Fotó: Pixabay.com
Az UniCredit elemzői szerint Románia 2023-ban és 2024-ben átlagon felüli gazdasági növekedést fog felmutatni, miközben Magyarország és Csehország alulteljesít – olvasható a pénzintézet Gyorsabb növekedés külső kihívásokkal szemben című, Közép- és Kelet-Európára vonatkozó negyedéves jelentésében.
2023. július 03., 15:522023. július 03., 15:52
„Az UniCredit elemzői úgy becsülik, hogy az EU–KKE és a Nyugat-Balkán gazdasága 2023-ban mintegy 1,6 százalékkal, 2024-ben pedig 3,1 százalékkal fog növekedni. Várakozásaik szerint Romániában átlagon felüli gazdasági növekedés várható, míg Magyarországon és Csehországban alulteljesít a gazdaság” – fogalmaz a jelentés. A dokumentum ugyanakkor kiemeli, hogy a régió gazdaságai számára a fő kockázatot az európai, amerikai és kínai gyenge eredmények jelentik, így a beruházások, az export és a fogyasztói kereslet 2023 végi vagy akár 2024-es fellendülése késhet.
Eközben a belföldi kereslet tovább erősödhet, mivel a bérnövekedés az idei év második felétől meghaladja az inflációt, és a pénzügyi feltételek 2024-ben enyhülnek.
Az UniCredit közgazdászai arra is számítanak, hogy az országos helyreállítási tervből (PNRR) kapott összegek 2023-ban alacsonyabbak lesznek.
A jelentés szerint a 2023 végére vonatkozó inflációs előrejelzések 6 és 9 százalék között mozognak Törökország nélkül. Jövőre az UniCredit elemzői arra számítanak, hogy a dezinfláció üteme lassul.
„Az inflációs célok valószínűleg nem teljesülnek a magasabb energiaárak és az árakra nehezedő keresleti nyomás miatt a 2023-as költségvetési ösztönzők és a reálbérnövekedés közepette. Oroszország és Szerbia lehet a kivétel” – idézte az Economica.net gazdasági portál Dan Bucșát, az UniCredit kelet-közép-európai országokért felelős vezető közgazdászát.
Közép-Európában és Szerbiában 6 százalék alá, Oroszországban 7 százalék alá, Törökországban pedig 20 százalék alá.
• a középtávú cél feletti infláció;
• recesszió az euróövezetben és az Egyesült Államokban, valamint a vártnál alacsonyabb növekedés Kínában, ami hatással lesz a kelet-közép-európai gazdaságokra;
• az orosz–ukrán háború hatása a Fekete-tenger partvidékének turizmusára;
• a gazdaságpolitikát átható nacionalizmus és euroszkepticizmus.
Elkerüli idén a recessziót Románia gazdasága, a bruttó hazai termék (GDP) növekedése azonban 2023-ban 2,5 százalékra lassul, ami egyértelműen elmarad az egy évvel korábban becsült 4,7 százalékos ütemtől – vetíti előre a BBTE kutatócsoportja.
A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.
Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.
A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.
Anyagilag egyre megerőltetőbb lesz gépkocsit fenntartani, vezetni, hiszen akár havi több száz lejes pluszköltséget generálhatnak az autótulajdonosoknak a kormány megszorító intézkedései, melyek egyéb drágulásokkal karöltve érkeznek.
Ilie Bolojan miniszterelnök takarékossági okokból arra utasította a minisztériumokat és a közintézményeket, hogy ritkítsák az alkalmazottak külföldi útjait.
A második deficitcsökkentő csomag a Környezetvédelmi Alap (AFM) programjairól is rendelkezni fog, beleértve a roncsautóprogramot is – nyilatkozta szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Románia nagyon jó jelzést kapott az Európai Bizottságtól, miután a kormány felelősséget vállalt az első deficitcsökkentő intézkedéscsomagért, és ezzel mérséklődött az ország leminősítésének kockázata – véli Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Újabb, menetrendszerű tiltakozó akciókat hirdetett kedden az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) a kormány deficitcsökkentő intézkedései ellen.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.
A költségvetési hiány korrekciója prioritás Románia számára – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter kedden, az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) ülésén.
szóljon hozzá!