Belső terek nélkül nem az igazi. Alaposan megviselte a vendéglátóipart a nyitás elodázása
Fotó: Rostás Szabolcs
A kormányzati szereplők hozzá nem értésével és a felelősségvállalás teljes hiányával magyarázza Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az amúgy is nehéz helyzetben lévő vendéglátóipart sújtó beltéri tiltás folyamatos fenntartását. Ludovic Orban miniszterelnök erre a hétre ígér döntést az ügyben.
2020. augusztus 25., 07:302020. augusztus 25., 07:30
Több százezer ember munkahelye forog veszélyben, aminek beláthatatlan szociális következményei lehetnek – jelentette ki Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, amikor az amúgy is nehéz helyzetben lévő vendéglátóipart sújtó beltéri tiltás fenntartásáról faggattuk. Mint hangsúlyozta, az idei év, épp a koronavírus-helyzet miatt, a romániai turizmus fellendülését hozhatta volna el, mivel sokan inkább az itthoni turisztikai felhozatalt részesítették előnyben.
– fogalmazott Édler. Pozitív példaként említette az olyan jellegű kezdeményezéseket, mint például a Visit Covasna Safe Place vagy a Visit Hargita Family Friendly, amelyekkel a biztonságos, illetve a családbarát szálláshelyeket, turisztikai célpontokat igyekeznek népszerűsíteni.
Úgy vélte, a turizmushoz egyértelműen hozzátartozik a gasztronómia is, és ilyen szempontból a nyári időszakra részben megoldást jelentett, hogy legalább a teraszok nyitva tarthattak. „A kellemes nyári időben nem jelent különösebb gondot a teraszon elfogyasztani a szállásadók vagy vendéglők kínálatát, viszont gazdasági szempontból a kiszolgáló felületek leszűkítése komoly érvágást jelent már most is a vendéglátó iparnak. Gondoljunk csak arra, hogy ugyanazon konyhai kapacitással, majdnem ugyanolyan havi költségek mellett a vendéglővel rendelkező turisztikai szereplők jelen pillanatban a forgalmuknak csak a teraszokra leszűkített részét tudják generálni. És akkor nem beszéltünk még arról, hogy mekkora bevételkiesést jelentenek az elmaradt esküvők, keresztelők, kicsengetések stb.” – vázolta a helyzetet a kamara elnöke. Szerinte
„Őszi, téli időben a terasz nem jelenthet áthidaló megoldást, mint ahogy azt tette a tavaszi–nyári periódusban. És a gasztronómiai komponens hiányában a vendéglátóipar a halaszthatatlan szállásigények kiszolgálására szűkül, ami egyenlő a csődhelyzettel” – hangsúlyozta Édler.
Édler András szerint a fennálló helyzet a kormányzati szereplők hozzá nem értésével magyarázható
Fotó: Kocsis B. János
Lapunk azon kérdésére, hogy mit jelent a romániai gazdaság egészének a vendéglátói iparág válsága, a szakember kiemelte: első ránézésre Romániában a turizmus csak elhanyagolható százalékban járul hozzá a bruttó hazai termékhez (GDP), csakhogy a turizmust nem csak önmagában kell nézni.
„Mindazon iparágakra is figyelni kell, amelyeket a turizmus közvetett módon befolyásol. Gondolok itt például azokra termelőkre és szolgáltatókra, akik beszállítói a turizmusnak, például az élelmiszeripar, az építőipar, a nyomdaipar, a textilipar, az autóipar, a biztosítások, a szórakoztatóipar stb.
– nyomatékosította Édler András.
