A bérléssel szemben sokkal inkább a saját tulajdonára próbál támaszkodni Romániában a lakosság, amelynek többsége saját ingatlanban szeret élni.
2017. április 24., 12:482017. április 24., 12:48
2017. április 24., 14:132017. április 24., 14:13
Romániában az emberek több mint 90 százaléka vásárolt vagy örökölt ingatlanban éli életét, az ország e tekintetben élen jár az Európai Unióban – derül ki az Eurostat friss adataiból. Az EU statisztikai hivatala által közzétett kimutatás szerint a romániaiakat a horvátok, a litvánok és a bolgárok (majd a magyarok) követik a sorban, amelynek legvégén Németország található.
Itt a lakosság alig több, mint fele él saját otthonban, figyelemre méltó ugyanakkor az is, hogy Svédországban él a legtöbb olyan lakástulajdonos (a lakosság több mint fele), aki hitelből vásárolta otthonát. A skandináv ország lakosságának több mint hetven százaléka saját otthonában él ugyan, ám a svédek több mint kétharmada hitelből vett ingatlanban éli az életét, ugyanakkor ez az arány a hollandoknál is meghaladja a 60 százalékot.
Románia szempontjából szomorú statisztika ugyanakkor, hogy első helyen áll abban a tekintetben is, a lakosság hány százaléka lakik rossz minőségű ingatlanban. Miközben ez a romániaiak esetében az összlakosság egyötödét teszi ki, a holtversenyben második helyen álló lettek és magyarok 15-15 százalékánál ázik be a tető, nincs normális fürdőszoba vagy mellékhelyiség. Az Eurostat által felállított rangsor szerint ugyanakkor a román lakosság tizenhat százaléka jövedelme negyven százalékánál többet költ lakhatásra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Látogatottsági adatok