Fotó: Látványterv
Hiába gondolja komolyan a román kormány a Tarnica víztározónál elképzelt óriásberuházást, törölni kellett az évtizedek óta tervezett tarnicai-lapistyai szivattyús-tározós vízerőmű új megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére kiírt versenytárgyalást. Az ok: vagy senki nem jelentkezett, vagy egyetlen ajánlat sem felelt meg a kiírásban szereplő feltételeknek.
2024. január 06., 10:492024. január 06., 10:49
Az energetikai vállalatokban birtokolt állami résztulajdont kezelő országos társaság (SAPE) 2023 októberében írta ki a versenytárgyalást a Kolozsvártól 30 kilométerre található tarnicai-lapistyai szivattyús-tározós vízerőmű új megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére. Sebastian Burduja energiaügyi miniszter akkor szívügyének nevezte a projektet, amelyet amúgy legutóbb tavaly nyári tárcavezetői kinevezése előtt csupán hetekkel „temettek el”, és azt mondta,
A versenytárgyalásra 2023. december 27-éig jelentkezhettek az érdeklődők a közbeszerzési platformon (SEAP). A SEAP-on viszont most csak ennyi látható: „ez az eljárás automatikusan megszűnt, mivel a regisztrált ajánlattevők egyike sem adta meg pénzügyi ajánlatát és/vagy nem adott választ az összes elektronikus értékelési szempontra az ajánlatok benyújtásának határidejéig”.
Az energetikai vállalatokban birtokolt állami résztulajdont kezelő országos társaság (SAPE) kiírta a versenytárgyalást az évtizedek óta tervezett tarnicai-lapistyai szivattyús-tározós vízerőmű új megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére.
Az értékelési tényezők a következők voltak: az ár (40 százalékos arány az értékelésben), az ajánlattevők csapatában dolgozó szakértők tapasztalata, azaz a megvalósított hasonló projektek száma (30%) és a „megfelelő módszertan bemutatása a szerződés végrehajtásához, valamint az emberi erőforrások és tevékenységek megfelelő tervezése” (30%).
Ugyanis – amint arról beszámoltunk – tavaly július elején ismét úgy tűnt, hogy talán végleg lemondanak a román hatóságok az először az 1970-es években kiötlött, azóta időnként el-el-, majd fel-felmerülő energetikai óriásberuházásról.
A jelek szerint ismét lemondanak a román hatóságok az először az 1970-es években kiötlött, azóta időnként el-el-, majd fel-felmerülő energetikai óriásberuházásról, melyet a Kolozsvártól 30 kilométerre található Tarnica-tónál akartak megvalósítani.
Majd néhány hét elég volt, hogy ismét teljesen ellentétes irányt vegyen a nagy vízerőmű sorsa. „Tarnica-Lapistyának hívják. Évtizedes projekt, amelyről sokat beszéltek, a fiókokban feledték. Vállaltam, hogy mindent megteszünk ezen álom megvalósításáért” – közölte a június 15-én kinevezett energetikai tárcavezető. Sebastian Burduja bejegyzésében akkor azt írta: két tóról lenne szó, „egyik fent, a másik lent”. Amikor az országos hálózatban túlteng a villamos energia, a vizet a felső tározóba szivattyúzzák (éjszaka, alacsony energiaárak közepette), amikor pedig hiány van (csúcsidőben), beindítják a turbinákat, a fentről lezúduló víz pedig (drága) áramot termel. „Természetes akkumulátor” – ecsetelte a miniszter. Aki szerint itt az idő, hiszen pontosan ilyen projektre van szüksége Romániának: zöldenergia, stratégiai befektetés, rendszerkiegyenlítés.
Mint ismeretes, a Kolozs megyei Roska, Havasnagyfalu és Gyalu határában, mintegy 215 hektáron elterülő Tarnica vízgyűjtő nevét a román tarniță szóról kapta, mely (hegy)nyerget jelent. A tó mintegy nyolc kilométer hosszú, legnagyobb mélysége 70 méter, a Meleg-Szamos táplálja. „Létét” egy 97 méter magas, felső részén 232 méter hosszú gátnak köszönheti, melynek építését 1974-ben fejezték be. A víztározó létrehozásának egyik célja a villamosenergia-termelés volt, kisebb vízerőművek jelenleg is működnek. A tó számos települést lát el ivóvízzel, köztük Kolozsvárt is, ugyanakkor a víztározó és az azt övező gyönyörű táj turisztikai célpontként is szolgál.
Hamarosan hivatalosan is befejezettnek nyilvánítják a nagyváradi repülőtér korszerűsítési munkálatait, miután az utolsó szükséges eljárások után elkezdték a projekt átvételét.
Az Európai Unió nem tiltja be a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánokat vagy fűtési rendszereket – például fali gázkazánokat, bojlereket, fűtőberendezéseket stb. – szögezte le közleményében az Európai Bizottság.
Márciusban 1 137 956 nyugdíjas részesült szociális pótlékban, 1647-tel kevesebb, mint az előző hónapban – derül ki az Országos Nyugdíjpénztar (CNPP) szombaton közzétett adataiból.
Az Európai Unió országaiban átlagban 3,3 százalékkal került többe a hús idén februárban, mint egy évvel ezelőtt; a legnagyobb arányú árnövekedést Bulgáriában (8,2 százalék) és Romániában (7,7 százalék) jegyezték – közölte pénteken az Eurostat.
Péntek óta megrendelhető a romániai márkakereskedéseknél az új Dacia Spring, miután közölték az arculatfrissítésen átesett népszerű elektromos autó árlistáját.
A paradicsom- és fokhagymatermesztési program támogatásaira pályázó gazdák május 16-ig nyújthatják be kérelmeiket. A bukaresti mezőgazdasági szaktárca a hagymatermesztők támogatását is tervezi, erről a következő hetekben dönthet a kormány.
Nőttek a globális élelmiszerárak márciusban havi összevetésben elsősorban a növényi olajárak emelkedése miatt az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapjára pénteken felkerült adatok szerint.
Salt Bank néven online bank nyílt Romániában – jelentette be csütörtökön a pénzintézet.
Románia az Amerikai Egyesült Államokat és Oroszországot is megelőzi az 1000 főre eső információtechnológiai (IT) szakemberek száma tekintetében: európai éllovas és globálisan a 6. helyen áll.
Marcel Ciolacu kormányfő csütörtökön kijelentette, hogy szerinte az év végére 5 százalék alá csökken az infláció és nem lesz a tervezettnél nagyobb a költségvetési hiány.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!