Csalóka mutató. A romániai életszínvonal egyáltalán nem azt mutatja, hogy gazdag ország lenne
Fotó: Veres Nándor
Első ízben került be a magas jövedelmű országok kategóriájába Románia, ám a lapunk által megkérdezett szakértő szerint új alapokra kellene helyezni a számítást, hogy az valós képet mutasson.
2020. július 14., 18:532020. július 14., 18:53
Románia is felkerült a magas jövedelmű országok listájára, amelyet a Világbank júliusban tett közzé. A rangsorban azt láthatjuk, hogy a 2019-es adatok alapján Románia átlépte a 12 535 dolláros egy főre jutó nemzeti jövedelmet (GNI), ezzel a felső-közepes jövedelmű országból magas jövedelmű országgá lépett elő. A tavalyi adatok alapján az ország éppen csak átlépte a 12 535 dolláros küszöböt, a 12 630 dolláros egy főre jutó nemzeti jövedelemmel, a térség országai jóval megelőzik, hiszen például Lengyelországban 15 200 dollár a GNI, Magyarországon 16 140 dollár.
Románia először került be ebbe az „elit klubba”, a listán 80 ország és terület van, vagyis 55 ország és további 25 olyan terület, melynek nincs teljesen önálló státusa, mint például Hongkong, Puerto Rico, Francia Polinézia, Új-Kaledónia – húzta alá megkeresésünkre Králik Lóránd egyetemi adjunktus, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) gazdaságtudományi tanszékének oktatója. Kiemelte:
A szakértő ugyanakkor rámutatott, a küszöbértéket nem a bruttó hazai termék (GDP), hanem az egy főre jutó nemzeti jövedelem alapján számolják, ami az országban valójában elkölthető jövedelmet mutatja, például beleszámolják azokat az összegeket is, amit a külföldön dolgozók hazaküldenek. „Harminc éve állapították meg a módszertant, az alapján számolják a küszöbértékeket, hogy melyik ország számít szegénynek, alsó- és felsőközép- vagy magas jövedelműnek. Akkor még csak 41 ország tartozott az elitek klubjába, azóta a számuk megkétszereződött” – irányította rá a figyelmünket a szakértő.
A küszöbértéket amúgy a Nemzetközi Valutaalap pénzneme, az úgynevezett különleges lehívási jogok (Special Drawing Rights – SDR) inflációs rátájával igazítják ki minden évben. Az SDR inflációját az öt kulcsvaluta – amerikai dollár, euró, kínai jüan, japán jen és brit font – inflációja befolyásolja.
– hangsúlyozta a gazdasági elemző.
Mint magyarázta: a világban a gazdasági növekedés sokkal nagyobb mértékű a pénzromlásnál, ezért a szakértők egy ideje már tárgyalják, hogy módosítani kellene a módszertant az értékhatár kiszámításánál az életszínvonal-arányokat is figyelembe véve. A jelenlegi listán ugyanis nemcsak Románia tűnik ki, hiszen olyan országok is vannak a gazdagok között, mint a Karib-szigeteki országok, Chile, Uruguay, amelyeknek szintén nem lenne, amit keresniük a „jómódúak” között.
Králik Lóránd úgy véli,
„Tény, hogy a kilencvenes évekhez viszonyítva Romániában is dinamikus életszínvonal-emelkedés tapasztalható, de azzal, hogy az ország meghaladta a több mint harminc évvel ezelőtti módszertannal kiszámolt küszöbértéket, nem azt jelenti, hogy olyan mértékű a jómód, mint a listavezető országokban” – fogalmazott a szakértő, hangsúlyozva, mindenképpen aránytalanságok mutatkoznak, hiszen a listavezető országok lényegesen eltávolodtak a küszöbértéktől – Svájc, Luxemburg, Norvégia a határértéket jóval meghaladják.
Az elemző szerint amúgy valószínű, hogy a 2020-as értékeket figyelembe véve Románia újra a határérték alá kerül. „Bár a járvány időszakában az infláció nem magas, ettől függetlenül a bruttó hazai termék és az egy főre jutó nemzeti jövedelem csökkenése olyan mértékű lehet, hogy kikerülhet Románia az elit klubból” – húzta alá Králik Lóránd, kiemelve, hogy a magas jövedelmű országok listáján az utolsó egynegyedet mindig veszélyezteti a gazdasági visszaesés, és hogy kiesnek ebből a kategóriából.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
Nagyváradon nyitott üzemet a finn Amer Sports – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
1 hozzászólás