Sorra zárnak be a falusi állatorvosi rendelők – Fogy az állatlétszám, nagy a versenyhelyzet a piacon

Sorra zárnak be a falusi állatorvosi rendelők – Fogy az állatlétszám, nagy a versenyhelyzet a piacon

Az elmúlt három évtized alatt a töredékére esett vissza a haszonállatlétszám, évről évre zsugorodik az állatorvosi rendelők bevétele is

Folyamatosan nő az országban az üresen álló állategészségügyi rendelők száma. A csökkenő állatlétszám miatt számos szakembernek nem éri meg anyagilag körzeti állatorvosként dolgozni, a zömmel városon létrehozott kisállatrendelőkben pedig csupán a szakemberek kis része jut munkalehetőséghez. A piacon egyre inkább ádáz versenyhelyzet alakul ki, ahol csak a legjobb állatorvosok számára terem babér.

Makkay József

2021. szeptember 13., 07:552021. szeptember 13., 07:55

Háromszáznegyven romániai állatorvosi körzet áll üresen, mert nem találnak szakembert a működtetéséhez. A hozzájuk tartozó mintegy 1500 falu maradt állategészségügyi ellátás nélkül a Román Állatorvosi Kamara bejelentése szerint. A szakember nélküli körzetek többsége az ország déli megyéiben található, azonban az utóbbi években Erdélyben is felütötte fejét a jelenség: Szatmár megyében például öt állategészségügyi községi rendelőbe keresnek sürgősen állatorvost.

A kilencvenes években még nagy túljelentkezés volt a körzetenként megüresedő állatorvosi helyek betöltésére, mindez azonban már a múlté. A jelenség fő oka, hogy

három évtized alatt a töredékére esett vissza a haszonállatlétszám – elsősorban a szarvasmarha- és a sertésállományok száma csökkent drasztikusan –, ezzel párhuzamosan pedig évről évre zsugorodik az állatorvosi rendelők bevétele is.

A magánvállalkozásként működő körzeti állategészségügyi rendelők jövedelmének egy része állami megrendelésekből származik: az Országos Állategészségügyi Hatóság a megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóságokon keresztül finanszírozza a kötelezően elvégzendő állategészségügyi szolgáltatásokat – oltások, járványmegelőzési akciók, a haszonállatok fülszámozása stb. –, a többi bevétel pedig az állattartó gazdáknak nyújtott egyéb szolgáltatásokból származik. Az állatorvos számára ezek a szolgáltatások azonban csak akkor kifizetődőek, ha a körzetében megfelelő létszámú állatállomány van.

Állami támogatással sem vonzó

Egy-egy községben az állategészségügyi szolgáltatások elmaradása nemcsak súlyos gazdasági, hanem az emberek egészségét is veszélyeztető következményekkel járhat.

Az állatorvosi szakma helyzetén egy 2019-ben kihirdetett törvénnyel próbáltak segíteni: a jogszabály bizonyos feltételek mellett havi 10 ezer lejes állami támogatáshoz juttatta a vidéki állatorvosi körzeteket.

A 2020-tól kifizetett támogatás idén májusban pénzhiány miatt elakadt, és folytatása a költségvetés-kiegészítéstől függ; emiatt korábban az állatorvosok munkabeszüntetéssel tiltakoztak.

A törvénykezdeményezés egyik támogatója, Magyar Lóránd Szatmár megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő szerint az állami juttatás a háziorvosi rendelők támogatásához hasonló, az állategészségügyi ellátás szempontjából azonban ez a lépés sem tud csodát tenni olyan körzetekben, ahol már alig tartanak a gazdák állatot.

Idézet
Sok körzetben nagy segítségnek bizonyult, hiszen a kiutalt állami támogatás hozzájárul a rendelő szakszerű fenntartásához, és az állatorvos asszisztenst tud maga mellé alkalmazni. Ám az utóbbi években eltűnt a kisegítő személyzet az állatorvosi kabinetekből, mert nem volt miből fedezni a fizetésüket”

– magyarázta az állatorvosi végzettségű politikus.

Úgy tűnik, a meglévő gondokat ettől az évtől újabb tetézi. Az Országos Állategészségügyi Hatóság (ANSVSA) meg szeretné szüntetni az állatorvosi körzetekkel kötött eddigi négyéves koncessziós megállapodást, amit egy-két éves szolgáltatói szerződés váltana fel az állami megrendelések finanszírozására. Magyar szerint ez kiszolgáltatottabb helyzetbe hozná a szakmát. Míg a kilencvenes években az első koncessziós szerződéseket 15 évre kötötték – azzal a lehetőséggel, hogy lejárta után további 7,5 évre lehessen hosszabbítani –, az utóbbi évtizedben a megyei állategészségügyi igazgatóságokkal meghatározott szerződéses viszonyt 4 évre csökkentették. Jövő évtől ezt a rendszert szeretné átalakítani a szakhatóság, amivel nem ért egyet az állatorvosok szakmai szervezete, a Román Állatorvosi Kamara, mert úgy véli, az állatorvosok sokkal kiszolgáltatottabb helyzetbe fognak kerülni.

