Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
A hétfőn jegyzett évi 6,42 százalékról 6,40 százalékra csökkent kedden a lej alapú fogyasztási hitelek, illetve a sok évvel ezelőtt felvett Első otthon jelzálogkölcsönök havi törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) – a mutató 2022. június 28-a óta nem volt ilyen alacsony.
2023. augusztus 08., 14:572023. augusztus 08., 14:57
Mint ismeretes, a három hónapos ROBOR a tavalyi év elején még 3,02 százalékos volt, 2023 elején viszont már 7,56 százalékon állt.
A Román Nemzeti Bank (BNR) által kedden nyilvánosságra hozott adatsorok szerint lejalapú a jelzáloghitelesek esetében alkalmazott hat hónapos bankközi hitelkamatláb 6,51 százalékról 6,49 százalékra, a 12 hónapos ROBOR pedig 6,67 százalékról 6,66 százalékra csökkent.
A ROBOR kamatlábak a tavalyi év végén indultak csökkenésnek, miután a Versenytanács bejelentette, hogy ellenőrzi, nem létezett-e megállapodás a nagyobb bankok között a kamatszintről.
Lezárult az előzetes bejelentés nélküli ellenőrzés annál a tíz romániai banknál, amelyek részt vesznek a bankközi kamatlábak (ROBOR) értékének meghatározásában – jelentette be a Versenytanács. Jelezték: szakemberek vizsgálják a begyűjtött anyagokat.
Azóta nagyjából állandó volt a lejtmenet, viszont az elmúlt időszakban újra láthattunk kisebb-nagyobb emelkedéseket is, amelyeket a bel- és a külföldi helyzettel egyaránt lehet magyarázni,
„Nem lennék meglepve, ha az év végére a három- és hathavi ROBOR 7 százalék fölé emelkedne. Egy ilyen fejleményt több belső és külső tényező diktálna” – véli Adrian Codirlașu, a CFA Románia alelnöke. Meglátása szerint az inflációs nyomást gerjesztő áfaemelési rendeletek, az 5 százalék felé közelítő költségvetési hiány, valamint az Amerikai Egyesült Államok leminősítése Fitch hitelminősítő intézet által – ami megnyitja az utat a Fed újabb kamatemelése előtt –, olyan okok, amelyek a bankközi piacon a kamatok emelkedéséhez vezethetnek, függetlenül a likviditási többlettől.
vagyis hol felfelé, hol lefelé mozdult el. Összességében azonban a hosszú lejáratú értékpapírok bankközi kamatlábai enyhén emelkedő tendenciát mutatnak. A ROBOR, legalábbis hosszútávon, növekedés jeleit mutatja – vetítette előre az elemző.
Eközben – mint ismeretes, a fogyasztói hitelek irányadó mutatója (IRCC) jelenleg évi 5,94 százalék. A negyedévente közölt referenciamutató a bankközi tranzakciók napi kamatának számtani középarányosa. A három hónappal ezelőtt közölt értéke évi 5,98 százalék volt, vagyis csökkenő tendenciát mutatott, de a kedvezőtlen gazdasági körülmények mellett ez a mutató is újfent növekedésnek indulhat.
Hiába csökkent az alapkamat szintje alá a 3 hónapos bankközi kamatláb (ROBOR), a bankpiaci szakértő szerint nincs ok pezsgőbontásra, mivel a lejtmenet nem lesz tartós.
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.
Szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének elhalasztásáról vagy blokkolásáról, ahogyan az a nyilvánosságban felmerült – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
szóljon hozzá!