Belső terek nélkül nem az igazi. Alaposan megviselte a vendéglátóipart a nyitás elodázása
Fotó: Rostás Szabolcs
A kormányzati szereplők hozzá nem értésével és a felelősségvállalás teljes hiányával magyarázza Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az amúgy is nehéz helyzetben lévő vendéglátóipart sújtó beltéri tiltás folyamatos fenntartását. Ludovic Orban miniszterelnök erre a hétre ígér döntést az ügyben.
2020. augusztus 25., 07:302020. augusztus 25., 07:30
Több százezer ember munkahelye forog veszélyben, aminek beláthatatlan szociális következményei lehetnek – jelentette ki Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, amikor az amúgy is nehéz helyzetben lévő vendéglátóipart sújtó beltéri tiltás fenntartásáról faggattuk. Mint hangsúlyozta, az idei év, épp a koronavírus-helyzet miatt, a romániai turizmus fellendülését hozhatta volna el, mivel sokan inkább az itthoni turisztikai felhozatalt részesítették előnyben.
– fogalmazott Édler. Pozitív példaként említette az olyan jellegű kezdeményezéseket, mint például a Visit Covasna Safe Place vagy a Visit Hargita Family Friendly, amelyekkel a biztonságos, illetve a családbarát szálláshelyeket, turisztikai célpontokat igyekeznek népszerűsíteni.
Úgy vélte, a turizmushoz egyértelműen hozzátartozik a gasztronómia is, és ilyen szempontból a nyári időszakra részben megoldást jelentett, hogy legalább a teraszok nyitva tarthattak. „A kellemes nyári időben nem jelent különösebb gondot a teraszon elfogyasztani a szállásadók vagy vendéglők kínálatát, viszont gazdasági szempontból a kiszolgáló felületek leszűkítése komoly érvágást jelent már most is a vendéglátó iparnak. Gondoljunk csak arra, hogy ugyanazon konyhai kapacitással, majdnem ugyanolyan havi költségek mellett a vendéglővel rendelkező turisztikai szereplők jelen pillanatban a forgalmuknak csak a teraszokra leszűkített részét tudják generálni. És akkor nem beszéltünk még arról, hogy mekkora bevételkiesést jelentenek az elmaradt esküvők, keresztelők, kicsengetések stb.” – vázolta a helyzetet a kamara elnöke. Szerinte
„Őszi, téli időben a terasz nem jelenthet áthidaló megoldást, mint ahogy azt tette a tavaszi–nyári periódusban. És a gasztronómiai komponens hiányában a vendéglátóipar a halaszthatatlan szállásigények kiszolgálására szűkül, ami egyenlő a csődhelyzettel” – hangsúlyozta Édler.
Édler András szerint a fennálló helyzet a kormányzati szereplők hozzá nem értésével magyarázható
Fotó: Kocsis B. János
Lapunk azon kérdésére, hogy mit jelent a romániai gazdaság egészének a vendéglátói iparág válsága, a szakember kiemelte: első ránézésre Romániában a turizmus csak elhanyagolható százalékban járul hozzá a bruttó hazai termékhez (GDP), csakhogy a turizmust nem csak önmagában kell nézni.
„Mindazon iparágakra is figyelni kell, amelyeket a turizmus közvetett módon befolyásol. Gondolok itt például azokra termelőkre és szolgáltatókra, akik beszállítói a turizmusnak, például az élelmiszeripar, az építőipar, a nyomdaipar, a textilipar, az autóipar, a biztosítások, a szórakoztatóipar stb.
– nyomatékosította Édler András.
Azt is megkérdeztük a kamara elnökétől, hogy meglátása szerint mivel magyarázható az Európában egyedülállónak nevezhető kormányzati érzéketlenség a vendéglátóipar segélykiáltásával kapcsolatban. Semmivel – válaszolta határozottan Édler András. „Épp a napokban mondtam viccesen valakinek, hogy szerintem Ludovic Orban miniszterelnök azért nem akarja megnyitni a vendéglőket, mert fél, hogy kiújul az alkoholizmusa. Mert egyéb logikus magyarázat a Romániában tapasztalt helyzetre nem igazán van” – mondta a szakember, aki érthetetlennek tartotta, hogy az amúgy a tisztasággal és távolságtartással társítható vendéglátást miért lehetetlenítik el ennyire.
„Miért jelent nagyobb veszélyt egy, a vendéglőben elfogyasztott ebéd, mondjuk egy egyházi szertartásnál, ahol sok száz embert ugyanazzal a kanállal etetnek? Én azt gondolom, hogy a fennálló helyzet a kormányzati szereplők hozzá nem értésével magyarázható. És a hozzá nem értéshez társul a felelősségvállalás teljes hiánya” – szögezte le a kamara elnöke.
Úgy vélte, ezzel magyarázható az is, hogy Raed Arafat belügyminisztériumi államtitkár a napokban az egyik televíziós műsorban egyedüli érvként a tiltásra az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyik szórólapját mutatta be, amelyen az állt, hogy a vendéglők a vírus szempontjából a veszélyes helyek közé tartoznak.
Fotó: Veres Nándor
Közben viszont újfent pislákolni látszik a fény az alagút végén. Ludovic Orban miniszterelnök hétfőn bejelentette: arra kérte az illetékes szakértői csoportot, hogy vizsgálják meg a vendéglők újranyitásának lehetőségét. Azt mondta, a hét folyamán döntés születik az ügyben. A kormányfő szerint „megállították” a fertőzöttek számának növekedését. „Hegyvidéken például reggel hideg van, nehéz a teraszon reggelizni. Lassan-lassan lépéseket kell tenni az éttermek biztonságos feltételek melletti megnyitásának érdekében” – fogalmazott Ludovic Orban.
A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok.
A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.
Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
szóljon hozzá!