2012. március 09., 08:342012. március 09., 08:34
2010 végén a nők 24,5 százaléka, azaz 62 millió nő élt a szegénység határán, eközben a férfiak körében 54 millióan (22,3 százalék) nélkülöztek. Jóval drámaibb viszont a statisztika, ha a Romániára vonatkozó adatokat vizsgáljuk, hiszen a nők 42,1 százaléka, a férfiaknak pedig a 40,8 százaléka élt a szegénység határán. A nők esetében a bolgároknál rosszabb az arány, hiszen ott 43,3 százalékuk nélkülözik, a férfiaknál viszont Romániában a legrosszabb a helyzet.
Egyenlő bérezést sürgetnek
Eközben csütörtökön a nemzetközi nőnap alkalmából szervezett brüsszeli interparlamentáris találkozón Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke úgy vélekedett, az egyenlő bérezésről folytatott vitát központi kérdésként kell kezelni a szociális igazságosságért folytatott európai harcban, elsősorban azért, mert a gazdasági válság különösen a nőket és a fiatalokat sújtja – jelentette ki csütörtökön.
Az Egyenlő munkáért egyenlő fizetés című rendezvényen Schulz annak a véleményének adott hangot, hogy a nemek közti keresetkülönbség megaláztatást jelent a nőkre nézve, amely gazdasági válság esetén tovább súlyosbodik. Az EP elnöke különösen aggasztónak nevezte, hogy a fiatal európai munkanélküliek a krízis közepette problémáik eredőjeként tekintenek a szociális egyenjogúságot alapelvként kezelő EU-ra.
Viviane Reding igazságügyi biztos arra hívta fel a figyelmet, hogy nőkkel szembeni munkaerő-piaci diszkriminációt tiltó 2006-os uniós irányelv részben hatásosnak bizonyult, de a nemek közti bérolló továbbra is hatalmas. Reding szerint Európa csak úgy érheti el az EU 2020 stratégiában célul kitűzött 75 százalékos foglalkoztatottságot, ha növeli a nők munkaerő-piaci jelenlétét. A biztos kiemelte, hogy a felsőoktatásban végzettek 60 százaléka hölgy, vagyis a tehetség rendelkezésre áll, csak nehezebben „váltható aprópénzre” a vállalatok felsővezetői posztjainak megszerzésekor.
Mint hangsúlyozta, európai üzleti főiskolák listát készítenek arról a 3500 nőről, aki végzettsége és szakmai tapasztalata alapján azonnal csúcspozíciót tölthetne be a nagyvállalatoknál, azt a megállapítást cáfolandó, hogy a „női kvóta” feltöltésére nem lenne elég potenciális jelentkező. Az igazságügyi biztos kérdésre válaszolva közölte, hogy a női kvóta vállalati bevezetésére vonatkozó esetleges jogalkotást mindenképpen szakmai konzultációnak és hatástanulmányoknak kell megelőzniük.
„A kelet-közép-európai térségben az uniós csatlakozás nem hozott javulást a nemek közötti munkaerő-piaci esélyegyenlőtlenség megszüntetését illetően” – hangsúlyozta felszólalásában Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő, aki a nemzeti parlamentek képviseletében szólalt fel a vitában. A magyar politikus elmondta; büszke arra, hogy Magyarországon az európai átlaghoz képest 10 százalékkal alacsonyabb a nemek közötti bérolló, majd Martin Schulzhoz intézve szavait kijelentette: nem biztos, hogy minden esetben Magyarországot kell a vádlottak padjára ültetni. Gaudi-Nagy utalt arra, hogy Németországban jelenleg 20 százalék feletti a nemek közötti keresetkülönbség.
A képviselő egyben aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a magyar parlamentben mindössze 9 százalék a női képviselők aránya. Mint mondta; az új magyar alkotmány deklarálja ugyan a nők egyenjogúságát, de az előírások csak akkor érvényesülhetnek, ha a nők megfelelő arányban vehetnek részt a döntéshozatalban. A jobbikos képviselő szerint a nőket sújtó munkaerő-piaci aránytalanságok felszámolásához radikális változtatásokra lesz szükség. Gurmai Zita, az EP szocialista képviselője a probléma megoldására egy új irányelv létrehozását sürgeti, amely az 1957-es római szerződésben és a 2006-os átfogó esélyegyenlőségi irányelvben megfogalmazottakhoz képest kizárólagos hangsúlyt fektet a bérolló összezárására.Az EP-képviselő szerint számos kutatás igazolta már 2007-ben, hogy az új irányelv évente 1-1,5 százalékkal javíthatná a nemek közötti fizetéskülönbség csökkentését.
