Az önkormányzatokra bízzák? Július 1-jétől megszűnik a földgáz megawattóránként 68 lejes szabályozott ára
Fotó: Kristó Róbert/archív
Nincs köze egymáshoz a földgáz július 1-jétől történő árliberalizációjának és a hőenergia árszabályozásának módszertanában eszközölt esetleges módosításoknak – szögezte le érdeklődésünkre Nagy-Bege Zoltán, a Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke, akit olyan sajtóhírek megjelenése kapcsán kerestünk, amelyek szerint az idei év közepén várható gázárliberalizációt követően valószínűleg már nem az ANRE, hanem a helyi hatóságok fogják megállapítani a távhő árát.
A földgáz július 1-jétől történő árliberalizációjának és a hőenergia árszabályozásának módszertanában eszközölt esetleges módosításoknak nincs köze egymáshoz, a kettőt a központi sajtó mosta össze – pontosított a Krónika megkeresésére Nagy-Bege Zoltán, a Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke. Rámutatott, valóban felmerült annak a lehetősége, hogy a módszertant a hatóság dolgozza ki, hagyja jóvá és felügyeli, de azt az önkormányzatok alkalmazzák. Erre csak a hőenergia-ellátási közszolgáltatásról szóló 2006/325-ös törvény módosítása után lenne lehetőség – hívta fel a figyelmet az illetékes, hangsúlyozva, mindez nem függ össze a földgáz július 1-től életbe lépő árliberalizálásával.
Nagy-Bege Zoltánt azután kerestük meg, hogy a bukaresti sajtóban olyan cikkek láttak napvilágot, amelyek energiapiaci forrásokra hivatkozva arról írtak:
Az Economica.net mérvadó gazdasági hírportál például azt írta, a helyzet alakításához közelálló források azt mondták munkatársának, hogy a hatóságok módosítani szeretnének a szabályozási kereten. „Így az ANRE, amely mostanáig jóváhagyta az előállítási árakat, a továbbiakban is kidolgozza a módszertant, de már nem hagyja jóvá az árakat. Ezeket a helyi hatóságok állapítják meg az említett módszertan szerint, az ANRE pedig időszakosan ellenőrizni fogja ezeket az árakat” – áll az idézett cikkben.
Mint a portál is emlékeztet, jelen pillanatban különben a távhő gigakalóriánkénti ára az ANRE által meghatározott előállítási árból, valamint a forgalmazó és a szolgáltató által meghatározott díjból tevődik össze, és végül – ha akar – az önkormányzat biztosíthat szubvenciót.
Nagy-Bege Zoltán
Fotó: Simion Mechno/Agerpres
Amint arról több ízben is beszámoltunk, idén július 1-jétől megszűnik a földgáz megawattóránként 68 lejes szabályozott ára, a földgázt a lakossági fogyasztók és a hőenergia termelők is szabadpiaci körülmények között vásárolják meg ettől az időponttól. Az ANRE alelnöke szerint azonban ez még nem vonja maga után a hőenergia árszabályozásának változtatását.
– részletezte Nagy-Bege Zoltán.
Másrészt ahhoz, hogy a módszert módosítani tudják, első lépésben a parlamentnek el kell fogadnia a 2006/325-ös törvény módosítását. A jogszabály kapcsán már tavaly elkészült az utolsó szakbizottsági jelentés, de még a plénum elé kell kerülnie. Nagy-Bege Zoltán emlékeztetett, az ANRE már 2016-ban átvette a hőenergia árszabályozást az Országos Közszolgálati Szabályozó Hatóságtól (ANRSC), ám azóta nem tudtak saját módszertant és szabályzatokat kiadni, mert a törvényben erre nincs meg a hatáskörük.
A közvita során megfogalmazódott állásfoglalások függvényében elképzelhető, hogy csak kisebb „kozmetikázások” lesznek a módszertanban, ám Nagy-Bege Zoltán szerint szükség van radikálisabb változtatásokra, főként ha a kormány kidolgozza a fenntartható támogatási rendszert a veszélyeztetett fogyasztók védelmére.
A szakember rámutatott tulajdonképpen eddig is az önkormányzatoké volt az utolsó szó a hőenergia árának szabályozásában, hiszen miután az ANRSC jóváhagyta a termelőnek a költségekkel alátámasztott árat, azt a helyi önkormányzat is meg kellett, hogy szavazza. Emiatt gyakran fordult elő patthelyzet, arra is volt példa, hogy szerződést bontottak, mert nem egyezett meg a szolgáltató és az önkormányzat az árat illetően. „A javaslat szerint a hatóság kidolgoz egy szakmailag megalapozott módszertant, hogy a hőenergia termelő mi alapján számolja ki az árait, bekerülhet egy láttamozási kötelezettség, de az utolsó szó az önkormányzaté lesz, ahogy tulajdonképpen jelenleg is történik” – mutatott rá Nagy-Bege Zoltán.
Az idei első negyedévben 2024 hasonló időszakához képest az Európai Unióban 5,7 százalékkal, az euróövezetben 5,4 százalékkal emelkedtek a lakásárak, miután tavaly 4,9, illetve 4,1 százalékos növekedést regisztráltak.
Nagyváradon nyit termelési központot a közel 17 000 alkalmazottat foglalkoztató és évente mintegy 5 milliárd eurós forgalmat bonyolító finn ipari gépgyártó, a Metso – közölte a Profit.ro gazdasági portál.
Májusban 7 százalékkal nőtt a külföldi turisták száma Romániában éves összevetésben – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Ilie Bolojan csütörtök esete kijelentette: Nicușor Dan államfő a kormány beiktatásakor arra kérte őt, hogy tegyen meg mindent az adóemelések elkerülésért, de a költségvetés állapota ezt nem tette lehetővé.
Az OMV Petrom új gázlelőhelyre bukkant Dél-Romániában, a Craiovától 70 kilométerre fekvő Spineni-ben.
Mindenki megkapja a keserű pirulát, de nem egyformán fog fájni – fogalmazta meg Rácz Béla Gergely közgazdász, amikor csütörtökön a Bolojan-kormány által közvitára bocsátott deficitcsökkentő intézkedéscsomagról kérdeztük.
Táncos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány által javasolt deficitcsökkentő intézkedések nélkül fenntarthatatlanná vált volna a költségvetési hiány.
Ilie Bolojan kormányfő csütörtökön a szakszervezeti szövetségek képviselőivel egyeztetett a Victoria-palotában a deficitcsökkentő intézkedésekről.
A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.
Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.
szóljon hozzá!