Százezrek munkahelye van veszélyben: a héten dönthet a kormány a vendéglők belső tereinek megnyitásáról

Belső terek nélkül nem az igazi. Alaposan megviselte a vendéglátóipart a nyitás elodázása •  Fotó: Rostás Szabolcs

Belső terek nélkül nem az igazi. Alaposan megviselte a vendéglátóipart a nyitás elodázása

Fotó: Rostás Szabolcs

A kormányzati szereplők hozzá nem értésével és a felelősségvállalás teljes hiányával magyarázza Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az amúgy is nehéz helyzetben lévő vendéglátóipart sújtó beltéri tiltás folyamatos fenntartását. Ludovic Orban miniszterelnök erre a hétre ígér döntést az ügyben.

Pataky István

2020. augusztus 25., 07:302020. augusztus 25., 07:30

Több százezer ember munkahelye forog veszélyben, aminek beláthatatlan szociális következményei lehetnek – jelentette ki Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, amikor az amúgy is nehéz helyzetben lévő vendéglátóipart sújtó beltéri tiltás fenntartásáról faggattuk. Mint hangsúlyozta, az idei év, épp a koronavírus-helyzet miatt, a romániai turizmus fellendülését hozhatta volna el, mivel sokan inkább az itthoni turisztikai felhozatalt részesítették előnyben.

Idézet
De ezt a vonatot már lekéstük a kormány nem megfelelő és minden logikát mellőző intézkedései miatt. Most is csak a vállalkozók leleményességének és gyors reagálásának köszönhetően sikerült menteni a menthetőt, és elkerülni az iparág csődjét”

– fogalmazott Édler. Pozitív példaként említette az olyan jellegű kezdeményezéseket, mint például a Visit Covasna Safe Place vagy a Visit Hargita Family Friendly, amelyekkel a biztonságos, illetve a családbarát szálláshelyeket, turisztikai célpontokat igyekeznek népszerűsíteni.

Nem elég a terasz

Úgy vélte, a turizmushoz egyértelműen hozzátartozik a gasztronómia is, és ilyen szempontból a nyári időszakra részben megoldást jelentett, hogy legalább a teraszok nyitva tarthattak. „A kellemes nyári időben nem jelent különösebb gondot a teraszon elfogyasztani a szállásadók vagy vendéglők kínálatát, viszont gazdasági szempontból a kiszolgáló felületek leszűkítése komoly érvágást jelent már most is a vendéglátó iparnak. Gondoljunk csak arra, hogy ugyanazon konyhai kapacitással, majdnem ugyanolyan havi költségek mellett a vendéglővel rendelkező turisztikai szereplők jelen pillanatban a forgalmuknak csak a teraszokra leszűkített részét tudják generálni. És akkor nem beszéltünk még arról, hogy mekkora bevételkiesést jelentenek az elmaradt esküvők, keresztelők, kicsengetések stb.” – vázolta a helyzetet a kamara elnöke. Szerinte

ha az ősz beálltával is megmarad a beltéri tiltás a vendéglátóipari egységek esetében, akkor az az iparág tömeges csődjét fogja maga után vonni.

„Őszi, téli időben a terasz nem jelenthet áthidaló megoldást, mint ahogy azt tette a tavaszi–nyári periódusban. És a gasztronómiai komponens hiányában a vendéglátóipar a halaszthatatlan szállásigények kiszolgálására szűkül, ami egyenlő a csődhelyzettel” – hangsúlyozta Édler.

Édler András szerint a fennálló helyzet a kormányzati szereplők hozzá nem értésével magyarázható •  Fotó: Kocsis B. János Galéria

Édler András szerint a fennálló helyzet a kormányzati szereplők hozzá nem értésével magyarázható

Fotó: Kocsis B. János

A turizmust nemcsak önmagában kell nézni

Lapunk azon kérdésére, hogy mit jelent a romániai gazdaság egészének a vendéglátói iparág válsága, a szakember kiemelte: első ránézésre Romániában a turizmus csak elhanyagolható százalékban járul hozzá a bruttó hazai termékhez (GDP), csakhogy a turizmust nem csak önmagában kell nézni.

„Mindazon iparágakra is figyelni kell, amelyeket a turizmus közvetett módon befolyásol. Gondolok itt például azokra termelőkre és szolgáltatókra, akik beszállítói a turizmusnak, például az élelmiszeripar, az építőipar, a nyomdaipar, a textilipar, az autóipar, a biztosítások, a szórakoztatóipar stb.

Idézet
Nehezen lehet olyan iparágat találni, amely nem nem hozható összefüggésbe a turizmussal. Ilyen szempontból már súlyos a helyzet. Nem beszélve arról, hogy több százezer ember munkahelye forog veszélyben, aminek beláthatatlan szociális következményei lehetnek”

– nyomatékosította Édler András.

