Számolgatnak? Sajtóértesülések szerint elkészülhetett a különleges nyugdíjakról szóló törvény tervezete
Fotó: Jakab Mónika
A munkaügyi minisztérium kidolgozta a különleges nyugdíjak reformját célzó törvény tervezetét, a jogszabályjavaslat pedig a kiszivárgott információk szerint kedden megkezdi útját az illetékes tárcák között, és várhatóan jövő héten kerül a kormány elé elfogadásra. Ezt követően még a parlamentnek is meg kell vitatnia és el kell fogadnia.
2022. december 20., 13:062022. december 20., 13:06
A G4media.ro hírportál által idézett kormányzati források szerint a különleges nyugdíjak reformjának kidolgozásakor szem előtt tartották a Világbank ajánlásait, és az elmúlt napokban megszületett a politikai megállapodás is a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ alkotta kormánykoalícióban.
a bírák és ügyészek, a diplomaták, a honatyák, a polgári légitársaságok alkalmazottai, a bíróságok kisegítő személyzete, valamint a Számvevőszék alkalmazottai vannak célkeresztben.
a Világbank ugyanis azt ajánlotta, hogy a jelenlegi háborús időkben ne nyúljanak a katonák, rendőrök és titkosszolgálati alkalmazottak juttatásához.
A kormány képviselői a továbbiakban is fenntartják az Európai Bizottság illetékeseivel való tárgyalások során azt az álláspontot, miszerint a katonai nyugdíj szolgálati nyugdíjnak minősül.
Utóbbinak fokozatosan el kellene érnie a 65 évet – a tervek szerint az elkövetkező tíz év alatt évente félévvel emelnék a nyugdíjkorhatárt.
Emellett a jelenlegi 25-ről 30 évre emelhetik azt a szolgálati időt, amely letöltése után egy bíró vagy ügyész kezdeményezheti a nyugdíjazását.
Lényegi módosítás lehet továbbá, hogy – amennyiben a jogszabály a kiszivárgott formában lépne hatályba – fokozatosan csökkenne a különleges nyugdíjak szintje is: a speciális időkori juttatás összegét az utolsó ledolgozott 10 évből 5, tetszőlegesen kiválasztott, ám egymást követő év bruttó átlagkeresetének 65 százaléka adná. Jelenleg ez az érték 80 százalékban van meghatározva, a 65 százalékos szintet szintén fokozatos csökkentéssel, tíz év alatt tervezik elérni.
Mint ismeretes, a kormány eddig nem rukkolt elő a különleges nyugdíjak reformját érintő elképzelésekkel, mindössze annyit árultak el, hogy készül a törvénytervezet. Korábban kiszivárogtak a Világbank egyes ajánlásai, amelyeket a sajtó szerint a Ciucă-kabinet készül belefoglalni a jogszabályjavaslatba, aminek az lett a következménye, hogy
Akkor a kormány részéről a munkaügyi és az igazságügyi minisztérium is cáfolta az értesüléseket.
Huszonnégy bíró nyugállományba helyezése szerepel a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) illetékes osztályának a napirendjén csütörtökön, miután a héten már huszonnégy ügyész nyugdíjazásáról döntöttek – irányította rá a figyelmet a Hotnews.ro.
Amint arról korábban beszámoltunk, a román kormány az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében vállalta a különleges nyugdíjak reformját, a folyamatnak az előzetes vállalás szerint az idei év végéig le is kellene zárulnia ahhoz, hogy Románia ne veszítsen pénzeket. A G4media úgy tudja, hogy sikerült valamennyi hosszabbítást kicsikarni, amire szükség is van, hiszen a kiszivárgott ütemterv szerint a jogszabályjavaslat mindössze a 2023 februárjában kezdődő ülésszak során kerülne parlament elé elfogadásra.
Az állami nyugdíjpénztár 2021 decemberében közzétett összesítése szerint összesen 9680 személy részesül különleges illetményben az országban, a jogosultak csaknem fele bíró vagy ügyész, viszont ez a szám nem tartalmazza a nyugállományba vonult katonák, rendőrök, titkosszolgálati alkalmazottak számát. A bírák és ügyészek időskori juttatásának átlagos értéke 20 159, a diplomatáké 5727, az egykori törvényhozóké 4846 lejre rúg. Eközben az országos átlagnyugdíj jelenleg alig haladja meg az 1700 lejt, a 4,7 millió nyugdíjas közül pedig 700 ezren átlagosan 500 lejes illetményben részesülnek.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
szóljon hozzá!