Vagyont érő lakások a kincses városban
Harminc százalékos bővülést produkált tavaly az ingatlanpiac Kolozsváron, ahol mintegy 600 millió euró értékben cseréltek gazdát a telkek és a lakások. Egy friss kutatás szerint a kincses városban ingatlanba fektetők harmada más megyéből származik.
2018. augusztus 11., 10:312018. augusztus 11., 10:31
Kolozsvár számított a második legdrágább ingatlanpiacnak Bukarest 1. kerülete után a négyzetméterenkénti átlagár tekintetében a tavalyi évben.
Többek között erre világít rá a 2017-ben lebonyolított ingatlanpiaci tranzakciókról szóló, frissen közzétett kimutatás, amelyet a Veridio tanácsadó cég készített el a kolozsvári polgármesteri hivatal adóügyi igazgatóságának adatai alapján. Ezek az adatok többek között tartalmazzák a tavaly a kincses városban gazdát cserélt ingatlanok számát, azok típusát (ház, tömbházlakás, telek, egyebek), a vásárláskor kifizetett négyzetméterenkénti átlagárat a teljes város vonatkozásában, illetve lakónegyedekre lebontva.
Ez az összeg több mint kétszerese a város teljes éves költségvetésének, amely jelenleg 257 millió eurót tesz ki. Egy másik hasonlat: becslések szerint ennyibe kerülne a kolozsvári metró megépítése.
Országos összevetésben Kolozsvár számított a második legdrágább ingatlanpiacnak a négyzetméterenkénti átlagár tekintetében; az első helyen Bukarest 1. kerülete állt. Tavaly a négyzetméterenkénti átlagár 1211 euró volt Kolozsváron, ehhez képest 2016-ban 1000 eurót kellett fizetni egy négyzetméter lakófelületért.
Kolozsvár 2017-ben is számos, más megyéből érkező vásárlót vonzott, akiknek közel egyharmada nem Kolozs megyei (a vevők 69 százaléka Kolozs megyei) illetőségű. A legtöbben a környező megyékből érkeztek: Beszterce-Naszódból, Máramarosból, Szilágyból, Fehérből, Marosból és Szatmárból.
A felmérésből kiderül, hogy
2016-ban ez az arány még 17, 2015-ben 26, 2014-ben pedig 16 százalékos volt. Miközben a kincses városi ingatlanpiac értéke tavaly 594 millió euróra rúgott, ehhez képest 2014-ben 284 millió, 2013-ban pedig 200 millió euró volt. A megvásárolt ingatlanok 63 százaléka tömbházlakás.
Érdekes, hogy a legforgalmasabb hónapnak 2017-ben a december bizonyult, ekkor bonyolították le a legtöbb tranzakciót (mintegy 79,1 millió euró értékben). A leggyakoribb adás-vételi szerződések 500 és 1000 négyzetméter közötti telkekre vonatkoztak, ugyanakkor leginkább a 35 és 55 négyzetméter közötti tömbházlakások cseréltek gazdát.
Az árak tekintetében a Monostori úton adták el a legnagyobb összegért (összesen 24 millió euró értékben), valamint a legtöbb ingatlant (összesen 327-et), miközben a Békás negyedben voltak a legolcsóbbak a lakások, és itt is kelt el belőlük a legkevesebb.
Kitér a kutatás arra is, hogy 1,1 millió euró volt a legmagasabb összeg, amelyet egy telekért fizettek, a terület a Borháncs negyedben található.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.
Áprilisban 4,9 százalékon stagnált az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 6,83 százalékos árnövekedést a szolgáltatói szektorban regisztrálták – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Kérészéletűnek bizonyult a környezetvédelmi minisztérium által meghirdetett roncstraktorprogram, a Környezetvédelmi Alap számítógépes rendszere összeomlott. A portálunk által megkérdezett szakpolitikus szerint a program iránt óriási az érdeklődés.
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Hétfőn a román deviza erősödött az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank referencia-árfolyama szerint 1,72 banival (0,34 százalékkal) 5,0993 lejre csökkent a pénteki 5,1165 lejről.
szóljon hozzá!