Fotó: 123RF
Egymástól eltérően reagált Németország és Ausztria arra az olasz javaslatra, hogy az év végi ünnepek idejére zárják le a sípályákat az EU-ban, enyhítendő a koronavírus-járvány terjedését. Arról, hogy milyen lesz az idei síszezon a romániai pályákon, vagy egyáltalán lesz-e, egyelőre még zajlanak az egyeztetések.
2020. november 25., 09:002020. november 25., 09:00
A sípályák jelenleg Európa nagy részében zárva tartanak, köztük Olaszországban, Ausztriában, Szlovéniában, Franciaországban és Németországban. A kérdés jelenleg az, hogy az ünnepi időszakra újranyissák-e őket.
„Ha a pályáknak zárva kell maradniuk, akkor azt egész Európára kellene alkalmazni.
– idézte az MTI Luca Zaiának, az olaszországi Veneto régió vezetőjének a Corriere della Sera című napilapnak adott nyilatkozatát.
Veneto mellett további észak-olaszországi régiók, köztük Liguria, azt javasolják, hogy a 2020–2021-es téli szezont tartsák meg különleges járványellenes intézkedések elfogadása mellett. Ennek értelmében a sífelvonók csak 50 százalékos kapacitással működnének, és napi korlátot határoznának meg a síbérletek esetében.
Conte elmondása szerint „európai koordinációt” sürgetett az ügyben az Angela Merkel német kancellárral, Emmanuel Macron francia elnökkel és Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével folytatott megbeszélései során. Conte keddi Twitter-bejegyzése szerint a koronavírus-járvánnyal szembeni egészségügyi intézkedések európai összehangolását megvitatták Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság (EB) elnökével is.
„Jobban kedvelnék egy közös európai megállapodást: ne nyissák meg a sífelvonókat vagy ne vakációzzanak” – mondta.
Az osztrák pénzügyminisztérium szerint azonban a síterepek zárva tartása a háromhetes karácsonyi időszakra 2,4 milliárd eurós veszteséget jelentene az országnak. „Ha az EU valóban ezt akarja, akkor fizetnie kell érte” – mondta Gernot Blümel osztrák pénzügyminiszter, felszólítva az EU-t, hogy kompenzálja a kieső bevételek 80 százalékát, összhangban az osztrák kormány támogatási programjával a járvány miatt bezárni kényszerülő vállalkozások számára.
Arról, hogy milyen lesz az idei síszezon a romániai pályákon, vagy egyáltalán lesz-e, egyelőre nincsenek konkrét információk, az Utazási Irodák Országos Egyesülete (ANAT) minap azt közölte, hogy egyeztetéseket kezdeményeztek a hegyvidéki üdülőtelepülések önkormányzatainak képviselőivel, hogy milyen biztonsági intézkedések mellett fogadhatnának turistákat a síterepek.
Mint ismeretes, a koronavírus-járvány első hulláma során 2020 elején az Ausztriában és az Alpok egyéb részein található síterepek váltak járványgócponttá.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közölt adatai szerint 2024 októberében 11 723 különnyugdíjat fizettek ki, 54-gyel kevesebbet, mint előző hónapban.
Donald Trump magabiztos győzelme az amerikai elnökválasztáson új „arcot” ad nemcsak az Egyesült Államoknak, hanem az egész világnak.
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint 2023-ban a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók éves kiigazított átlagbére 37 900 euró volt az EU-ban.
Több mint 1,2 milliárd lejt fordít a kormány a tömegközlekedés korszerűsítésére – jelentette be a csütörtöki kormányülés elején Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Megközelítőleg 100 millió eurós állami támogatást nyújt a kormány a Nokian Tyres nagyváradi üzemének. Az erről szóló határozatot csütörtöki ülésén hagyja jóvá a kabinet.
Csütörtökön nyílik meg a forgalom előtt a moldvai (A7-es) autópálya első, 11 kilométer hosszú szakasza – jelentette be szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Különleges reklámhadjárat keretében Nagy-Britanniában népszerűsíti turisztikai célpontként Románát a bukaresti gazdasági minisztérium.
A romániai hiteligénylők 500–800 lejjel, vagyis 100–150 euróval magasabb banki törlesztőrészletet fizetnek, mint a szomszédos európai uniós országokban élők – derül ki a román hitelpiacon működő AVBS Broker de Credite cég elemzéséből.
Elutasította szerdán az Európai Unió Bírósága (EUB) a Wizz Air keresetét, amelyet a Tarom állami légitársaságnak megítélt román állami támogatásról szóló határozat ellen nyújtott be.
A romániai lakosság egyharmada tervezi, hogy legalább 1000 lejt költ a 2024-es fekete pénteken, de több mint 43 százalékuk azt állítja, hogy nincs félretett pénze, hanem a fizetésére vagy a hitelekre támaszkodik – derül ki egy felmérésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!