AZ IT-szektorban több tényező is tömeges elbocsátásokhoz vezet
Fotó: Haáz Vince
A munkaerőpiac az idei évet az elbocsátások jegyében kezdte: sorra érkeznek a hírek az IT-szektorból utcára kerülő emberekről, de több más ágazat számára sem rózsásak a kilátások a munkaerőpiaci viszonyokat követő szakemberek szerint. Úgy vélik, még legalábbi két ágazat megsínyli a magas költségvetési hiány és tetemes államadósság miatt megszorításokkal induló 2025-ös évet.
2025. január 28., 19:412025. január 28., 19:41
Nem titok, hogy az IT-ipar nehéz időket él át, az elbocsátások és a költséghatékonyság dominál, miközben a technológia folyamatosan bővül. Az ágazat annál is inkább sebezhető, mivel sok elbocsátás igazságtalan, egyik napról a másikra vagy akár kompenzáció nélkül történt. A leépítések leginkább a nagyvállalatokat és az őket kiszolgáló helyi kiszervező cégeket sújtották – irányítja rá a figyelmet a cseppet sem derűs valóságra a Wall-street.ro friss elemzése.
A szakemberek emlékeztetnek: a egyes projektek lezárása és elbocsátások különböző hullámai nyugtalanságot okoztak az ágazatban dolgozók, valamint az elbocsátottak és az álláskeresők körében.
Az elemzés szerint fontos megjegyezni, hogy
„A technológiai újítások arra késztethetik a vállalatokat, hogy optimalizálják munkaerő-állományukat, ami egyes alkalmazottak elbocsátásához vezethet, különösen a kevesebb képzettséget igénylő munkakörökben. A folyamatok automatizálása szintén csökkentette a munkaerő-szükségletet bizonyos területeken” – nyilatkozta a gazdasági portál megkeresésére Sorina Faier, az Elite Searchers munkaerő-toborzással foglalkozó cég ügyvezető partnere.
Vagyis a technológia fejlődésével egyre valószínűbbé válik, hogy
De mi lesz az utcára kerülőkkel, képes a munkaerőpiac befogadni őket? – merül fel a kérdés.
Sorina Faier úgy véli, kiemelkedően fontos a munkaadók és az oktatási intézmények közötti szorosabb együttműködés a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő oktatási programok kidolgozásában. Ezen túlmenően a vállalatoknak fontolóra kell venniük az átképzési programokba való befektetést is, hogy a munkavállalók alkalmazkodni tudjanak a megváltozott követelményekhez.
Az IT-szektorban érdekelt cégek átlagosan a profit 26,7 százalékát veszíthetik el az ágazati adókedvezmények megszüntetése nyomán az előzetes becslések szerint.
Az elemzés ugyanakkor arra is rávilágít, hogy európai autóalkatrész-beszállítóknál 2024-re több mint kétszeresére nő az elbocsátások száma, mivel a kontinens autóiparának lassulása az ellátási lánc teljesítményére is hatással van. Az Európai Autóipari Beszállítók Szövetségének (Clepa) a Financial Times számára készített elemzése szerint 2024-ben több mint 30 000 munkahely szűnt meg az iparágban, szemben a 2023-as alig több mint 15 000-rel.
Az autóiparban a kihívások 2025-ben is fennmaradnak, és elemzők véleménye szerint a nagy szereplők romániai leányvállalatai sem ússzák meg szárazon.
„Az autóipar, amelyet az elektromos és fenntartható járművekre való átállás alakít, a gyártósorok átértékelése előtt áll. Ez az átállás megköveteli a munkavállalók átképzését, ami ideiglenes vagy végleges elbocsátásokhoz vezethet” – fogalmazta meg sommásan Sorina Faier.
Nagy bajban van az európai autóipar – annak részeként a romániai is –, és ha az Európai Bizottság nem lép közbe, még súlyosabbá válhat a helyzet, akár tömeges elbocsátások is jöhetnek – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Bár a textilipar fontos ágazat a román gazdaságban, nagyban megérzi a termelési költségek és a nemzetközi verseny nyomását. Ez a helyzet számos vállalatot arra kényszerít, hogy csökkentse a munkaerő-állományát, vagy alacsonyabb termelési költségekkel rendelkező országokba helyezze át a gyárakat –
A textilipart sem kerülik el a tömeges elbocsátások
Fotó: Barabás Ákos
Ugyanakkor az elemzés szerint azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a textiliparban dolgozóknak a legalacsonyabbak a fizetéseik Romániában. 2024 novemberében – az utolsó hónapban, amelyre vonatkozóan az Országos Statisztikai Intézetnek nyilvános adatai vannak – a nettó átlagbér ebben az ágazatban 3058 lej volt, ami jóval alacsonyabb, mint az ugyanebben a hónapban regisztrált nettó átlagbér (5388 lej).
Több tucatnyi dolgozójától kénytelen megválni egy udvarhelyi textilipari cég. Noha a bizonytalanság leginkább a textiliparban állandósult, a Hargita megyei adatok romló gazdasági helyzetre utalnak: az alkalmazások száma csökken, a munkanélküliség nő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az idei év első felében látványosan megváltozott a romániai lakáspiac képe: egyre többen döntenek a régi építésű, azonnal beköltözhető lakások mellett, és mind gyakrabban készpénzzel fizetik ki az ingatlant.
Megszűnik az 50 000 lejes minimális bevételi küszöb, és minden kereskedőnek biztosítania kell mind a készpénzes fizetés, mind az elektronikus eszközökkel történő fizetés lehetőségét – jelentette be Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Az előző három hónaphoz viszonyítva Romániában nőtt a legnagyobb mértékben a bruttó hazai termék (GDP) 2025 második negyedévében az Európai Unióban – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
A külföldön egy évnél hosszabb ideig dolgozó román állampolgárok által hazautalt pénzösszegek 2025 második negyedévének végén 1,07 milliárd eurót tettek ki, ami növekedést jelent az előző időszakhoz képest.
Korlátozza a kormány az Anghel Saligny országos beruházási program, az országos helyi fejlesztési program és az országos építési program beruházásait egy, a kabinet csütörtöki ülésén tárgyalt törvénytervezet szerint.
Az idei második negyedévben a nyers adatok szerint 0,3 százalékkal, a szezonálisan kiigazított adatok szerint 2,1 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) a múlt év azonos időszakához képest – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mintegy 300 millió euróval tartoznak a napelemes áramtermelő-fogyasztóknak az energiaszolgáltatók a 2023 óta az országos hálózatba betáplált villamos energiáért, ugyanis a törvény szerint a szolgáltatók a számlázás után 2 évvel fizethetnek.
A Pro Infrastruktúra Egyesület arra figyelmeztet, hogy a költségvetési megszorítások miatt a jövő hónapban leállhat az autópálya-építések finanszírozása, ha a közlekedési minisztérium nem kap további 4–5 milliárd lejt a költségvetés-kiigazítás során.
Az óriásira dagadt költségvetési hiány visszafaragását célzó, újabb intézkedéseket jelentett be szerdán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán arra kérte a kormány alárendeltségébe tartozó intézmények vezetőit, hogy húsz százaléklakkal csökkentsék alkalmazottaik számát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!