Félelem magas fokon

Azt is megkérdeztük a kamara elnökétől, hogy meglátása szerint mivel magyarázható az Európában egyedülállónak nevezhető kormányzati érzéketlenség a vendéglátóipar segélykiáltásával kapcsolatban. Semmivel – válaszolta határozottan Édler András. „Épp a napokban mondtam viccesen valakinek, hogy szerintem Ludovic Orban miniszterelnök azért nem akarja megnyitni a vendéglőket, mert fél, hogy kiújul az alkoholizmusa. Mert egyéb logikus magyarázat a Romániában tapasztalt helyzetre nem igazán van” – mondta a szakember, aki érthetetlennek tartotta, hogy az amúgy a tisztasággal és távolságtartással társítható vendéglátást miért lehetetlenítik el ennyire.

„Miért jelent nagyobb veszélyt egy, a vendéglőben elfogyasztott ebéd, mondjuk egy egyházi szertartásnál, ahol sok száz embert ugyanazzal a kanállal etetnek? Én azt gondolom, hogy a fennálló helyzet a kormányzati szereplők hozzá nem értésével magyarázható. És a hozzá nem értéshez társul a felelősségvállalás teljes hiánya” – szögezte le a kamara elnöke.

Édler András szerint a választások közeledtével mindenki attól fél, ha meghoz egy adott intézkedést, és ezzel párhuzamosan megnő a napi esetszám, akkor azt a választók szankcionálni fogják.

Úgy vélte, ezzel magyarázható az is, hogy Raed Arafat belügyminisztériumi államtitkár a napokban az egyik televíziós műsorban egyedüli érvként a tiltásra az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyik szórólapját mutatta be, amelyen az állt, hogy a vendéglők a vírus szempontjából a veszélyes helyek közé tartoznak.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

Fény az alagút végén?

Közben viszont újfent pislákolni látszik a fény az alagút végén. Ludovic Orban miniszterelnök hétfőn bejelentette: arra kérte az illetékes szakértői csoportot, hogy vizsgálják meg a vendéglők újranyitásának lehetőségét. Azt mondta, a hét folyamán döntés születik az ügyben. A kormányfő szerint „megállították” a fertőzöttek számának növekedését. „Hegyvidéken például reggel hideg van, nehéz a teraszon reggelizni. Lassan-lassan lépéseket kell tenni az éttermek biztonságos feltételek melletti megnyitásának érdekében” – fogalmazott Ludovic Orban.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 03., csütörtök

A romániai autóalkatrész- és bútoripar érezheti meg leginkább Trump vámjait

A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok.

A romániai autóalkatrész- és bútoripar érezheti meg leginkább Trump vámjait
2025. április 03., csütörtök

Oszlopadó: megenyhült a kormány, módosított a rendeleten

A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.

Oszlopadó: megenyhült a kormány, módosított a rendeleten
2025. április 03., csütörtök

A romániai vevők imádnak külföldi webáruházakból vásárolni

Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.

A romániai vevők imádnak külföldi webáruházakból vásárolni
2025. április 03., csütörtök

Bizonytalanságot szítanak Trump büntetővámjai, Von der Leyen válaszlépésekkel fenyeget

Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.

Bizonytalanságot szítanak Trump büntetővámjai, Von der Leyen válaszlépésekkel fenyeget
2025. április 02., szerda

Nehezen elkerülhető az adóemelés a Krónikának nyilatkozó elemző szerint

Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.

Nehezen elkerülhető az adóemelés a Krónikának nyilatkozó elemző szerint
2025. április 02., szerda

Különleges nyugdíjak: két forgatókönyv terítéken, százmilliók úszhatnak el

Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.

Különleges nyugdíjak: két forgatókönyv terítéken, százmilliók úszhatnak el
2025. április 02., szerda

„Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” – A lakásbiztosításokat népszerűsítik

Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.

„Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” – A lakásbiztosításokat népszerűsítik
2025. április 01., kedd

Felvásárolta Románia legnagyobb egészségügyi magánszolgáltatóját egy külföldi cég

Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.

Felvásárolta Románia legnagyobb egészségügyi magánszolgáltatóját egy külföldi cég
2025. április 01., kedd

Kevesebb embernek volt munkája februárban, mint januárban

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.

Kevesebb embernek volt munkája februárban, mint januárban
2025. március 30., vasárnap

Budapest és Bukarest is „felszállhat” a Starline szupergyors vonatra

Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.

Budapest és Bukarest is „felszállhat” a Starline szupergyors vonatra