Azt is megkérdeztük a kamara elnökétől, hogy meglátása szerint mivel magyarázható az Európában egyedülállónak nevezhető kormányzati érzéketlenség a vendéglátóipar segélykiáltásával kapcsolatban. Semmivel – válaszolta határozottan Édler András. „Épp a napokban mondtam viccesen valakinek, hogy szerintem Ludovic Orban miniszterelnök azért nem akarja megnyitni a vendéglőket, mert fél, hogy kiújul az alkoholizmusa. Mert egyéb logikus magyarázat a Romániában tapasztalt helyzetre nem igazán van” – mondta a szakember, aki érthetetlennek tartotta, hogy az amúgy a tisztasággal és távolságtartással társítható vendéglátást miért lehetetlenítik el ennyire.
„Miért jelent nagyobb veszélyt egy, a vendéglőben elfogyasztott ebéd, mondjuk egy egyházi szertartásnál, ahol sok száz embert ugyanazzal a kanállal etetnek? Én azt gondolom, hogy a fennálló helyzet a kormányzati szereplők hozzá nem értésével magyarázható. És a hozzá nem értéshez társul a felelősségvállalás teljes hiánya” – szögezte le a kamara elnöke.
Úgy vélte, ezzel magyarázható az is, hogy Raed Arafat belügyminisztériumi államtitkár a napokban az egyik televíziós műsorban egyedüli érvként a tiltásra az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyik szórólapját mutatta be, amelyen az állt, hogy a vendéglők a vírus szempontjából a veszélyes helyek közé tartoznak.
Fotó: Veres Nándor
Közben viszont újfent pislákolni látszik a fény az alagút végén. Ludovic Orban miniszterelnök hétfőn bejelentette: arra kérte az illetékes szakértői csoportot, hogy vizsgálják meg a vendéglők újranyitásának lehetőségét. Azt mondta, a hét folyamán döntés születik az ügyben. A kormányfő szerint „megállították” a fertőzöttek számának növekedését. „Hegyvidéken például reggel hideg van, nehéz a teraszon reggelizni. Lassan-lassan lépéseket kell tenni az éttermek biztonságos feltételek melletti megnyitásának érdekében” – fogalmazott Ludovic Orban.
Az Európai Parlament szerdán új, az uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanáccsal már egyeztetett intézkedéseket fogadott el az új nehézgépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési célok szigorítása érdekében.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közölt adatai szerint a februári 7,23 százalékról 6,61 százalékra csökkent márciusban az éves infláció Romániában.
Rögtön az elején akadályokba ütközik a Nagyvárad és Arad között tervezett gyorsforgalmi út építése: óvás miatt felfüggesztik az egyik szakasz megépítésére kiírt közbeszerzési eljárást.
A romániai üzemanyagpiacot vezető Petrom kedden reggel ismét emelte a benzin és a gázolaj literenkénti árát – ez már a harmadik emelés ebben a hónapban.
Jövő hónaptól sokan árcsökkentést fognak tapasztalni, különösen a gáz esetében, de az elektromos energia esetében is – jelentette ki hétfőn Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
A romániai lakosságnak csupán 16 százaléka gondolja úgy, hogy a biztosítótársaságok foglalkoznak a kártérítés kifizetésével, ha megtörténik a baj – derül ki a romániai fuvarozók szövetsége megbízásából készült közvélemény-kutatásból.
Idén márciusban 22 százalékkal csökkent a forgalomba helyezett új gépjárművek száma Romániában 2023 harmadik hónapjához képest; az elektromos autók szegmensében ennél is nagyobb mértékű, 35,9 százalékos visszaesést jegyeztek.
Hamarosan hivatalosan is befejezettnek nyilvánítják a nagyváradi repülőtér korszerűsítési munkálatait, miután az utolsó szükséges eljárások után elkezdték a projekt átvételét.
Az Európai Unió nem tiltja be a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánokat vagy fűtési rendszereket – például fali gázkazánokat, bojlereket, fűtőberendezéseket stb. – szögezte le közleményében az Európai Bizottság.
Márciusban 1 137 956 nyugdíjas részesült szociális pótlékban, 1647-tel kevesebb, mint az előző hónapban – derül ki az Országos Nyugdíjpénztar (CNPP) szombaton közzétett adataiból.
szóljon hozzá!