Mi megbecsüljük, ha a gazda a család szükségletére hizlal disznót a ház mellett, de ha ebből szeretne megélni, akkor egy lépcsőfokkal fennebb kell lépnie az ehhez szükséges feltételek teljesítésében.

– Az új törvényi szabályozással megakadályozható majd a sertéspestis terjedése is?

– Mindenki ezt várja el tőlünk, hiszen az afrikai sertéspestis hatalmas gazdasági károkat okoz. Még azoknak a termelőknek is, akiknek a telepe vírusmentes, de mivel a környezetük karanténba kerül, nem tudják értékesíteni a vágóállatot, és nem tudnak malacokat vásárolni. Több disznóhizlaló farm került nehéz helyzetbe, ahol a 110 kilós korban eladásra kerülő vágóállatok elérték a 180–200 kg-ot. Ez nagy veszteség az agrárvállalkozó számára. Sürgősen kidolgozunk egy olyan forgatókönyvet, amelyik ezeket a termelőket megmenti a csődtől. A sertéspestis megakadályozására az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági hatóság hatékony fellépésére van szükség. Ennek sikeréhez a mezőgazdasági minisztériumnak a szükséges törvényi hátteret kell biztosítania. Többek között azt, hogy betiltsuk a disznóállományok legeltetését. A sertéspestis terjedéséért hetven százalékban a vaddisznóállomány a felelős: a következő napokban egyeztetünk a környezetvédelmi minisztérium illetékeseivel, hogy átbeszéljük a közös stratégiáját.

– Romániában tetézték egymást a sertéspestis okozta károk és a koronavírus-járvány következtében szabadesésbe került élőállat-felvásárlás negatív hatásai. Történelmi mélyponton van az élő sertés átvételi ára, amely dominóeffektusként döntheti be a nagy sertéstartó farmokat is. A szakminisztérium milyen kiutat lát ebből a helyzetből?

– A hazai sertéshús piaca ma nem kedvez a sertéstartóknak. A bajok fő oka, hogy Nyugat-Európában hatalmas sertéshúskészletek várnak eladásra, miután a koronavírus-járvány miatt leállt a teljes vendéglátás. Most Kelet-Európát nagyon szeretik, mert ez a húskészleteik felvevőpiaca. A Romániába kilónként négy lej körüli dömpingáron érkező hasított félsertéssel ellehetetlenítik a hazai sertéstartókat. Nyilván nem nézzük tétlenül a kialakult helyzetet: a mezőgazdasági minisztérium a következő egy-két hétben kidolgozza a mentőövet, amivel gyors segítséget tud nyújtani a bajba jutott termelőknek. Ahogyan tette ezt a Covid-járvány miatt kiutalt támogatásokkal is.

Alapelvünk, hogy hosszabb távon azt támogassuk, aki piacra termel.

– Ez az önellátó kisgazdaságok végét jelenti?

– Az önellátó kisgazdaságok mintegy 60–70 százaléka már felszámolódott. Nem célunk, hogy ezek eltűnjenek – az egy-két tehenes és néhány disznós kisgazdaság „jól mutat”, mert a romániai falu elválaszthatatlan tartozékának számít –, erre azonban nem lehet agrárstratégiát építeni. Egyértelmű célunk, hogy azok a kisgazdaságok erősödjenek meg, amelyek piacra termelnek. Ha egy gazda 20 tehenet tart, akkor lehetőleg ne csökkentse az állományát, hanem abban segítsük, hogy gazdasága a megfelelő nemesítési vonalakból részesüljön, be tudjon ruházni, és új technológiákat honosítson meg kis farmján. Ehhez szeretne segítő kezet nyújtania a minisztérium a kisgazdáknak.

– Még két évig, 2023. január elsejéig tart az Európai Unió által meghirdetett átmeneti időszak az agrártámogatások lehívására. Mikor jelennek meg az új pályázatok?

– A 40 éves kor alatti, ifjú gazdák számára várhatóan áprilisban vagy májusban hirdetjük meg az új pályázatokat, de a többi agrárpályázat is megjelenik a nyárra. Ezek most vannak kidolgozás alatt. Közös ismérvük, hogy a legtöbb pályázat kedvezményezettje a kis- és közepes gazdaságok lesznek, tehát eleve el szeretnénk oszlatni a tévhiteket, hogy ezt a nagy létszámú gazdaréteget háttérbe szorítanánk. Ugyanakkor részükről is nagyobb nyitottságra és tájékozódásra van szükség. Sok pályázati lehetőség lesz ebben a kétéves időszakban is, de ezzel csak az tud élni, aki pályázni akar. Azt tanácsolom, hogy keresse meg az erdélyi megyékben működő falugazdászokat, a mezőgazdasági hivatalokat, vagy egyenesen a mezőgazdasági minisztériumhoz is fordulhat levélben. Mindenkinek válaszolunk, vagy kérését a megfelelő szakhivatalokhoz továbbítsuk. Jól tudom, hogy sok pályázatíró cég nem akar kisgazdákkal bíbelődni, de mindenki megkeresheti azt a lehetőséget, hogy sikeresen pályázzon.