Fotó: Biró István
Az ország gazdasága az első negyedévben 8,2 százalékos növekedést produkált, ami az Országos Statisztikai Intézet szerint 1990 óta az egyik legnagyobb ütemű fejlődés ebben a negyedben. A hazai össztermék 23,5 milliárd euró volt. Az Európai Unió gazdasági fejlődésének átlaga azonban ebben az időszakban csupán 2,4 százalékos volt.
Az Országos Előrejelzési Testület szerint 2020-ig az ország gazdasági fejlődésének üteme meghaladja majd az évi 5 százalékos szintet, a hazai össztermék pedig eléri a 442,3 milliárd eurót. A testület szerint ugyanakkor az idei év utolsó negyedére a növekedés üteme 6,5 százalékosra lassul, és jövőre 6 százalék körül alakul.
Mugur Isărescu jegybankelnök szerint az éves gazdasági növekedés mértéke 2008-ban abban az esetben haladhatja meg a 6 százalékot, ha a mezőgazdaság kedvező évet zár. Mint kifejtette, ebben az esetben a mezőgazdasági termelés mértéke elérheti az egymilliárd eurót, ami a hazai össztermék 1 százalékának felel meg. Varujan Vosganian gazdasági és pénzügyminiszter szintén optimistán nyilatkozott, és úgy vélte, a második negyed végén is jelentős növekedést regisztrálnak, ami elérheti a 8 százalékot.
Az előrejelzési testület szerint a gazdasági fejlődés a béreken is meglátszik majd: 2020-ig az átlagbér szintje várhatóan 166 százalékkal nő, és eléri az 1133 eurót. (Az átlagbér átszámolva jelenleg 425 euró). Az elemzők szerint a fejlődés a román nemzeti valuta árfolyamára is kedvező befolyással lesz, és a befektetőkre is bátorítóan hat. Az osztrák Thomson Reuters Ügynökség és az Österreichische Kontrollbank felmérése szerint a romániai üzleti környezet egyike a legvonzóbbaknak Közép- és Kelet-Európában, a teljes régióban a befektetések összértéke a 2008-as évben várhatóan eléri a 100 milliárd eurót. A Mergermarket elemzői szerint az „új Európa” – elsősorban pedig Lengyelország és Románia – megelőzi majd Ázsiát, Oroszországot és Dél-Amerikát a nyugati befektetések terén.
Az Eurostat kimutatása szerint Románia tavaly a 15. helyet foglalta el az európai országok rangsorában a közvetlen külföldi befektetések szempontjából, az összeg elérte a 7,3 milliárd eurót. A romániai Külföldi Befektetések Ügynöksége szerint az első számú beruházó a francia Renault volt, amely több mint 670 millió eurót fektetett be.
A jó hírek mellett azonban negatívumok is vannak. Mint arról beszámoltunk, hétfőn a jegybank elnöke a gazdaság túlhevülésének veszélyeire figyelmeztetett, az Európai Bizottság pedig korábban a strukturális reformok felgyorsítására és a pénzügyi helyzet stabilizálására szólította Romániát. A brüsszeli testület figyelmeztetett, hogy a költségvetési hiány idén elérheti a 2,9 százalékot, ami a tavalyi 2,5 százalékhoz képest jóval kedvezőtlenebb adat.
Fejlődő kereskedelem
Az Európai Unió tagállamai közül Romániában növekedett a legnagyobb mértékben az éves kereskedelmi forgalom júniusban – derül ki az Eurostat kimutatásából. Románia 23,3 százalékos növekedést regisztrált, míg a második helyen jóval szerényebb eredménnyel az 5,7 százalékos Szlovénia, a harmadikon pedig az 5,2 százalékos Lengyelország áll. A havi növekedés terén is Románia áll az élen, 4,1 százalékos bővüléssel májushoz képest.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai bankrendszer hat legnagyobb bankja – kivéve a CEC Bankot, amely csak éves és féléves alapon számol be pénzügyi eredményeiről – 2025 első negyedévében 3,1 milliárd lejes nettó nyereséget ért el.
A 15 és 29 év közötti romániai fiatalok 14,7 százaléka súlyos anyagi és szociális nélkülözésben élt 2024-ben; az európai uniós átlag 5,8 százalék volt – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
Májusban az áprilisi 4,9 százalékról 5,45 százalékra nőtt az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 7,09 százalékos árnövekedést a szolgáltatási szektorban regisztrálták – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Cotroceni-palota előtt tüntetnek csütörtökön az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség tagjai, „méltányos adóreformot” követelve, amelyben „a terhek igazságosan oszlanak meg a tőke és a munka között”.
Az eheti harmadik egyeztetés is kudarcba fulladt a Nicușor Dan államfő által kormányzásra felkért pártok között a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedésekről, sőt egyre jobban elfajulóban a vita.
Az energiaügyi minisztérium közvitára bocsátotta azt a mechanizmust, amellyel július 1-jétől, a villamosenergia-piac liberalizációját követően támogatni kívánja az energiafogyasztókat.
A közalkalmazottaknak járó úgynevezett antennapótlékot fix összegben, nem bérarányosan kellene megállapítani, mivel nem a bérszinthez, hanem a munkakörülményekhez kell igazodnia – jelentette ki Simona Bucura-Oprescu munkaügyi miniszter.
Miközben a hiány lefaragását célzó intézkedéscsomag kidolgozása közben a politikai alakulatok tárgyalásain szó esik többek között az áfa emeléséről is, a nem hatékony adóbehajtás miatt jelenleg is tetemes potenciális bevételtől esik el az államkassza.
Tájékoztató kampányt indított az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) az elektromos energia fogyasztói számára annak apropóján, hogy 2025. július 1-jén megszűnik az árplafon-kompenzációs rendszer a villanyáram esetében.
A Hidroelectrica minden olyan fogyasztót képes átvenni, aki áramszolgáltatót akar váltani – közölte a cég szerdai közleményében.
Látogatottsági adatok