Csalóka mutató. A romániai életszínvonal egyáltalán nem azt mutatja, hogy gazdag ország lenne
Fotó: Veres Nándor
Első ízben került be a magas jövedelmű országok kategóriájába Románia, ám a lapunk által megkérdezett szakértő szerint új alapokra kellene helyezni a számítást, hogy az valós képet mutasson.
2020. július 14., 18:532020. július 14., 18:53
Románia is felkerült a magas jövedelmű országok listájára, amelyet a Világbank júliusban tett közzé. A rangsorban azt láthatjuk, hogy a 2019-es adatok alapján Románia átlépte a 12 535 dolláros egy főre jutó nemzeti jövedelmet (GNI), ezzel a felső-közepes jövedelmű országból magas jövedelmű országgá lépett elő. A tavalyi adatok alapján az ország éppen csak átlépte a 12 535 dolláros küszöböt, a 12 630 dolláros egy főre jutó nemzeti jövedelemmel, a térség országai jóval megelőzik, hiszen például Lengyelországban 15 200 dollár a GNI, Magyarországon 16 140 dollár.
Románia először került be ebbe az „elit klubba”, a listán 80 ország és terület van, vagyis 55 ország és további 25 olyan terület, melynek nincs teljesen önálló státusa, mint például Hongkong, Puerto Rico, Francia Polinézia, Új-Kaledónia – húzta alá megkeresésünkre Králik Lóránd egyetemi adjunktus, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) gazdaságtudományi tanszékének oktatója. Kiemelte:
A szakértő ugyanakkor rámutatott, a küszöbértéket nem a bruttó hazai termék (GDP), hanem az egy főre jutó nemzeti jövedelem alapján számolják, ami az országban valójában elkölthető jövedelmet mutatja, például beleszámolják azokat az összegeket is, amit a külföldön dolgozók hazaküldenek. „Harminc éve állapították meg a módszertant, az alapján számolják a küszöbértékeket, hogy melyik ország számít szegénynek, alsó- és felsőközép- vagy magas jövedelműnek. Akkor még csak 41 ország tartozott az elitek klubjába, azóta a számuk megkétszereződött” – irányította rá a figyelmünket a szakértő.
A küszöbértéket amúgy a Nemzetközi Valutaalap pénzneme, az úgynevezett különleges lehívási jogok (Special Drawing Rights – SDR) inflációs rátájával igazítják ki minden évben. Az SDR inflációját az öt kulcsvaluta – amerikai dollár, euró, kínai jüan, japán jen és brit font – inflációja befolyásolja.
– hangsúlyozta a gazdasági elemző.
Mint magyarázta: a világban a gazdasági növekedés sokkal nagyobb mértékű a pénzromlásnál, ezért a szakértők egy ideje már tárgyalják, hogy módosítani kellene a módszertant az értékhatár kiszámításánál az életszínvonal-arányokat is figyelembe véve. A jelenlegi listán ugyanis nemcsak Románia tűnik ki, hiszen olyan országok is vannak a gazdagok között, mint a Karib-szigeteki országok, Chile, Uruguay, amelyeknek szintén nem lenne, amit keresniük a „jómódúak” között.
Králik Lóránd úgy véli,
„Tény, hogy a kilencvenes évekhez viszonyítva Romániában is dinamikus életszínvonal-emelkedés tapasztalható, de azzal, hogy az ország meghaladta a több mint harminc évvel ezelőtti módszertannal kiszámolt küszöbértéket, nem azt jelenti, hogy olyan mértékű a jómód, mint a listavezető országokban” – fogalmazott a szakértő, hangsúlyozva, mindenképpen aránytalanságok mutatkoznak, hiszen a listavezető országok lényegesen eltávolodtak a küszöbértéktől – Svájc, Luxemburg, Norvégia a határértéket jóval meghaladják.
Az elemző szerint amúgy valószínű, hogy a 2020-as értékeket figyelembe véve Románia újra a határérték alá kerül. „Bár a járvány időszakában az infláció nem magas, ettől függetlenül a bruttó hazai termék és az egy főre jutó nemzeti jövedelem csökkenése olyan mértékű lehet, hogy kikerülhet Románia az elit klubból” – húzta alá Králik Lóránd, kiemelve, hogy a magas jövedelmű országok listáján az utolsó egynegyedet mindig veszélyezteti a gazdasági visszaesés, és hogy kiesnek ebből a kategóriából.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Dragoș Pâslaru miniszter szerint 7,8 milliárd euróra rúg azon projektek összege, amelyek az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kaptak uniós finanszírozást, ám jelenleg erősen kérdéses, hogy határidőre meg lehet-e őket valósítani.
Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.
Megadóztathatják a betegszabadságokat az új kormány tervei szerint. Az egészségügyi miniszter szerint sok ilyen kérés fiktív, hamis okokon alapul, a tervezett intézkedésnek pedig kettős haszna lenne.
Az európai autópiac az áprilisi zsugorodás után májusban visszatért a növekedés útjára, de a kontinensen Romániában esett vissza a legnagyobb mértékben a gépkocsi-beíratások száma az előző évhez képest.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás