Fotó: Pixabay.com
Az UniCredit elemzői szerint Románia 2023-ban és 2024-ben átlagon felüli gazdasági növekedést fog felmutatni, miközben Magyarország és Csehország alulteljesít – olvasható a pénzintézet Gyorsabb növekedés külső kihívásokkal szemben című, Közép- és Kelet-Európára vonatkozó negyedéves jelentésében.
2023. július 03., 15:522023. július 03., 15:52
„Az UniCredit elemzői úgy becsülik, hogy az EU–KKE és a Nyugat-Balkán gazdasága 2023-ban mintegy 1,6 százalékkal, 2024-ben pedig 3,1 százalékkal fog növekedni. Várakozásaik szerint Romániában átlagon felüli gazdasági növekedés várható, míg Magyarországon és Csehországban alulteljesít a gazdaság” – fogalmaz a jelentés. A dokumentum ugyanakkor kiemeli, hogy a régió gazdaságai számára a fő kockázatot az európai, amerikai és kínai gyenge eredmények jelentik, így a beruházások, az export és a fogyasztói kereslet 2023 végi vagy akár 2024-es fellendülése késhet.
Eközben a belföldi kereslet tovább erősödhet, mivel a bérnövekedés az idei év második felétől meghaladja az inflációt, és a pénzügyi feltételek 2024-ben enyhülnek.
Az UniCredit közgazdászai arra is számítanak, hogy az országos helyreállítási tervből (PNRR) kapott összegek 2023-ban alacsonyabbak lesznek.
A jelentés szerint a 2023 végére vonatkozó inflációs előrejelzések 6 és 9 százalék között mozognak Törökország nélkül. Jövőre az UniCredit elemzői arra számítanak, hogy a dezinfláció üteme lassul.
„Az inflációs célok valószínűleg nem teljesülnek a magasabb energiaárak és az árakra nehezedő keresleti nyomás miatt a 2023-as költségvetési ösztönzők és a reálbérnövekedés közepette. Oroszország és Szerbia lehet a kivétel” – idézte az Economica.net gazdasági portál Dan Bucșát, az UniCredit kelet-közép-európai országokért felelős vezető közgazdászát.
Közép-Európában és Szerbiában 6 százalék alá, Oroszországban 7 százalék alá, Törökországban pedig 20 százalék alá.
• a középtávú cél feletti infláció;
• recesszió az euróövezetben és az Egyesült Államokban, valamint a vártnál alacsonyabb növekedés Kínában, ami hatással lesz a kelet-közép-európai gazdaságokra;
• az orosz–ukrán háború hatása a Fekete-tenger partvidékének turizmusára;
• a gazdaságpolitikát átható nacionalizmus és euroszkepticizmus.
Elkerüli idén a recessziót Románia gazdasága, a bruttó hazai termék (GDP) növekedése azonban 2023-ban 2,5 százalékra lassul, ami egyértelműen elmarad az egy évvel korábban becsült 4,7 százalékos ütemtől – vetíti előre a BBTE kutatócsoportja.
Marcel Ciolacu kormányfő hétfőn ismételten leszögezte, hogy nem emelik jövőre az általános forgalmi adó (áfa/TVA) szintjét.
A gáz- és villamosenergia-árak idén télen nem lesznek magasabbak a tavalyi év azonos időszakához képest, mivel az energiaár-sapka 2025. április elsejéig érvényes – jelentette ki hétfőn egy konferencián Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
A kormány ezen a héten elfogadja a bruttó minimálbért 4050 lejre emelő jogszabályt – jelentette be hétfőn Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Az Európai Bizottság átalakítaná az agrártámogatások rendszerét, ezzel szemben az EU magyar elnöksége arra törekszik, hogy az eddig bevált területalapú, és vidékfejlesztési támogatások főbb irányelvei továbbra is megmaradjanak.
Románia volt 2024 második negyedévében az Európai Unió legnagyobb gáztermelője – derül ki az Európai Unió legfrissebb gázpiaci jelentéséből.
Jövő héten újabb egyeztetésekre kerül sor a Romániában feldolgozott hazai élelmiszertermékek árrésének korlátozásáról – jelentette be csütörtökön a mezőgazdasági miniszter.
A Kolozs megyeiek veszik fel a legnagyobb törlesztőrészletű és a legmagasabb összegű jelzáloghiteleket, de ők is fizetnek a legtöbbet az országban az ingatlanokért, míg a Konstanca megyeiek igénylik a legkisebb összegű jelzáloghiteleket.
Az Európai Bizottság csütörtökön kétmilliárd lej (400 millió euró) értékű román állami támogatási programot hagyott jóvá a 2023 szeptembere és 2024 augusztusa közötti súlyos aszály által érintett romániai gazdák kártalanítására.
A kormány jóváhagyja a sör jövedéki adójának fokozatos emelésére vonatkozó ütemtervet – közölte szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló család tisztességes megélhetéséhez szükséges minimális fogyasztói kosár havi értéke a 2023. szeptemberi 9978 lejről 4,7 százalékkal 10 450 lejre nőtt idén szeptemberre.
szóljon hozzá!