Toyota Corolla Hybrid
Fotó: Pinti Attila
Romániában az újonnan forgalomba íratott elektromos és hibrid autók piaci részesedése elérte a 20,7 százalékot az év első hét hónapjában, ami közel kétszerese a 2021 hasonló időszakában jegyzett 11,2 százalékos aránynak – derül ki az Autógyártók és Forgalmazók Egyesületének (APIA) adataiból.
2022. augusztus 21., 17:202022. augusztus 21., 17:20
2022. augusztus 21., 17:212022. augusztus 21., 17:21
A piacelemzés szerint 2022 januárja és júliusa között Romániában 14.485 elektromos és full hibrid autót értékesítettek, ebből 5560 darab (38,1%) 100 százalékban elektromos autó volt, 2145 darab (14,8%) plug-in hibrid és 6820 darab (47,1%) full hibrid kocsi.
A statisztikák szerint a 100 százalékban elektromos modellek közül a Dacia Spring volt a legkelendőbb (2982 darab, +900 százalék 2021-hez képest). A további lista: Volkswagen (458 darab, +24,1%), Tesla (425 darab, +900%), Hyundai (357 darab, +227,5%), Merceded-Benz (187 darab, +297,9%), Renault (163 darab, +59,8%), BMW (140 darab, +70,7%), Skoda (130 darab, +132,1%), Peugeot (106 darab, +37,7%) és Fiat (93 darab, +520%).
A plug-in hibridek között első helyen a Mercedes-Benz áll 422 eladott darabbal, majd a Ford (259 darab), a BMW (231), a Hyundai (225), a Volvo (198), a Renault (146), a Skoda (106), a Jeep (103), a Mitsubishi (99) és a Volkswagen (87) következik a sorban.
Júniushoz mérten júliusban enyhén, 22,5 százalékról 22 százalékra csökkent a környezetkímélő autók piaci részesedése, bár az eladott autók száma 2455-ről 2632-re nőtt – közölte az Agerpres hírügynökség.
„A dízel korszak végéhez közeledünk, ezt mutatják az autópiac legújabb eredményei, hazai és európai szinten is 30%-al csökkent idén a dízel autók eladása. Romániában az elektromos és hibrid autók piaci részesedése már meghaladta a dízel autókét.”
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
szóljon hozzá!