Sorra zárnak be a falusi állatorvosi rendelők – Fogy az állatlétszám, nagy a versenyhelyzet a piacon

Az elmúlt három évtized alatt a töredékére esett vissza a haszonállatlétszám, évről évre zsugorodik az állatorvosi rendelők bevétele is

Az elmúlt három évtized alatt a töredékére esett vissza a haszonállatlétszám, évről évre zsugorodik az állatorvosi rendelők bevétele is

Folyamatosan nő az országban az üresen álló állategészségügyi rendelők száma. A csökkenő állatlétszám miatt számos szakembernek nem éri meg anyagilag körzeti állatorvosként dolgozni, a zömmel városon létrehozott kisállatrendelőkben pedig csupán a szakemberek kis része jut munkalehetőséghez. A piacon egyre inkább ádáz versenyhelyzet alakul ki, ahol csak a legjobb állatorvosok számára terem babér.

Makkay József

2021. szeptember 13., 07:552021. szeptember 13., 07:55

Háromszáznegyven romániai állatorvosi körzet áll üresen, mert nem találnak szakembert a működtetéséhez. A hozzájuk tartozó mintegy 1500 falu maradt állategészségügyi ellátás nélkül a Román Állatorvosi Kamara bejelentése szerint. A szakember nélküli körzetek többsége az ország déli megyéiben található, azonban az utóbbi években Erdélyben is felütötte fejét a jelenség: Szatmár megyében például öt állategészségügyi községi rendelőbe keresnek sürgősen állatorvost.

A kilencvenes években még nagy túljelentkezés volt a körzetenként megüresedő állatorvosi helyek betöltésére, mindez azonban már a múlté. A jelenség fő oka, hogy

három évtized alatt a töredékére esett vissza a haszonállatlétszám – elsősorban a szarvasmarha- és a sertésállományok száma csökkent drasztikusan –, ezzel párhuzamosan pedig évről évre zsugorodik az állatorvosi rendelők bevétele is.

A magánvállalkozásként működő körzeti állategészségügyi rendelők jövedelmének egy része állami megrendelésekből származik: az Országos Állategészségügyi Hatóság a megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóságokon keresztül finanszírozza a kötelezően elvégzendő állategészségügyi szolgáltatásokat – oltások, járványmegelőzési akciók, a haszonállatok fülszámozása stb. –, a többi bevétel pedig az állattartó gazdáknak nyújtott egyéb szolgáltatásokból származik. Az állatorvos számára ezek a szolgáltatások azonban csak akkor kifizetődőek, ha a körzetében megfelelő létszámú állatállomány van.

Állami támogatással sem vonzó

Egy-egy községben az állategészségügyi szolgáltatások elmaradása nemcsak súlyos gazdasági, hanem az emberek egészségét is veszélyeztető következményekkel járhat.

Az állatorvosi szakma helyzetén egy 2019-ben kihirdetett törvénnyel próbáltak segíteni: a jogszabály bizonyos feltételek mellett havi 10 ezer lejes állami támogatáshoz juttatta a vidéki állatorvosi körzeteket.

A 2020-tól kifizetett támogatás idén májusban pénzhiány miatt elakadt, és folytatása a költségvetés-kiegészítéstől függ; emiatt korábban az állatorvosok munkabeszüntetéssel tiltakoztak.

A törvénykezdeményezés egyik támogatója, Magyar Lóránd Szatmár megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő szerint az állami juttatás a háziorvosi rendelők támogatásához hasonló, az állategészségügyi ellátás szempontjából azonban ez a lépés sem tud csodát tenni olyan körzetekben, ahol már alig tartanak a gazdák állatot.

Idézet
Sok körzetben nagy segítségnek bizonyult, hiszen a kiutalt állami támogatás hozzájárul a rendelő szakszerű fenntartásához, és az állatorvos asszisztenst tud maga mellé alkalmazni. Ám az utóbbi években eltűnt a kisegítő személyzet az állatorvosi kabinetekből, mert nem volt miből fedezni a fizetésüket”

– magyarázta az állatorvosi végzettségű politikus.

Úgy tűnik, a meglévő gondokat ettől az évtől újabb tetézi. Az Országos Állategészségügyi Hatóság (ANSVSA) meg szeretné szüntetni az állatorvosi körzetekkel kötött eddigi négyéves koncessziós megállapodást, amit egy-két éves szolgáltatói szerződés váltana fel az állami megrendelések finanszírozására. Magyar szerint ez kiszolgáltatottabb helyzetbe hozná a szakmát. Míg a kilencvenes években az első koncessziós szerződéseket 15 évre kötötték – azzal a lehetőséggel, hogy lejárta után további 7,5 évre lehessen hosszabbítani –, az utóbbi évtizedben a megyei állategészségügyi igazgatóságokkal meghatározott szerződéses viszonyt 4 évre csökkentették. Jövő évtől ezt a rendszert szeretné átalakítani a szakhatóság, amivel nem ért egyet az állatorvosok szakmai szervezete, a Román Állatorvosi Kamara, mert úgy véli, az állatorvosok sokkal kiszolgáltatottabb helyzetbe fognak kerülni.

Magyar Lóránd szerint a tehenet, juhot, sertést tartó kisebb gazdák életét lehetetlenítik el, amennyiben egyre kevesebb állatorvosi körzet marad. „Az állatorvosok egy része a kisállatokat tartó hobbitenyésztők számára nyit szakrendelőt, de ez a piac is telítődik: képtelen annyi állatorvost felszippantani, amennyi a haszonállatlétszám folyamatos csökkenése miatt nem tud vidéki körzetekben elhelyezkedni.

