Számolgatnak? Sajtóértesülések szerint elkészülhetett a különleges nyugdíjakról szóló törvény tervezete
Fotó: Jakab Mónika
A munkaügyi minisztérium kidolgozta a különleges nyugdíjak reformját célzó törvény tervezetét, a jogszabályjavaslat pedig a kiszivárgott információk szerint kedden megkezdi útját az illetékes tárcák között, és várhatóan jövő héten kerül a kormány elé elfogadásra. Ezt követően még a parlamentnek is meg kell vitatnia és el kell fogadnia.
2022. december 20., 13:062022. december 20., 13:06
A G4media.ro hírportál által idézett kormányzati források szerint a különleges nyugdíjak reformjának kidolgozásakor szem előtt tartották a Világbank ajánlásait, és az elmúlt napokban megszületett a politikai megállapodás is a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ alkotta kormánykoalícióban.
a bírák és ügyészek, a diplomaták, a honatyák, a polgári légitársaságok alkalmazottai, a bíróságok kisegítő személyzete, valamint a Számvevőszék alkalmazottai vannak célkeresztben.
a Világbank ugyanis azt ajánlotta, hogy a jelenlegi háborús időkben ne nyúljanak a katonák, rendőrök és titkosszolgálati alkalmazottak juttatásához.
A kormány képviselői a továbbiakban is fenntartják az Európai Bizottság illetékeseivel való tárgyalások során azt az álláspontot, miszerint a katonai nyugdíj szolgálati nyugdíjnak minősül.
Utóbbinak fokozatosan el kellene érnie a 65 évet – a tervek szerint az elkövetkező tíz év alatt évente félévvel emelnék a nyugdíjkorhatárt.
Emellett a jelenlegi 25-ről 30 évre emelhetik azt a szolgálati időt, amely letöltése után egy bíró vagy ügyész kezdeményezheti a nyugdíjazását.
Lényegi módosítás lehet továbbá, hogy – amennyiben a jogszabály a kiszivárgott formában lépne hatályba – fokozatosan csökkenne a különleges nyugdíjak szintje is: a speciális időkori juttatás összegét az utolsó ledolgozott 10 évből 5, tetszőlegesen kiválasztott, ám egymást követő év bruttó átlagkeresetének 65 százaléka adná. Jelenleg ez az érték 80 százalékban van meghatározva, a 65 százalékos szintet szintén fokozatos csökkentéssel, tíz év alatt tervezik elérni.
Mint ismeretes, a kormány eddig nem rukkolt elő a különleges nyugdíjak reformját érintő elképzelésekkel, mindössze annyit árultak el, hogy készül a törvénytervezet. Korábban kiszivárogtak a Világbank egyes ajánlásai, amelyeket a sajtó szerint a Ciucă-kabinet készül belefoglalni a jogszabályjavaslatba, aminek az lett a következménye, hogy
Akkor a kormány részéről a munkaügyi és az igazságügyi minisztérium is cáfolta az értesüléseket.
Huszonnégy bíró nyugállományba helyezése szerepel a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) illetékes osztályának a napirendjén csütörtökön, miután a héten már huszonnégy ügyész nyugdíjazásáról döntöttek – irányította rá a figyelmet a Hotnews.ro.
Amint arról korábban beszámoltunk, a román kormány az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében vállalta a különleges nyugdíjak reformját, a folyamatnak az előzetes vállalás szerint az idei év végéig le is kellene zárulnia ahhoz, hogy Románia ne veszítsen pénzeket. A G4media úgy tudja, hogy sikerült valamennyi hosszabbítást kicsikarni, amire szükség is van, hiszen a kiszivárgott ütemterv szerint a jogszabályjavaslat mindössze a 2023 februárjában kezdődő ülésszak során kerülne parlament elé elfogadásra.
Az állami nyugdíjpénztár 2021 decemberében közzétett összesítése szerint összesen 9680 személy részesül különleges illetményben az országban, a jogosultak csaknem fele bíró vagy ügyész, viszont ez a szám nem tartalmazza a nyugállományba vonult katonák, rendőrök, titkosszolgálati alkalmazottak számát. A bírák és ügyészek időskori juttatásának átlagos értéke 20 159, a diplomatáké 5727, az egykori törvényhozóké 4846 lejre rúg. Eközben az országos átlagnyugdíj jelenleg alig haladja meg az 1700 lejt, a 4,7 millió nyugdíjas közül pedig 700 ezren átlagosan 500 lejes illetményben részesülnek.
A kormány jóváhagyja a sör jövedéki adójának fokozatos emelésére vonatkozó ütemtervet – közölte szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló család tisztességes megélhetéséhez szükséges minimális fogyasztói kosár havi értéke a 2023. szeptemberi 9978 lejről 4,7 százalékkal 10 450 lejre nőtt idén szeptemberre.
A kormány 2026. január elsejéig elhalasztja az ingatlanadók piackutatásokon alapuló kiszámítási módjának alkalmazását – jelentette be szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az áprilisi 2,8 százalékról 1,9 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett, Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében.
A minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazodó új mechanizmusáról fogadott el kedden törvénytervezetet a képviselőház. A jogszabályjavaslat a megfelelő európai uniós minimálbérekről szóló 2022/2041-es irányelvet ülteti át a román jogrendbe.
Az Eurostat kedden közzétett adatai szerint az EU tagállamainak átlagos GDP-arányos költségvetési hiánya a 2022-es 3,2 százalékról 3,5 százalékra nőtt 2023-ban.
A baromfihús az elmúlt években a romániaiak preferenciái között az első helyen állt, és ezt a statisztikai adatok is alátámasztják, hiszen a termelés 2023-ban 723.000 tonnára, az átlagos fogyasztás pedig fejenként.évi 28,2 kilogrammra emelkedett.
Lassan itt a fűtési szezon, a földgáz ára pedig emelkedni kezdett Európában – a drágulást a közel-keleti feszültségek táplálja. Sebastian Burduja energiaügyi miniszter azonban igyekszik nyugtatni a kedélyeket.
Közbeszerzési eljárást írt ki a Szeret–Bărăgan öntözési főcsatorna egy 23 kilométeres szakaszára a bukaresti talajjavító ügynökség (ANIF).
Az inflációkövető emelés helyett az alkohol jövedéki adójának rögzített menetrend szerinti fokozatos növelését kérte hétfőn közzétett nyílt levelében a fontosabb romániai szeszesital-gyártókat és -importőröket tömörítő Spirits Románia szövetség.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!