Fotó: Pixabay.com
Az UniCredit elemzői szerint Románia 2023-ban és 2024-ben átlagon felüli gazdasági növekedést fog felmutatni, miközben Magyarország és Csehország alulteljesít – olvasható a pénzintézet Gyorsabb növekedés külső kihívásokkal szemben című, Közép- és Kelet-Európára vonatkozó negyedéves jelentésében.
2023. július 03., 15:522023. július 03., 15:52
„Az UniCredit elemzői úgy becsülik, hogy az EU–KKE és a Nyugat-Balkán gazdasága 2023-ban mintegy 1,6 százalékkal, 2024-ben pedig 3,1 százalékkal fog növekedni. Várakozásaik szerint Romániában átlagon felüli gazdasági növekedés várható, míg Magyarországon és Csehországban alulteljesít a gazdaság” – fogalmaz a jelentés. A dokumentum ugyanakkor kiemeli, hogy a régió gazdaságai számára a fő kockázatot az európai, amerikai és kínai gyenge eredmények jelentik, így a beruházások, az export és a fogyasztói kereslet 2023 végi vagy akár 2024-es fellendülése késhet.
Eközben a belföldi kereslet tovább erősödhet, mivel a bérnövekedés az idei év második felétől meghaladja az inflációt, és a pénzügyi feltételek 2024-ben enyhülnek.
Az UniCredit közgazdászai arra is számítanak, hogy az országos helyreállítási tervből (PNRR) kapott összegek 2023-ban alacsonyabbak lesznek.
A jelentés szerint a 2023 végére vonatkozó inflációs előrejelzések 6 és 9 százalék között mozognak Törökország nélkül. Jövőre az UniCredit elemzői arra számítanak, hogy a dezinfláció üteme lassul.
„Az inflációs célok valószínűleg nem teljesülnek a magasabb energiaárak és az árakra nehezedő keresleti nyomás miatt a 2023-as költségvetési ösztönzők és a reálbérnövekedés közepette. Oroszország és Szerbia lehet a kivétel” – idézte az Economica.net gazdasági portál Dan Bucșát, az UniCredit kelet-közép-európai országokért felelős vezető közgazdászát.
Közép-Európában és Szerbiában 6 százalék alá, Oroszországban 7 százalék alá, Törökországban pedig 20 százalék alá.
• a középtávú cél feletti infláció;
• recesszió az euróövezetben és az Egyesült Államokban, valamint a vártnál alacsonyabb növekedés Kínában, ami hatással lesz a kelet-közép-európai gazdaságokra;
• az orosz–ukrán háború hatása a Fekete-tenger partvidékének turizmusára;
• a gazdaságpolitikát átható nacionalizmus és euroszkepticizmus.
Elkerüli idén a recessziót Románia gazdasága, a bruttó hazai termék (GDP) növekedése azonban 2023-ban 2,5 százalékra lassul, ami egyértelműen elmarad az egy évvel korábban becsült 4,7 százalékos ütemtől – vetíti előre a BBTE kutatócsoportja.
Ilie Bolojan, Nicușor Dan miniszterelnök-jelöltje felvetette, hogy a „nagyon nagy” nyugdíjjal rendelkezők fizessenek egészségbiztosítási hozzájárulást. Tánczos Barna pénzügyminiszter is elismerte, hogy egy ilyen intézkedésről is tárgyalnak.
A tervezett, közalkalmazottakat érintő intézkedésekkel kapcsolatos aggodalmait fejezte ki kedden a területi nyugdíjpénztárak munkatársait tömörítő szakszervezeti szövetség.
Az energiaügyi minisztérium az energiaszámlák csökkentésére törekedik. Az egyik megoldás az alacsonyabb áfakulcs lehet, de a végső szó a kormányé és a pénzügyminisztériumé – jelentette ki kedden egy brüsszeli sajtóeseményen Sebastian Burduja.
A romániai lakosok többsége bűntudatot érez, amikor ételt dob a szemétbe, ennek ellenére havonta több mint 200 lej értékű élelmiszert pazarolnak el – derül ki az UP Romania által a Reveal Marketing Research céggel közösen készített közvélemény-kutatásból.
Az uniós turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák becsült száma az év első negyedévében 0,2 százalékkal visszaesett az előző év azonos három hónapjában mérthez képest – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn.
Románia élen jár a fizetések megadóztatása terén Európában, még a legsúlyosabb adóterheket kirovó országok között is, ahol – szám szerint hét tagállamban – a bruttó jövedelem kevesebb mint kétharmadát viszi haza az ember.
Damoklész kardjaként lebeg már jó ideje a fejünk felett az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedéscsomag. Elemzők szerint az áfaemelés egyetlen nyertese a román állam lenne.
Marcel Boloș nem hinné, hogy adóemelés nélkül sikerül előteremteni a 7 százalékos idei deficitcél teljesítéséhez szükséges 30 milliárd lejt.
Az Európai Bizottság az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési igényéből csak 1,279 milliárd eurót utal át Romániának, 869 millió euró kifizetését pedig felfüggesztették.
Az Európai Unióban 19,5 millió gyereket érint szegénység vagy társadalmi kirekesztettségi kockázata, ez az uniós gyermekpopuláció 24,2 százalékát jelenti – olvasható az EU statisztikai hivatalának (Eurostat) tavalyi évre vonatkozó felmérésében.
szóljon hozzá!