Magyar Lóránd szerint a tehenet, juhot, sertést tartó kisebb gazdák életét lehetetlenítik el, amennyiben egyre kevesebb állatorvosi körzet marad. „Az állatorvosok egy része a kisállatokat tartó hobbitenyésztők számára nyit szakrendelőt, de ez a piac is telítődik: képtelen annyi állatorvost felszippantani, amennyi a haszonállatlétszám folyamatos csökkenése miatt nem tud vidéki körzetekben elhelyezkedni.

Idézet
A négy romániai állatorvosi egyetem évente 500 állatorvost bocsát ki, ami messze meghaladja a hazai szakemberszükségletet. Egyre több fiatal állatorvos kerül a tanult szakmájától idegen pályára”

– magyarázza a szatmári politikus.

Galéria

Az állatorvosok egy része a kisállatokat tartó hobbitenyésztők számára nyit szakrendelőt, de ez a piac is telítődik

Fotó: Barabás Ákos

Csak a jó szakemberek tudnak talpon maradni

A székelyföldi megyékben nincsenek jelenleg betöltetlen állatorvosi körzetek. Ladó Zsolt, a Hargita megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője szerint az állatlétszámra nem panaszkodhatnak, hiszen a megyében 95 ezer szarvasmarhát tartanak, és igen jelentős létszámú a juhállomány is. A szakember szerint a megyei hivatallal kötött állatorvosi szerződések értelmében a munka zavartalanul működik, az állatorvosok végzik a dolgukat.

Idézet
Mint mindenhol, nálunk is állatlétszámfüggő, hogy egy-egy állatorvosi rendelő bevételeiben mennyit tesz ki az általunk megrendelt szolgáltatásokért járó jövedelemforrás.

A jól menő körzetekben, ahol egy állatorvos 1000–1500 szarvasmarháért és 2–3 ezer juhért felel, nincsenek anyagi gondjai. Összességében azt látom, hogy amelyik állatorvos komolyan végzi a munkáját, az meg tud élni a szakmájából” – fogalmazott lapunknak a Hargita megyei intézményvezető.

Hasonlóan vélekedett a Krónikának Sikó-Barabási Sándor, a Kovászna megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hivatal nemrég leköszönt igazgatója is, aki betölti az Erdélyi Magyar Állatorvosok Egyesületének elnöki tisztségét. Erdélyben mintegy 130 állatorvosi munkakörben dolgozó tagjuk van, akikkel belső levelezőlistákon tartják a kapcsolatot, illetve különböző szakmai találkozókat szerveznek számukra. Rámutatott,

mindenhol csökken az állatlétszám, ezért az állatorvosnak talpraesettnek kell lennie ahhoz, hogy egy-egy körzetben megéljen.

Felidézte, amikor évtizedekkel ezelőtt a háromszéki Gelencén dolgozott körzeti állatorvosként, a faluban 800 tehenet tartottak, mára ennek a létszámnak az egytizede maradt.

„Ennek ellenére itt is, akárcsak a többi 38 Kovászna megyei körzetben megmaradt az állatorvos. Sokan állategészségügyi gyógyszerek forgalmazásával, mesterséges megtermékenyítéssel és egyéb szolgáltatásokkal foglalkoznak. Tapasztalataim szerint azok maradnak talpon, akik szeretik a szakmájukat, értenek hozzá, és szót értenek a gazdákkal. Nagyon fontos, hogy az állatorvos jó viszonyt alakítson ki és tartson fenn a helyi gazdákkal. Ha idejében felkeresi őket, ahol borjú, csikó vagy malac születik, ha figyel az állattartó szükségleteire, akkor a gazda partnert lát benne, és igényelni fogja a szolgáltatásait. Amelyik állatorvos nincs jó viszonyban a gazdákkal, az anyagilag veszíteni fog. Ha egy állatorvos pénzt akar keresni, akkor mindent megtesz, hogy ez sikerüljön” – érvel a háromszéki szakember.

