Fotó: Haáz Vince
Felfele módosította az év végén várható inflációs rátára vonatkozó prognózisát a Román Nemzeti Bank (BNR), és 2023 végére is kétszámjegyű, 11,2 százalékos pénzromlást várnak a Mugur Isărescu jegybankelnök által hétfőn ismertetett előrejelzések szerint.
2022. november 14., 13:142022. november 14., 13:14
2022. november 14., 14:512022. november 14., 14:51
Mint ismeretes, a BNR augusztusi jelentésében az idei év végére 13,9 százalékos, jövő évre pedig 7,5 százalékos inflációt jósolt. A májusi jelentésben még 12,5 százalékos inflációt prognosztizált a jegybank az idei év végére és 6,7 százalékos pénzhígulást 2023-ra.
a friss prognózis szerint 2024 harmadik negyedévében 4,2 százalékos lesz a pénzromlás. A jegybank szakértői szerint eközben az idei év végéig az infláció enyhe növekedése, majd a fokozatos mérséklődése várható. A csökkenés a friss prognózis szerint csak 2023 harmadik negyedévében torpanhat meg ideiglenesen, ha érvényét veszíti a földgáz és az áram árát korlátozó jogszabály.
Isărescu hétfői sajtótájékoztatóján az energiaárak emelkedésének veszélyére figyelmeztetett. Mint mondta, „az energiasokk hatása” számottevően meghaladta az általuk vártat.
Ha az elmúlt hónapokat vesszük górcső alá, az infláció 14 és 16 százalék között mozgott. A havi növekedés 1 és 1,3 százalék közötti volt. Áprilishoz mérten kialakult egy plató, amiben fontos szerepe volt annak, hogy a villanyáram és a földgáz ára stabil volt, az üzemanyagok pedig dezinflációs hatással voltak” – fogalmazott a bukaresti központi pénzintézet vezetője.
Októberben 0,56 százalékponttal 15,32 százalékra csökkent az infláció Romániában szeptemberhez mérten – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által pénteken nyilvánosságra hozott adatsorokból.
„Soha nem jelentek meg ilyen hamar az energiaköltségek a végső árban. Régebb ez inkább a kőolajra volt jellemző. Most itt van minden: a kőolaj is, a földgáz is, a villanyáram is” – fejtette ki a jegybankelnök.
Kitért arra is, hogy az ukrajnai háború és az aszály is hozzájárult a drágulási hullámhoz.
Pozitívumként említette eközben az árfolyam alakulását. „Egyelőre nem látunk veszélyes trendeket az árfolyamnál. Relatív stabil volt, és ezzel segített. Az hiányzott volna, hogy az energiaárak növekedése mellett még az árfolyam is inflációt okozzon. Amint leülepednek a dolgok, flexibilisebbé válik az árfolyam is. Lássuk, merre visz a piac” – mondta Isărescu.
Arra is ráirányította a figyelmet, hogy sajnálatos módon Romániában a gazdasági növekedést még mindig a fogyasztás pörgeti, és nem a beruházások. „Nincsenek útjaink.
– vélekedett a jegybankelnök. Felidézte: az év első felében a román gazdaság gyarapodása várakozáson felüli volt, de az év második felében mérséklődik a nemzetközi események, illetve a monetáris politika bekeményítése miatt.
Amint arról beszámoltunk, az Európai Bizottság legfrissebb prognózisa szerint Romániában az infláció 2022-ben 11,8 százalék lesz, 2023-ban 10,2 százalékra mérséklődik, majd 2024-ben 6,8 százalék lesz. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legutóbbi jelentésében rontott a fogyasztói árak romániai növekedésének kilátásain. A nemzetközi pénzintézet a korábban előrejelzett 9,3 százalék helyett 13,3 százalékos inflációra számít év végén Romániában, 2023-ra vonatkozóan pedig 4 százalékról 11 százalékra módosította a prognózisát.
Az Európai Unió gazdasága fordulópontra érkezett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!