Idézet
A négy romániai állatorvosi egyetem évente 500 állatorvost bocsát ki, ami messze meghaladja a hazai szakemberszükségletet. Egyre több fiatal állatorvos kerül a tanult szakmájától idegen pályára”

– magyarázza a szatmári politikus.

Az állatorvosok egy része a kisállatokat tartó hobbitenyésztők számára nyit szakrendelőt, de ez a piac is telítődik •  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Az állatorvosok egy része a kisállatokat tartó hobbitenyésztők számára nyit szakrendelőt, de ez a piac is telítődik

Fotó: Barabás Ákos

Csak a jó szakemberek tudnak talpon maradni

A székelyföldi megyékben nincsenek jelenleg betöltetlen állatorvosi körzetek. Ladó Zsolt, a Hargita megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője szerint az állatlétszámra nem panaszkodhatnak, hiszen a megyében 95 ezer szarvasmarhát tartanak, és igen jelentős létszámú a juhállomány is. A szakember szerint a megyei hivatallal kötött állatorvosi szerződések értelmében a munka zavartalanul működik, az állatorvosok végzik a dolgukat.

Idézet
Mint mindenhol, nálunk is állatlétszámfüggő, hogy egy-egy állatorvosi rendelő bevételeiben mennyit tesz ki az általunk megrendelt szolgáltatásokért járó jövedelemforrás.

A jól menő körzetekben, ahol egy állatorvos 1000–1500 szarvasmarháért és 2–3 ezer juhért felel, nincsenek anyagi gondjai. Összességében azt látom, hogy amelyik állatorvos komolyan végzi a munkáját, az meg tud élni a szakmájából” – fogalmazott lapunknak a Hargita megyei intézményvezető.

Hasonlóan vélekedett a Krónikának Sikó-Barabási Sándor, a Kovászna megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hivatal nemrég leköszönt igazgatója is, aki betölti az Erdélyi Magyar Állatorvosok Egyesületének elnöki tisztségét. Erdélyben mintegy 130 állatorvosi munkakörben dolgozó tagjuk van, akikkel belső levelezőlistákon tartják a kapcsolatot, illetve különböző szakmai találkozókat szerveznek számukra. Rámutatott,

mindenhol csökken az állatlétszám, ezért az állatorvosnak talpraesettnek kell lennie ahhoz, hogy egy-egy körzetben megéljen.

Felidézte, amikor évtizedekkel ezelőtt a háromszéki Gelencén dolgozott körzeti állatorvosként, a faluban 800 tehenet tartottak, mára ennek a létszámnak az egytizede maradt.

„Ennek ellenére itt is, akárcsak a többi 38 Kovászna megyei körzetben megmaradt az állatorvos. Sokan állategészségügyi gyógyszerek forgalmazásával, mesterséges megtermékenyítéssel és egyéb szolgáltatásokkal foglalkoznak. Tapasztalataim szerint azok maradnak talpon, akik szeretik a szakmájukat, értenek hozzá, és szót értenek a gazdákkal. Nagyon fontos, hogy az állatorvos jó viszonyt alakítson ki és tartson fenn a helyi gazdákkal. Ha idejében felkeresi őket, ahol borjú, csikó vagy malac születik, ha figyel az állattartó szükségleteire, akkor a gazda partnert lát benne, és igényelni fogja a szolgáltatásait. Amelyik állatorvos nincs jó viszonyban a gazdákkal, az anyagilag veszíteni fog. Ha egy állatorvos pénzt akar keresni, akkor mindent megtesz, hogy ez sikerüljön” – érvel a háromszéki szakember.

Példaként olyan magánrendelőt fenntartó sepsiszentgyörgyi állatorvost említ, akihez nemcsak a környékről, hanem a Kárpátokon túli megyékből is elhozzák a gyógyszeres kezelésre vagy műtétre szoruló kis- és nagyállatot, mert olyan szakember hírében áll, aki a legnehezebb eseteket is sikeresen orvosolja.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 19., hétfő

Az árfolyam és a kamatok csökkenését hozta Nicuşor Dan győzelme

A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.

Az árfolyam és a kamatok csökkenését hozta Nicuşor Dan győzelme
2025. május 19., hétfő

Kevesebb cég vált fizetésképtelenné, mint egy éve

Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).

Kevesebb cég vált fizetésképtelenné, mint egy éve
2025. május 16., péntek

Románia exportálni is akarja Erdélyben gyártott katonai drónjait a gazdasági miniszter szerint

Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.

Románia exportálni is akarja Erdélyben gyártott katonai drónjait a gazdasági miniszter szerint
2025. május 15., csütörtök

Befékezett a román gazdaság: elmarad a várttól a GDP növekedésének üteme

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.

Befékezett a román gazdaság: elmarad a várttól a GDP növekedésének üteme
2025. május 15., csütörtök

Több mint 300 lejjel nőtt márciusban a nettó átlagbér

Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Több mint 300 lejjel nőtt márciusban a nettó átlagbér
2025. május 14., szerda

33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben

Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).

33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben
2025. május 14., szerda

Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról a lej gyengülése miatt

Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.

Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról a lej gyengülése miatt
2025. május 14., szerda

Nem akar csökkenni a deficit, gyors cselekvésre kényszerül az új kormány elemzők szerint

Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.

Nem akar csökkenni a deficit, gyors cselekvésre kényszerül az új kormány elemzők szerint
2025. május 14., szerda

Tojásból lesz a csoda – Németh Csaba élelmiszermérnök a magyar élelmiszeripar sikertörténetéről (VIDEÓ)

Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.

Tojásból lesz a csoda – Németh Csaba élelmiszermérnök a magyar élelmiszeripar sikertörténetéről (VIDEÓ)
2025. május 13., kedd

Alapélelmiszerek: jót tett az árréskorlátozás a miniszter szerint

Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.

Alapélelmiszerek: jót tett az árréskorlátozás a miniszter szerint