Számolgatnak? Sajtóértesülések szerint elkészülhetett a különleges nyugdíjakról szóló törvény tervezete
Fotó: Jakab Mónika
A munkaügyi minisztérium kidolgozta a különleges nyugdíjak reformját célzó törvény tervezetét, a jogszabályjavaslat pedig a kiszivárgott információk szerint kedden megkezdi útját az illetékes tárcák között, és várhatóan jövő héten kerül a kormány elé elfogadásra. Ezt követően még a parlamentnek is meg kell vitatnia és el kell fogadnia.
2022. december 20., 13:062022. december 20., 13:06
A G4media.ro hírportál által idézett kormányzati források szerint a különleges nyugdíjak reformjának kidolgozásakor szem előtt tartották a Világbank ajánlásait, és az elmúlt napokban megszületett a politikai megállapodás is a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ alkotta kormánykoalícióban.
a bírák és ügyészek, a diplomaták, a honatyák, a polgári légitársaságok alkalmazottai, a bíróságok kisegítő személyzete, valamint a Számvevőszék alkalmazottai vannak célkeresztben.
a Világbank ugyanis azt ajánlotta, hogy a jelenlegi háborús időkben ne nyúljanak a katonák, rendőrök és titkosszolgálati alkalmazottak juttatásához.
A kormány képviselői a továbbiakban is fenntartják az Európai Bizottság illetékeseivel való tárgyalások során azt az álláspontot, miszerint a katonai nyugdíj szolgálati nyugdíjnak minősül.
Utóbbinak fokozatosan el kellene érnie a 65 évet – a tervek szerint az elkövetkező tíz év alatt évente félévvel emelnék a nyugdíjkorhatárt.
Emellett a jelenlegi 25-ről 30 évre emelhetik azt a szolgálati időt, amely letöltése után egy bíró vagy ügyész kezdeményezheti a nyugdíjazását.
Lényegi módosítás lehet továbbá, hogy – amennyiben a jogszabály a kiszivárgott formában lépne hatályba – fokozatosan csökkenne a különleges nyugdíjak szintje is: a speciális időkori juttatás összegét az utolsó ledolgozott 10 évből 5, tetszőlegesen kiválasztott, ám egymást követő év bruttó átlagkeresetének 65 százaléka adná. Jelenleg ez az érték 80 százalékban van meghatározva, a 65 százalékos szintet szintén fokozatos csökkentéssel, tíz év alatt tervezik elérni.
Mint ismeretes, a kormány eddig nem rukkolt elő a különleges nyugdíjak reformját érintő elképzelésekkel, mindössze annyit árultak el, hogy készül a törvénytervezet. Korábban kiszivárogtak a Világbank egyes ajánlásai, amelyeket a sajtó szerint a Ciucă-kabinet készül belefoglalni a jogszabályjavaslatba, aminek az lett a következménye, hogy
Akkor a kormány részéről a munkaügyi és az igazságügyi minisztérium is cáfolta az értesüléseket.
Huszonnégy bíró nyugállományba helyezése szerepel a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) illetékes osztályának a napirendjén csütörtökön, miután a héten már huszonnégy ügyész nyugdíjazásáról döntöttek – irányította rá a figyelmet a Hotnews.ro.
Amint arról korábban beszámoltunk, a román kormány az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében vállalta a különleges nyugdíjak reformját, a folyamatnak az előzetes vállalás szerint az idei év végéig le is kellene zárulnia ahhoz, hogy Románia ne veszítsen pénzeket. A G4media úgy tudja, hogy sikerült valamennyi hosszabbítást kicsikarni, amire szükség is van, hiszen a kiszivárgott ütemterv szerint a jogszabályjavaslat mindössze a 2023 februárjában kezdődő ülésszak során kerülne parlament elé elfogadásra.
Az állami nyugdíjpénztár 2021 decemberében közzétett összesítése szerint összesen 9680 személy részesül különleges illetményben az országban, a jogosultak csaknem fele bíró vagy ügyész, viszont ez a szám nem tartalmazza a nyugállományba vonult katonák, rendőrök, titkosszolgálati alkalmazottak számát. A bírák és ügyészek időskori juttatásának átlagos értéke 20 159, a diplomatáké 5727, az egykori törvényhozóké 4846 lejre rúg. Eközben az országos átlagnyugdíj jelenleg alig haladja meg az 1700 lejt, a 4,7 millió nyugdíjas közül pedig 700 ezren átlagosan 500 lejes illetményben részesülnek.
Megnyílt Brassó megyében Románia első, napelemeket újrahasznosító üzeme – jelentette be Adrian Veștea, a Brassó megyei közgyűlés elnöke pénteken.
Az év első két hónapjában 1,6 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), 3 százalékkal többet a 2024 januárjában és februárjában jegyzettnél – küzölte az Országos Statisztikai Intézet.
Idén márciusban 4 664 642 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, számuk megegyezett az egy hónappal korábbival; az átlagnyugdíj 2758 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) pénteken közzétett adataiból.
A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok.
A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.
Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
szóljon hozzá!