Belső terek nélkül nem az igazi. Alaposan megviselte a vendéglátóipart a nyitás elodázása
Fotó: Rostás Szabolcs
A kormányzati szereplők hozzá nem értésével és a felelősségvállalás teljes hiányával magyarázza Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az amúgy is nehéz helyzetben lévő vendéglátóipart sújtó beltéri tiltás folyamatos fenntartását. Ludovic Orban miniszterelnök erre a hétre ígér döntést az ügyben.
2020. augusztus 25., 07:302020. augusztus 25., 07:30
Több százezer ember munkahelye forog veszélyben, aminek beláthatatlan szociális következményei lehetnek – jelentette ki Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, amikor az amúgy is nehéz helyzetben lévő vendéglátóipart sújtó beltéri tiltás fenntartásáról faggattuk. Mint hangsúlyozta, az idei év, épp a koronavírus-helyzet miatt, a romániai turizmus fellendülését hozhatta volna el, mivel sokan inkább az itthoni turisztikai felhozatalt részesítették előnyben.
– fogalmazott Édler. Pozitív példaként említette az olyan jellegű kezdeményezéseket, mint például a Visit Covasna Safe Place vagy a Visit Hargita Family Friendly, amelyekkel a biztonságos, illetve a családbarát szálláshelyeket, turisztikai célpontokat igyekeznek népszerűsíteni.
Úgy vélte, a turizmushoz egyértelműen hozzátartozik a gasztronómia is, és ilyen szempontból a nyári időszakra részben megoldást jelentett, hogy legalább a teraszok nyitva tarthattak. „A kellemes nyári időben nem jelent különösebb gondot a teraszon elfogyasztani a szállásadók vagy vendéglők kínálatát, viszont gazdasági szempontból a kiszolgáló felületek leszűkítése komoly érvágást jelent már most is a vendéglátó iparnak. Gondoljunk csak arra, hogy ugyanazon konyhai kapacitással, majdnem ugyanolyan havi költségek mellett a vendéglővel rendelkező turisztikai szereplők jelen pillanatban a forgalmuknak csak a teraszokra leszűkített részét tudják generálni. És akkor nem beszéltünk még arról, hogy mekkora bevételkiesést jelentenek az elmaradt esküvők, keresztelők, kicsengetések stb.” – vázolta a helyzetet a kamara elnöke. Szerinte
„Őszi, téli időben a terasz nem jelenthet áthidaló megoldást, mint ahogy azt tette a tavaszi–nyári periódusban. És a gasztronómiai komponens hiányában a vendéglátóipar a halaszthatatlan szállásigények kiszolgálására szűkül, ami egyenlő a csődhelyzettel” – hangsúlyozta Édler.
Édler András szerint a fennálló helyzet a kormányzati szereplők hozzá nem értésével magyarázható
Fotó: Kocsis B. János
Lapunk azon kérdésére, hogy mit jelent a romániai gazdaság egészének a vendéglátói iparág válsága, a szakember kiemelte: első ránézésre Romániában a turizmus csak elhanyagolható százalékban járul hozzá a bruttó hazai termékhez (GDP), csakhogy a turizmust nem csak önmagában kell nézni.
„Mindazon iparágakra is figyelni kell, amelyeket a turizmus közvetett módon befolyásol. Gondolok itt például azokra termelőkre és szolgáltatókra, akik beszállítói a turizmusnak, például az élelmiszeripar, az építőipar, a nyomdaipar, a textilipar, az autóipar, a biztosítások, a szórakoztatóipar stb.
– nyomatékosította Édler András.
Azt is megkérdeztük a kamara elnökétől, hogy meglátása szerint mivel magyarázható az Európában egyedülállónak nevezhető kormányzati érzéketlenség a vendéglátóipar segélykiáltásával kapcsolatban. Semmivel – válaszolta határozottan Édler András. „Épp a napokban mondtam viccesen valakinek, hogy szerintem Ludovic Orban miniszterelnök azért nem akarja megnyitni a vendéglőket, mert fél, hogy kiújul az alkoholizmusa. Mert egyéb logikus magyarázat a Romániában tapasztalt helyzetre nem igazán van” – mondta a szakember, aki érthetetlennek tartotta, hogy az amúgy a tisztasággal és távolságtartással társítható vendéglátást miért lehetetlenítik el ennyire.
„Miért jelent nagyobb veszélyt egy, a vendéglőben elfogyasztott ebéd, mondjuk egy egyházi szertartásnál, ahol sok száz embert ugyanazzal a kanállal etetnek? Én azt gondolom, hogy a fennálló helyzet a kormányzati szereplők hozzá nem értésével magyarázható. És a hozzá nem értéshez társul a felelősségvállalás teljes hiánya” – szögezte le a kamara elnöke.
Úgy vélte, ezzel magyarázható az is, hogy Raed Arafat belügyminisztériumi államtitkár a napokban az egyik televíziós műsorban egyedüli érvként a tiltásra az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyik szórólapját mutatta be, amelyen az állt, hogy a vendéglők a vírus szempontjából a veszélyes helyek közé tartoznak.
Fotó: Veres Nándor
Közben viszont újfent pislákolni látszik a fény az alagút végén. Ludovic Orban miniszterelnök hétfőn bejelentette: arra kérte az illetékes szakértői csoportot, hogy vizsgálják meg a vendéglők újranyitásának lehetőségét. Azt mondta, a hét folyamán döntés születik az ügyben. A kormányfő szerint „megállították” a fertőzöttek számának növekedését. „Hegyvidéken például reggel hideg van, nehéz a teraszon reggelizni. Lassan-lassan lépéseket kell tenni az éttermek biztonságos feltételek melletti megnyitásának érdekében” – fogalmazott Ludovic Orban.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közölt adatai szerint 2024 októberében 11 723 különnyugdíjat fizettek ki, 54-gyel kevesebbet, mint előző hónapban.
Donald Trump magabiztos győzelme az amerikai elnökválasztáson új „arcot” ad nemcsak az Egyesült Államoknak, hanem az egész világnak.
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint 2023-ban a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók éves kiigazított átlagbére 37 900 euró volt az EU-ban.
Több mint 1,2 milliárd lejt fordít a kormány a tömegközlekedés korszerűsítésére – jelentette be a csütörtöki kormányülés elején Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Megközelítőleg 100 millió eurós állami támogatást nyújt a kormány a Nokian Tyres nagyváradi üzemének. Az erről szóló határozatot csütörtöki ülésén hagyja jóvá a kabinet.
Csütörtökön nyílik meg a forgalom előtt a moldvai (A7-es) autópálya első, 11 kilométer hosszú szakasza – jelentette be szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Különleges reklámhadjárat keretében Nagy-Britanniában népszerűsíti turisztikai célpontként Románát a bukaresti gazdasági minisztérium.
A romániai hiteligénylők 500–800 lejjel, vagyis 100–150 euróval magasabb banki törlesztőrészletet fizetnek, mint a szomszédos európai uniós országokban élők – derül ki a román hitelpiacon működő AVBS Broker de Credite cég elemzéséből.
Elutasította szerdán az Európai Unió Bírósága (EUB) a Wizz Air keresetét, amelyet a Tarom állami légitársaságnak megítélt román állami támogatásról szóló határozat ellen nyújtott be.
A romániai lakosság egyharmada tervezi, hogy legalább 1000 lejt költ a 2024-es fekete pénteken, de több mint 43 százalékuk azt állítja, hogy nincs félretett pénze, hanem a fizetésére vagy a hitelekre támaszkodik – derül ki egy felmérésből.
szóljon hozzá!