést, amivel hidegen sajtolt olajat tudnak ideig-óráig előállítani, amivel nagyjából ki is merül az élelmiszer-feldolgozás és forgalmazás. Ez a fajta ügyeskedés nem oldja meg a gazdák értékesítési gondjait, és nem szól nagyobb gazdaközösségekhez.
amihez hűtőautót is sikerült vásárolni, a termékeik reklámozására pedig szintén pályázati pénzből hoztunk létre egy weboldalt. Ez az egyetlen sikeres történet, amit Szamár megyéből ismerek” – jelentette ki a Krónikának a szatmárnémeti mezőgazdasági szakember, szakpolitikus.
Magyar Lóránd a legnagyobb gondot a bizonytalan értékesítésben látja: bármilyen jó minőségű és egészséges élelmiszert állítson elő, a kistermelő, a gazda nem versenyképes az áruházláncok kínálatával. Az úgynevezett rövid értékesítési láncok rendszerint addig maradnak fenn, amíg a pályázati pénz elfogy. Utána nem tudnak a saját lábukon megállni, mert ahhoz fizetni kellene az üzlethelyiség bérleti díját, az eladó(k) bérét. Ezek a kiadások annyira megterhelik a gazdák büdzséjét, hogy feladják a küzdelmet. A szatmári gazdaegyesület által fenntartott kistermelői élelmiszerbolt is befuccsolt, mert piaci alapon fenntarthatatlanná vált. Nagyjából ez a sorsa a legtöbb hasonló kistermelői kezdeményezésnek.
Az RMDSZ politikusa abban látná a megoldást, ha törvényi kezdeményezés segítségével a kormány pénzügyileg támogatná a kistermelők értékesítési lehetőségét annak érdekében, hogy megerősödhessenek.
Törvényi szabályozás nélkül ez kivitelezhetetlen. A lehetőségre vissza kell majd térnünk a választások utáni új bukaresti törvényhozásban” – mutatott rá portálunknak a parlamenti képviselő.
Magyar szerint a gazdák közvetlen értékesítési lehetőségei a termelői vásárok maradtak, amit Erdély néhány helyi és megyei önkormányzata támogat. A szakember szerint azonban ez nem jelent hosszú távú megoldást a romániai gazdák számára. Olyan értékesítési lehetőségeket kell megtámogatni, ami állandó piacszerzéshez juttatja a kistermelőket és a helyi élelmiszer-feldolgozókat. Magyar szerint e nélkül a nagy gazdaságok, az értékesítési láncok mindent letarolnak a romániai piacon.
Kérdésünkre, hogy az RMDSZ által benyújtott és a román törvényhozás által megszavazott sertéstartási törvény mintájára milyen esély van a mezőgazdasági kistermelők érdekeit szem előtt tartó új jogszabály elfogadására,
,,Az RMDSZ programjában tételesen szerepel a helyi termékek támogatása. Habár a vezető kormánypártok a nagyok finanszírozásában érdekeltek, ha lentről kellő nyomás nehezedett rájuk, akkor odaállnak a kisgazdák mellé is. A közhangulattól függ, hogy a jövő parlamenti ciklusban sikerül-e elfogadni egy ilyen jogszabályt” – hangsúlyozta portálunknak Magyar Lóránd Szatmár megyei parlamenti képviselő.
A kistermelők háztáji zöldség- és gyümölcsfeldolgozását támogatja az országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság új rendelet-tervezete, amely minimálisra csökkenti az élelmiszer-biztonsági engedély megszerzéséhez kapcsolódó bürokráciát.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.
A megfontoltság a jelszó a legtöbb romániai háztartásban húsvét közeledtével is.
szóljon hozzá!