Példaként olyan magánrendelőt fenntartó sepsiszentgyörgyi állatorvost említ, akihez nemcsak a környékről, hanem a Kárpátokon túli megyékből is elhozzák a gyógyszeres kezelésre vagy műtétre szoruló kis- és nagyállatot, mert olyan szakember hírében áll, aki a legnehezebb eseteket is sikeresen orvosolja.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. július 19., péntek

Leállt a cernavodai atomerőmű 1-es blokkja, irdatlan mennyiségű villamos energiát importált az ország

Egy meghibásodás miatt automatikusan leállt péntek este a cernavodai atomerőmű 1-es reaktorblokkja – tájékoztatott a Nuclearelectrica vállalat.

Leállt a cernavodai atomerőmű 1-es blokkja, irdatlan mennyiségű villamos energiát importált az ország
2024. július 19., péntek

Olyan élénk az érdeklődés a RetuRO iránt, hogy egyesek abbahagyták a lopást, átnyergeltek a „palackvadászatra”

Egyre nagyobb az érdeklődés országszerte a betétdíjas visszaváltási rendszer (RetuRO) által nyújtott lehetőségek iránt, olyannyira, hogy akadnak, akik abbahagyták a lopást, és az újrahasznosításból keresnek pénzt.

Olyan élénk az érdeklődés a RetuRO iránt, hogy egyesek abbahagyták a lopást, átnyergeltek a „palackvadászatra”
2024. július 19., péntek

Egyre kapósabb az európai autóvásárlók körében a Dacia

Több mint 300 000 autót adott el a Dacia 2024 első félévében Európában, ami 3,6 százalékos növekedést jelent.

Egyre kapósabb az európai autóvásárlók körében a Dacia
2024. július 19., péntek

Nem futja? Látványosan visszaesett a szépségszalonok és az utazási irodák forgalma

A nyers adatok szerint 1,3 százalékkal csökkent a lakossági szolgáltató szektor árbevétele Romániában az év első öt hónapjában - közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Nem futja? Látványosan visszaesett a szépségszalonok és az utazási irodák forgalma
2024. július 18., csütörtök

Ingatlanpiaci trendek: látványosan visszaesett a lakásépítések volumene a tavalyhoz képest

Az év első öt hónapjában 21,5 százalékkal csökkent Romániában a lakásépítés volumene – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Ingatlanpiaci trendek: látványosan visszaesett a lakásépítések volumene a tavalyhoz képest
2024. július 18., csütörtök

Padlógázzal száguld a romániai autópiac: 62 százalékkal több autót írtak forgalomba júniusban, mint egy éve

Az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) csütörtökön közzétett adatai szerint júniusban 3,6 százalékkal emelkedett a forgalomba helyezett új autók száma Európában a tavalyi hatodik hónaphoz képest; Románia jelentette a legnagyobb arányú növekedést.

Padlógázzal száguld a romániai autópiac: 62 százalékkal több autót írtak forgalomba júniusban, mint egy éve
2024. július 17., szerda

Gőzerővel hozza be a tavalyi létszámstop során keletkezett lemaradást a romániai közszféra

Májusban 1 294 311 betöltött álláshelyet tartottak számon a romániai közintézményekben és közhatóságoknál, 1762-vel többet, mint egy hónappal korábban; az álláshelyek csaknem 64 százaléka a központi közigazgatáshoz tartozott.

Gőzerővel hozza be a tavalyi létszámstop során keletkezett lemaradást a romániai közszféra
2024. július 17., szerda

Továbbra is Romániában az egyik legmagasabb az infláció

Az Európai Unióban a májusi 2,7 százalékról júniusban 2,6 százalékra csökkent az éves infláció; a tagállamok közül ezúttal Belgiumban volt a legmagasabb az inflációs ráta, miután öt egymást követő hónapon át Románia volt ebben a helyzetben.

Továbbra is Romániában az egyik legmagasabb az infláció
2024. július 17., szerda

Az állam biztosítaná be aszály ellen a terményt egy készülő mechanizmus révén

Aszálybiztosítási mechanizmust kíván életbe léptetni a 6,7 millió hektárnyi őszi és tavaszi vetésű területre a mezőgazdasági miniszter, aki tárgyalásokat folytat a Pénzügyi Felügyelet és a biztosítótársaságok képviselőivel a részletek véglegesítéséről.

Az állam biztosítaná be aszály ellen a terményt egy készülő mechanizmus révén
2024. július 17., szerda

Tűzveszély miatt két terméket is visszahív az IKEA

Az IKEA tűzveszély miatt visszahív több VARMFRONT hordozható töltőt – tájékoztatta szerdán az IKEA – többek között romániai és magyarországi – ügyfeleit.

Tűzveszély miatt két terméket is visszahív az IKEA