Szövetkezésre ösztönzi a gazdákat a szakminisztérium – Dr. Barabási Antal Szabolcs a sertéstartást szabályozó új rendeletről

Barabási Antal Szabolcs mezőgazdasági államtitkár •  Fotó: Facebook/Barabási Antal Szabolcs

Barabási Antal Szabolcs mezőgazdasági államtitkár

Fotó: Facebook/Barabási Antal Szabolcs

Számos területen kell kárrendezést végezzen a bukaresti mezőgazdasági minisztérium a sertésállományokat sújtó afrikai sertéspestis, illetve a koronavírus-járvány kihatásai miatt. Ezzel párhuzamosan új agrárstratégiát dolgoz ki, amelynek része lesz a sertéstartás szabályozása és a gazdák szövetkezésének bátorítása is. Dr. Barabási Antal Szabolcs állatorvossal, a mezőgazdasági minisztérium államtitkárával jártuk körbe a készülő új agrárstratégiát; az illetékes leszögezte: nem akarják felszámolni a háztáji gazdaságokat.

Makkay József

2021. március 17., 12:102021. március 17., 12:10

– Még nem tették közzé a háztáji disznótartás megreformálásáról szóló, nagy port kavart miniszteri határozattervezetet. Lemondtak róla, vagy átalakított formában válik jogszabállyá?

– Tulajdonképpen egy közvitára bocsátott rendelettervezetről van szó. A mezőgazdasági miniszter azt tervezte, hogy a vélemények ütköztetése nyomán szülessen meg a végleges szöveg, amely a romániai disznótartást szabályozza majd idén nyártól. A szakminisztérium célja, hogy bizonyos állatlétszám fölött működő sertéshizlaló gazdaságok törvényesen működhessenek, azaz betartsák az állategészségügyi és a sertéspestisre vonatkozó járványmegelőzési szabályokat, és adózzanak. Mára kiderült, hogy az öt disznóból álló alsó határ tarthatatlan: ezt a plafont meg fogjuk emelni, hogy a háztáji sertéstartók valós igényeit kielégítsük.

– Mire számíthatnak a disznótartó kisgazdaságok?

– Induljunk ki abból az alapállásból, hogy a mezőgazdasági minisztérium nem akarja felszámolni a háztáji gazdaságokat.

Idézet
Az új rendeletben – amelynek kidolgozása a mezőgazdasági, a környezetvédelmi és a pénzügyminisztérium együttműködésével történik – egyértelműen körülírjuk majd, mit jelent a háztáji kisgazdaság, a vállalkozásszerűen disznót tartó kisgazdaság, illetve a nagyobb méretű sertésfarm. Fontosak ezek a pontosítások, hogy mindenki tudja, milyen formában szeretne továbblépni. Az ugyanis nem tartható fenn, hogy bármiféle kisvállalkozói háttér nélkül több tíz vagy százas nagyságrendű disznóállományt tartson a „kistermelő”, és feketén forgalmazza a vágóállatot és a malacokat.

Mi megbecsüljük, ha a gazda a család szükségletére hizlal disznót a ház mellett, de ha ebből szeretne megélni, akkor egy lépcsőfokkal fennebb kell lépnie az ehhez szükséges feltételek teljesítésében.

– Az új törvényi szabályozással megakadályozható majd a sertéspestis terjedése is?

– Mindenki ezt várja el tőlünk, hiszen az afrikai sertéspestis hatalmas gazdasági károkat okoz. Még azoknak a termelőknek is, akiknek a telepe vírusmentes, de mivel a környezetük karanténba kerül, nem tudják értékesíteni a vágóállatot, és nem tudnak malacokat vásárolni. Több disznóhizlaló farm került nehéz helyzetbe, ahol a 110 kilós korban eladásra kerülő vágóállatok elérték a 180–200 kg-ot. Ez nagy veszteség az agrárvállalkozó számára. Sürgősen kidolgozunk egy olyan forgatókönyvet, amelyik ezeket a termelőket megmenti a csődtől. A sertéspestis megakadályozására az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági hatóság hatékony fellépésére van szükség. Ennek sikeréhez a mezőgazdasági minisztériumnak a szükséges törvényi hátteret kell biztosítania. Többek között azt, hogy betiltsuk a disznóállományok legeltetését. A sertéspestis terjedéséért hetven százalékban a vaddisznóállomány a felelős: a következő napokban egyeztetünk a környezetvédelmi minisztérium illetékeseivel, hogy átbeszéljük a közös stratégiáját.

– Romániában tetézték egymást a sertéspestis okozta károk és a koronavírus-járvány következtében szabadesésbe került élőállat-felvásárlás negatív hatásai. Történelmi mélyponton van az élő sertés átvételi ára, amely dominóeffektusként döntheti be a nagy sertéstartó farmokat is. A szakminisztérium milyen kiutat lát ebből a helyzetből?

