Sokan próbálkoznak. Több mint százezren döntöttek tavaly cégalapítás mellett
Fotó: Pixabay
Rekordszámú új vállalkozás alakult tavaly Romániában: első alkalommal történt meg, hogy az éves cégbejegyzések száma meghaladta a százezret. Szász Levente kolozsvári közgazdász lapunknak kifejtette, a járvány kitörése utáni bizonytalanságot követően a meglevő cégek gyorsan megtanultak alkalmazkodni az új helyzethez, sőt egyre többen gondolták úgy, eljött az ideje az új üzleti ötletek megvalósításának. Szerinte a nagy számok törvénye alapján minél több vállalkozás jön létre, annál több lesz ezek közül életképes, majd hosszú távon sikeres.
2022. február 04., 20:102022. február 04., 20:10
Tíz év alatt megkétszereződött, tavaly pedig meghaladta a százezret az újonnan alakult cégek száma Romániában – irányította rá a figyelmet elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági lap az Országos Cégbíróság adataira hivatkozva. Romániában eddig még soha nem alakult egy év alatt ennyi új vállalkozás. Az elemzés szerint 2010-ben még csak 48 ezer új céget hoztak létre, azóta szinte folyamatos a fejlődés, a növekedés.
Eddig a csúcstartó a 2017-es esztendő volt, amikor 98 ezer vállalkozást jegyeztek be, és ami egy év alatt 34 százalékos növekedést jelentett. Ennek a hátterében az akkor induló Start Up Nation program állt, amely éppen a kis és közepes vállalkozások alapítását és fejlődését volt hivatott ösztönözni. Visszaesés 2020-ban, a járvány kitörésének évében volt, amikor 78 ezer vállalkozást alapítottak, innen tavaly nemcsak visszaállt a vállalkozói kedv a járvány előtti szintre, hanem túl is haladta azt.
Másrészt fontos szempont, hogy egyszerűsítették a mikrovállalatok adózását, megemelték a forgalomra vonatkozó határértéket, ami után 1, illetve 3 százalékos adót kell fizetni, a vállalkozónak nem kell azon törnie a fejét, mit írhat le költségként. Sokkal könnyebb belépni a vállalkozói szférába, így sokkal több a vállalkozás, mint tíz évvel ezelőtt. Az elemzés arra is rámutatott, hogy a romániai vállalkozások 70 százaléka kisvállalkozás, az évi forgalmuk nem haladja meg a 100 ezer eurót. Arra is figyelmeztetnek, nem elég támogatásból létesíteni a céget, fontos, hogy az túl is éljen.
„Pozitívum, hogy a járvány nem dobta vissza a vállalkozói kedvet” – szögezte le a Krónika megkeresésére Szász Levente kolozsvári közgazdász, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese. Felidézte, leszámítva a 2020-as év első néhány hónapját, amikor a járvány miatt mindenki bezártságra kényszerült,
Az alkalmazkodási készség mellé társult, hogy a potenciális vállalkozók egyre inkább felismerték, eljött az idő az új ötletek megvalósítására, a számok nemcsak a növekvő vállalkozói kedvet mutatják, hanem azt, hogy létre is jöttek ezek a cégek.
Fotó: 123RF
Az egyetemi oktató hangsúlyozta, a nagy számok törvénye alapján kijelenthető, ha sok új cég alakul, több fog azok közül fennmaradni.
– mondta Szász Levente. Szerinte fontos a próbálkozás bátorítása, a kudarctól való félelem leküzdése, és annak a kommunikálása, hogy ha meg sem próbálják, akkor nem is nőhetnek ki sikeres cégek, melyek a következő években meghatározóak lehetnek egy-egy iparágban.
„Senkinek sem tragédia, nem jelent stigmát, ha bebukik a vállalkozása, a kudarcból néha többet lehet tanulni mint a sikerből, a következőt már sokkal jobban lehet elindítani” – biztatta a vállalkozó kedvűeket a szakember.
Arról, hogy a cégek többsége mikrovállalat, az egyetemi oktató kifejtette, egy cég célja többnyire a hosszú távú növekedés, a vállalati vagyon gyarapítása, ami kisebb forgalom mellett kevésbé tud megvalósulni, ám kérdés, hogy mekkora az induló befektetés, mert kis kezdőtőkével százezer eurós évi árbevétel is nagyon jó eredmény az első években.
A Babeș–Bolyai Tudományegyetem is indított idén diákoknak szóló vállalkozói támogatási programot. Összességében egyetemi, országos, európai támogatások segítik a vállalkozói kedv kibontakozását, mellé teszik a szakmai tudást, amivel növelik annak a valószínűségét, hogy ezek tényleg jó üzleti ötletek legyenek, az alapítók úgy tudják elindítani, hogy hosszú távon életképes vállalkozás legyen. „Abban, hogy hány vállalkozás alakul, soha nincs felső határ” – jegyezte meg Szász Levente.
Jövő héten újabb egyeztetésekre kerül sor a Romániában feldolgozott hazai élelmiszertermékek árrésének korlátozásáról – jelentette be csütörtökön a mezőgazdasági miniszter.
A Kolozs megyeiek veszik fel a legnagyobb törlesztőrészletű és a legmagasabb összegű jelzáloghiteleket, de ők is fizetnek a legtöbbet az országban az ingatlanokért, míg a Konstanca megyeiek igénylik a legkisebb összegű jelzáloghiteleket.
Az Európai Bizottság csütörtökön kétmilliárd lej (400 millió euró) értékű román állami támogatási programot hagyott jóvá a 2023 szeptembere és 2024 augusztusa közötti súlyos aszály által érintett romániai gazdák kártalanítására.
A Romániából induló járatokra a legolcsóbban vasárnap, ezt követően pedig szombaton lehet repülőjegyet foglalni, a legolcsóbb lehetőségek pedig 30, sőt 45 nappal az indulás előtt elérhetőek – erre a következtetésre jutottak a Vola.ro szakemberei.
A kormány jóváhagyja a sör jövedéki adójának fokozatos emelésére vonatkozó ütemtervet – közölte szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló család tisztességes megélhetéséhez szükséges minimális fogyasztói kosár havi értéke a 2023. szeptemberi 9978 lejről 4,7 százalékkal 10 450 lejre nőtt idén szeptemberre.
A kormány 2026. január elsejéig elhalasztja az ingatlanadók piackutatásokon alapuló kiszámítási módjának alkalmazását – jelentette be szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az áprilisi 2,8 százalékról 1,9 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett, Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében.
A minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazodó új mechanizmusáról fogadott el kedden törvénytervezetet a képviselőház. A jogszabályjavaslat a megfelelő európai uniós minimálbérekről szóló 2022/2041-es irányelvet ülteti át a román jogrendbe.
Az Eurostat kedden közzétett adatai szerint az EU tagállamainak átlagos GDP-arányos költségvetési hiánya a 2022-es 3,2 százalékról 3,5 százalékra nőtt 2023-ban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!