Támogatott lakások hiteleseknek

•  Fotó: Barabás Ákos

Fotó: Barabás Ákos

Magyarországhoz hasonlóan immár Romániában is lehetőségük nyílik az önkormányzatoknak arra, hogy megvásárolják a kényszerárverésre kerülő ingatlanokat, majd azokat bérbe adják korábbi tulajdonosaiknak.

Rostás Szabolcs

2017. június 27., 14:522017. június 27., 14:52

2017. június 27., 14:542017. június 27., 14:54

Több éves vita, majd egy államelnöki vétó után a hétvégén hatályba lépett a támogatott lakás fogalmát bevezető jogszabály, amely adósságcsapdába került romániai jelzáloghitelesek ezrei számára jelenthet mentőövet.

A törvénytervezetet a Magyarországon 2009-ben elfogadott jogszabály mintájára, még 2011-ben terjesztették be az RMDSZ képviselői. Az először tavaly elfogadott törvény

lehetővé teszi a települési önkormányzatoknak, hogy megvásárolják a bajba jutott hitelesek elárverezésre kerülő lakását, majd azt kedvezményes áron bérbe adhassák nekik.

A törvényhozók abból indultak ki, hogy sok család nem tudja fedezni ingatlanhitelét, de a jelenlegi szabályok értelmében szociális lakást sem igényelhet, így lakása elárverezése után az utcára kerül. A törvény kimondja, hogy az önkormányzatok által megvásárolt ingatlanok – a polgármesteri hivatalok nemcsak a hitelesek otthonát, hanem más ingatlant is köztulajdonba vehetnek – legtöbb száz négyzetméteresek lehetnek, ezeket pedig ötéves bérleti szerződések alapján adhatják bérbe.

Miközben más ingatlantulajdonnal rendelkező hiteles nem vehet igénybe támogatott lakást, az új jogszabály

előnyös lakbérfeltételeket szab, ennek értéke ugyanis nem haladhatja meg az igénylő személy vagy család havi nettó jövedelmének tíz százalékát.

A jogszabály többek között azért szenvedett késlekedést, mivel tavaly Klaus Johannis államfő visszaküldte a parlamentnek (az államelnöknek egyszer van lehetősége felülvizsgálati kérelemre), május végén azonban a parlament újból – lényegében változatlan formában – megszavazta.

Már csak azért is elkel a segítség a hiteleseknek, mivel a legfrissebb adatok szerint

még mindig magas, 9,3 százalékos a rosszul teljesítő hitelek aránya az országban,

ugyanakkor 674 ezerre rúg azoknak az adósoknak a száma, akik harminc napnál nagyobb hátralékot halmoztak fel részletük törlesztése terén.

Várhatóan augusztusban lép hatályba az országban a magáncsőd intézményét bevezető, a parlament által még két évvel ezelőtt elfogadott törvény, amely lehetővé teszi a jóhiszemű eladósodott magánszemélyeknek, hogy csődbiztos felügyelete alatt átütemezzék adósságaikat, és egy ötéves adósságrendezési terv kidolgozásával elkerüljék az adósságcsapdát.

korábban írtuk

Augusztustól magánszemélyek is kérhetik fizetésképtelenné nyilvánításukat
Augusztustól magánszemélyek is kérhetik fizetésképtelenné nyilvánításukat

Augusztus elsejétől lép hatályba a magáncsőd intézménye Romániában, miután a kormány elfogadta a vonatkozó jogszabály alkalmazási módszertanát.

Továbbra is várat magára azonban a devizahitelek előnyös átváltása,

az alkotmánybíróság ugyanis februárban az alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánította azt a januárban hatályba lépett jogszabályt, amely alapján a szerződéskötéskor érvényes árfolyamon váltható át lejhitelre a svájci frankban felvett lakossági kölcsön.

Szakértők szerint a most hatályba lépő törvények ellenére sem élveznek megfelelő védelmet az országban a hitelesek, a pár hónapja lehetővé vált elsétálás révén ugyanis (a rendelkezés lehetővé teszi, hogy adósságuk teljes visszafizetése helyett az ügyfelek átadják a bankoknak a hitelbiztosítékban megjelölt ingatlant) otthonukkal együtt az eddig törlesztett összeget is elveszítik.

„Más európai országokéhoz hasonlóan a romániai fogyasztók is úgy érzik, hogy a pénzügyi és a banki ágazat szigorú felügyelete esetén

Idézet
nem váltak volna a gazdasági hatalmukkal visszaélő pénzintézetek áldozatává”

– vélekedik Monica Calu jogász.

A fogyasztóvédelmi hatóság szakértője szerint a Román Nemzeti Bankot (BNR) fokozott felelősség terheli a hitelesek eladósodottsága terén amiatt, hogy tíz évvel ezelőtt lehetővé tette a kereskedelmi pénzintézetek számára, hogy magánszemélyek esetében jövedelmük hetven százalékára emeljék a maximális eladósodottsági szintet.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 09., péntek

Mérséklődött a sokkhatás: hajszálnyit csökkent, de még 5 lej fölött az euró, lassult a ROBOR növekedése

Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.

Mérséklődött a sokkhatás: hajszálnyit csökkent, de még 5 lej fölött az euró, lassult a ROBOR növekedése
2025. május 09., péntek

Burduja: Románia objektív okokból nem zárhatja be a széntüzelésű hőerőműveket

Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.

Burduja: Románia objektív okokból nem zárhatja be a széntüzelésű hőerőműveket
2025. május 09., péntek

Jólétmérés: Magyarország továbbra is megelőzi Romániát az emberi fejlettségi index szerint

Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.

Jólétmérés: Magyarország továbbra is megelőzi Romániát az emberi fejlettségi index szerint
2025. május 08., csütörtök

Az európai autóipar megsegítésére irányuló módosítást fogadott el az EP

Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.

Az európai autóipar megsegítésére irányuló módosítást fogadott el az EP
2025. május 08., csütörtök

Románia nem szorul az IMF „fájdalmas” reformjaira a miniszter szerint

Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.

Románia nem szorul az IMF „fájdalmas” reformjaira a miniszter szerint
2025. május 08., csütörtök

Továbbra is Bukarest vonzza a legtöbb turistát, erdélyi megye a második helyen

Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.

Továbbra is Bukarest vonzza a legtöbb turistát, erdélyi megye a második helyen
2025. május 08., csütörtök

Napról napra kevesebbet ér a pénzünk: drágul az euró, rohamléptekben nő a kamat

Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.

Napról napra kevesebbet ér a pénzünk: drágul az euró, rohamléptekben nő a kamat
2025. május 08., csütörtök

Elemző a gazdaság alakulásáról: nincs pozitív forgatókönyv az idei évre

Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.

Elemző a gazdaság alakulásáról: nincs pozitív forgatókönyv az idei évre
2025. május 07., szerda

Magyarországon terjeszkedik egy romániai fogászati cég

Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.

Magyarországon terjeszkedik egy romániai fogászati cég
2025. május 07., szerda

Nem tetszik az Európai Bizottságnak, hogy kevesebbet fizetünk a gázért, az ársapka kivezetését követeli

Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.

Nem tetszik az Európai Bizottságnak, hogy kevesebbet fizetünk a gázért, az ársapka kivezetését követeli