– A hazai sertéshús piaca ma nem kedvez a sertéstartóknak. A bajok fő oka, hogy Nyugat-Európában hatalmas sertéshúskészletek várnak eladásra, miután a koronavírus-járvány miatt leállt a teljes vendéglátás. Most Kelet-Európát nagyon szeretik, mert ez a húskészleteik felvevőpiaca. A Romániába kilónként négy lej körüli dömpingáron érkező hasított félsertéssel ellehetetlenítik a hazai sertéstartókat. Nyilván nem nézzük tétlenül a kialakult helyzetet: a mezőgazdasági minisztérium a következő egy-két hétben kidolgozza a mentőövet, amivel gyors segítséget tud nyújtani a bajba jutott termelőknek. Ahogyan tette ezt a Covid-járvány miatt kiutalt támogatásokkal is.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

– Az erdélyi érdekvédelmi gazdaszervezetek évek óta szóvá teszik, hogy mekkora az érdekellentét a kis- és a nagygazdaságok között, és ebből a versenyből rendszerint a kicsik kerülnek ki vesztesen. A kidolgozás alatt álló új román agrárstratégiában mennyire sikerül mérsékelni ezeket a gondokat?

– A kis- és a nagygazdaságok között mindig lesz vita és érdekellentét, ugyanis a nagy farmoknak teljesen más a víziójuk a piacról, mint a kistermelőknek. Azonban látni kell, hogy több területen – a szarvasmarhatartásban például –, a kis- és közepes nagyságú farmok részesülnek előnybe. A mezőgazdasági cégek összlétszámához viszonyítva Romániában kevés a nagy farm.

Idézet
Alapelvünk ugyanaz, mint a fociban: minden méretű csapatot támogatni kell. Ugyanakkor azt is tudomásul kell venni, hogy az ország számára pénzügyileg a közepes és a nagy farmok jelentik az adóbevételt. A nagy agrárvállalkozások eurómilliókat fektetnek be saját tőkéből vagy pályázati forrásokból ahhoz, hogy nyugati társaikhoz képest versenyképesek legyenek. Mi olyan agrárstratégia kidolgozásának vagyunk a hívei, amelyben minden termelő megbecsülésnek örvend, és személyre szabott agrártámogatásban részesül.

Alapelvünk, hogy hosszabb távon azt támogassuk, aki piacra termel.

– Ez az önellátó kisgazdaságok végét jelenti?

– Az önellátó kisgazdaságok mintegy 60–70 százaléka már felszámolódott. Nem célunk, hogy ezek eltűnjenek – az egy-két tehenes és néhány disznós kisgazdaság „jól mutat”, mert a romániai falu elválaszthatatlan tartozékának számít –, erre azonban nem lehet agrárstratégiát építeni. Egyértelmű célunk, hogy azok a kisgazdaságok erősödjenek meg, amelyek piacra termelnek. Ha egy gazda 20 tehenet tart, akkor lehetőleg ne csökkentse az állományát, hanem abban segítsük, hogy gazdasága a megfelelő nemesítési vonalakból részesüljön, be tudjon ruházni, és új technológiákat honosítson meg kis farmján. Ehhez szeretne segítő kezet nyújtania a minisztérium a kisgazdáknak.

– Még két évig, 2023. január elsejéig tart az Európai Unió által meghirdetett átmeneti időszak az agrártámogatások lehívására. Mikor jelennek meg az új pályázatok?

– A 40 éves kor alatti, ifjú gazdák számára várhatóan áprilisban vagy májusban hirdetjük meg az új pályázatokat, de a többi agrárpályázat is megjelenik a nyárra. Ezek most vannak kidolgozás alatt. Közös ismérvük, hogy a legtöbb pályázat kedvezményezettje a kis- és közepes gazdaságok lesznek, tehát eleve el szeretnénk oszlatni a tévhiteket, hogy ezt a nagy létszámú gazdaréteget háttérbe szorítanánk. Ugyanakkor részükről is nagyobb nyitottságra és tájékozódásra van szükség. Sok pályázati lehetőség lesz ebben a kétéves időszakban is, de ezzel csak az tud élni, aki pályázni akar. Azt tanácsolom, hogy keresse meg az erdélyi megyékben működő falugazdászokat, a mezőgazdasági hivatalokat, vagy egyenesen a mezőgazdasági minisztériumhoz is fordulhat levélben. Mindenkinek válaszolunk, vagy kérését a megfelelő szakhivatalokhoz továbbítsuk. Jól tudom, hogy sok pályázatíró cég nem akar kisgazdákkal bíbelődni, de mindenki megkeresheti azt a lehetőséget, hogy sikeresen pályázzon.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

– Beszélhetünk-e valamiféle váltásról, új szemléletmódról az idén meghirdetésre kerülő agrárpályázatok esetében?

– A szemléletváltás a szövetkezeti keretben gazdálkodni akaró termelőket hozza helyzeti előnybe. A legtöbb agrárpályázatot úgy hirdetjük meg, hogy azon gazdák pályázatai kapnak majd nagyobb pontszámot, akik valamilyen mezőgazdasági szövetkezet aktív tagjai. Jól tudom, hogy a hetvenes, nyolcvanas években élt emberek többsége irtózik a szövetkezet szó hallatán, de ezen túl kell lépnünk. Látni kell, hogy a mezőgazdasági szövetkezésnek rengeteg előnye van, amit a gazda sikeresen tud majd hasznosítani saját gazdaságában. Olcsóbban szerzi be a mezőgazdasági termeléshez szükséges fogyóanyagokat – műtrágya, növényvédő szerek, vetőmagok, üzemanyag stb. –, másrészt sokkal jobb áron tudja értékesíteni a nagyobb tételben eladásra kerülő tejet, húst, tojást, zöldséget, azaz mindenféle mezőgazdasági terméket. A román kormány agrárstratégiájában a szövetkezés egyértelmű proritást jelent.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 20., szerda

Bukarest a magántőkét is „felültetné” a Budapestig száguldó nagy sebességű vasútra

Úgynevezett köz- és magán-együttműködés révén képzeli el a Budapest és Bukarest között tervezett nagy sebességű vasút megépítését a román közlekedési miniszter.

Bukarest a magántőkét is „felültetné” a Budapestig száguldó nagy sebességű vasútra
2024. november 20., szerda

New Yorkot lekörözve, európai lett idén a világ legdrágább bevásárlóutcája

A milánói Via Montenapoleone lett idén a világ legdrágább bevásárlóutcája, megelőzve a New York-i Fifth Avenue-t – áll a chicagói székhelyű Cushman & Wakefield globális kereskedelmi ingatlanszolgáltató szerdán közzétett éves jelentésében.

New Yorkot lekörözve, európai lett idén a világ legdrágább bevásárlóutcája
2024. november 20., szerda

Romániát „feladja”, a szomszédban terjeszkedik a Román Posta

A Román Posta fokozatosan megkezdi a hatalmas veszteséget okozó postahivatalok bezárását, csökkentik az ott zajló tevékenységet – jelentette ki a hét elején Valentin Ștefan, a vállalat vezérigazgatója.

Romániát „feladja”, a szomszédban terjeszkedik a Román Posta
2024. november 19., kedd

Van, amiben élen jár Románia

Az Európai Unió tagállamai idén július elseje és november 17. között összesen 8,79 millió tonna búzát exportáltak, 31 százalékkal kevesebbet, mint a múlt év azonos időszakában – közölte részleges adatok alapján kedden az Európai Bizottság.

Van, amiben élen jár Románia
Van, amiben élen jár Románia
2024. november 19., kedd

Van, amiben élen jár Románia

2024. november 19., kedd

Akár 40 százalékkal is csökkenhetnek egyes áramszámlák

Az energiapiac újbóli liberalizációja után akár 40 százalékkal is csökkenhet a 300 kilowattóránál (kWh) nagyobb energiafogyasztású háztartások számlája – közölte kedden Sebastian Burduja.

Akár 40 százalékkal is csökkenhetnek egyes áramszámlák
2024. november 19., kedd

Továbbra is Romániában a legmagasabb az infláció

A szeptemberi 2,1 százalékról októberben 2,3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban; a tagállamok közül ezúttal is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – derül ki az Eurostat kedden közzétett adataiból.

Továbbra is Romániában a legmagasabb az infláció
2024. november 19., kedd

Magyarország aranykészlete meghaladja Románia tartalékait

Magyarország aranykészlete meghaladja a Románia által felhalmozott tartalékokat, miután Budapest szeptember végén 94,5-ről 110 tonnára növelte az aranytartalékot.

Magyarország aranykészlete meghaladja Románia tartalékait
2024. november 19., kedd

Rossz hír az ingatlanhiteleseknek: folytatódik a bankközi hitelkamatláb emelkedése

A hétfőn jegyzett évi 5,58 százalékról 5,59 százalékra nőtt kedden a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) – közölte a Román Nemzeti Bank (BNR).

 

Rossz hír az ingatlanhiteleseknek: folytatódik a bankközi hitelkamatláb emelkedése
2024. november 18., hétfő

Sok nyugdíjas anyagi okokból tovább dolgozik

Jövő évtől 2030-ig naponta több mint 600 baby boomer tölti be a 65. életévét, azaz a nyugdíjkorhatárt – derül ki a Hotnews.ro által az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai alapján végzett számításokból.

Sok nyugdíjas anyagi okokból tovább dolgozik
2024. november 18., hétfő

Energiaárak: március után is megtartaná még az ársapkát a gazdasági miniszter

Radu Oprea gazdasági miniszter szerint az energiaárak korlátozásának 2025 márciusa után is érvényben kell maradnia, mindaddig, amíg megtalálják a megfelelő megoldásokat az árak alacsony szinten tartására.

Energiaárak: március után is megtartaná még az ársapkát a gazdasági miniszter