Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
A hétfőn jegyzett évi 6,42 százalékról 6,40 százalékra csökkent kedden a lej alapú fogyasztási hitelek, illetve a sok évvel ezelőtt felvett Első otthon jelzálogkölcsönök havi törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) – a mutató 2022. június 28-a óta nem volt ilyen alacsony.
2023. augusztus 08., 14:572023. augusztus 08., 14:57
Mint ismeretes, a három hónapos ROBOR a tavalyi év elején még 3,02 százalékos volt, 2023 elején viszont már 7,56 százalékon állt.
A Román Nemzeti Bank (BNR) által kedden nyilvánosságra hozott adatsorok szerint lejalapú a jelzáloghitelesek esetében alkalmazott hat hónapos bankközi hitelkamatláb 6,51 százalékról 6,49 százalékra, a 12 hónapos ROBOR pedig 6,67 százalékról 6,66 százalékra csökkent.
A ROBOR kamatlábak a tavalyi év végén indultak csökkenésnek, miután a Versenytanács bejelentette, hogy ellenőrzi, nem létezett-e megállapodás a nagyobb bankok között a kamatszintről.
Lezárult az előzetes bejelentés nélküli ellenőrzés annál a tíz romániai banknál, amelyek részt vesznek a bankközi kamatlábak (ROBOR) értékének meghatározásában – jelentette be a Versenytanács. Jelezték: szakemberek vizsgálják a begyűjtött anyagokat.
Azóta nagyjából állandó volt a lejtmenet, viszont az elmúlt időszakban újra láthattunk kisebb-nagyobb emelkedéseket is, amelyeket a bel- és a külföldi helyzettel egyaránt lehet magyarázni,
„Nem lennék meglepve, ha az év végére a három- és hathavi ROBOR 7 százalék fölé emelkedne. Egy ilyen fejleményt több belső és külső tényező diktálna” – véli Adrian Codirlașu, a CFA Románia alelnöke. Meglátása szerint az inflációs nyomást gerjesztő áfaemelési rendeletek, az 5 százalék felé közelítő költségvetési hiány, valamint az Amerikai Egyesült Államok leminősítése Fitch hitelminősítő intézet által – ami megnyitja az utat a Fed újabb kamatemelése előtt –, olyan okok, amelyek a bankközi piacon a kamatok emelkedéséhez vezethetnek, függetlenül a likviditási többlettől.
vagyis hol felfelé, hol lefelé mozdult el. Összességében azonban a hosszú lejáratú értékpapírok bankközi kamatlábai enyhén emelkedő tendenciát mutatnak. A ROBOR, legalábbis hosszútávon, növekedés jeleit mutatja – vetítette előre az elemző.
Eközben – mint ismeretes, a fogyasztói hitelek irányadó mutatója (IRCC) jelenleg évi 5,94 százalék. A negyedévente közölt referenciamutató a bankközi tranzakciók napi kamatának számtani középarányosa. A három hónappal ezelőtt közölt értéke évi 5,98 százalék volt, vagyis csökkenő tendenciát mutatott, de a kedvezőtlen gazdasági körülmények mellett ez a mutató is újfent növekedésnek indulhat.
Hiába csökkent az alapkamat szintje alá a 3 hónapos bankközi kamatláb (ROBOR), a bankpiaci szakértő szerint nincs ok pezsgőbontásra, mivel a lejtmenet nem lesz tartós.
Az ország újraiparosítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása a két fő pillére a román gazdaság egészséges fejlődésének – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Aradon, miután helyi üzletemberekkel találkozott.
Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
szóljon hozzá!