A nemzetközi szakértők és nemzeti parlamentek képviselőinek bevonásával megrendezett esemény résztvevői egyébként egyetértettek abban, hogy a nemek közötti bérolló összetett gazdasági-társadalmi jelenségekre vezethető vissza. A felszólalók a többi közt arra mutattak rá, hogy a nők családi kötelezettségeik miatt gyakrabban vállalnak alacsonyabb keresettel járó részmunkaidős állást, és az általuk kedvelt foglalkozások eleve kevesebb bérrel járnak.
| Kína gazdasági növekedésével és az elmúlt évtizedek életszínvonal-emelkedésével párhuzamosan a kínai nők társadalmon belüli helyzete is sokat változott. A gyengébb nem képviselői ma minden korábbinál előrébb járnak az egyenlőség kivívásában, a változás ugyanakkor lassú, számos téren továbbra is alacsonyabb státus jár nekik. A gazdaság bővülése két jelentős téren járult hozzá a kínai nők társadalmi helyzetének változásához. A termelőipar bővülésével a férfiak után a nőknek is lehetőségük adódott a mezőgazdaság, a vidék hátrahagyására, s egy jövedelmezőbb állás reményében a városokba való költözésre. A gyárakban munkát vállaló, azonos beosztásban dolgozók azonos munkáért azonos bért kaptak, mintául szolgálva a máig létező rendszernek. A gazdaság átalakulásával az egy gyermeket engedélyező szigorú családtervezési politikát követni kényszerülő, fiú utódokat preferáló családok száma is mind inkább csökken. A legfelső vezetés köreiben azonban ma is alig-alig találni nőket. Egyre több sikertörténettel találkozni ugyanakkor az üzleti életben. Sokatmondó tény, hogy a világ leggazdagabb, saját erejéből vagyont szerző nőinek fele kínai, s a globális listát 420 milliárd jüanes vagyonával is kínai nemzetiségű Va Ja-csün vezeti. Bár a nők helyzetének változása szükségszerű és tagadhatatlan folyamat, a tradicionális férfi-női szerepekhez ma is sokan ragaszkodnak. A központi vezetés 2010-es, a nők társadalmi helyzetét vizsgáló felmérésén a férfiak 62, a nők 55 százaléka vélte úgy, a közélet a férfiak dolga, a nőnek otthon van teendője, 7,7 és 4,4 százalékkal többen mint 10 évvel ezelőtt. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya problémás szakaszán megépítendő viaduktok műszaki engedélye elbírálásra vár az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) műszaki és gazdasági bizottságában, az építkezés így csak később kezdődhet.
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.
Románia gazdasága erős és ellenálló – szögezte le Tánczos Barna pénzügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán közzétett posztban.
Márciusban 16 százalékkal, közel 10,5 milliárd euróra nőttek a költségvetés bevételei – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a szerdai kormányülés elején.
Az idei első negyedévben 21.006 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 16,95 százalékkal kevesebbet, mint 2024 első három hónapjában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) szerdán közölt adataiból.
Az Alstomnak 50 millió eurós kötbért kell fizetnie a Vasúti Reformhatóságnak (ARF), mert nem tartotta be 37 új vasúti szerelvény szállítási ütemtervét – közölte az ARF.
A fenntarthatatlan ikerdeficit miatt a román gazdaság számára a legfőbb rövid távú kockázatot az jelenti, hogy leminősítik a bóvli (angolul junk, vagyis szemét) kategóriába – kongatta meg a vészharangot Adrian Codirlașu, a CFA Románia elnöke.
Legyártották a nyolcmilliomodik Dacia gépkocsit Romániában – írja az Economedia.ro az Automobile Dacia közleménye alapján. A Mioveni-ben található gyárban összeszerelt nyolcmilliomodik autó egy Indigo Blue színű Bigster Journey volt.
Látogatottsági adatok