Szarvasmarha-állományokban rendkívüli veszélyt jelent a ragadós száj- és körömfájás terjedése
Fotó: Orbán Orsolya
Az állategészségügyi hatóság Magyarországon és Szlovákiában is ádáz harcot folytat a fél évszázad után újra megjelent ragadós száj- és körömfájás terjedésének megelőzéséért. A rendkívüli veszélyes állatbetegség hatalmas károkat okozott a magyar mezőgazdaságnak: a ragadós száj- és körömfájás megjelenése miatt eddig több ezer szarvasmarhát kellett leölni, és sok unión kívüli ország leállította a Magyarországról érkező mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek behozatalát. Az Európai Unióban sikerült köztes megoldást találni, így Románia is megengedi a magyar tej és a hús importját a nem fertőzött országrészekből.
2025. április 14., 19:412025. április 14., 19:41
2025. április 14., 20:282025. április 14., 20:28
Komoly gazdasági következményei vannak a 2025. március 7-én egy észak-magyarországi tejtermelő szarvasmarhatelepen megjelent, rendkívüli ragályos állatbetegség, a ragadós száj- és körömfájás terjedésének. Az elmúlt egy hónapban Magyarországon négy, Szlovákiában hat gócpontot azonosítottak, a fertőzött gazdaságokban záros határidőn belül felszámolták a teljes szarvasmarha-állományt.
A karanténzónában rendkívüli szigorú állategészségügyi intézkedéseket vezettek be minden vágott patájú állatfajra (szarvasmarha, juh, kecse és sertés): az állatokat kizárólag zárt tartásban kell tartani, tilos a legeltetés, bármiféle állatmozgás a farmon kívül, és bármiféle állatkereskedelem, a farmok a hatósági állatorvosokon kívül semmilyen látogatót nem fogadhatnak. Az érintett települések határában, illetve a határátkelőkön széles körben bevezették a fertőtlenítést. A budapesti agrártárca kifizeti a leölt állatok ellenértékét, illetve az állattelepek alkalmazottainak fizetését is fedezi.
Az ötven évvel ezelőtt felszámolt láb- és körömfájás újbóli megjelenése Magyarországon és Szlovákiában – Ausztriában általános állategészségügyi riadót rendeltek el a vírus esetleges megjelenése miatt a magyar–osztrák és szlovák–osztrák határterületeken – riadalmat keltett világszerte, és számos ország részéről élelmiszerstopot rendeltek el a két országgal szemben. A kényszerintézkedések Magyarországot érintik a legérzékenyebben, hiszen Kelet-Európában a lengyel mellett a magyar élelmiszerexport a legnagyobb volumenű, ami gazdák tízezreit juttathatja nehéz gazdasági helyzetbe.
Nyers tej: a veszélyeztetett zónákból semmilyen állati terméket nem lehet kihozni
Fotó: Makkay József
Szerencsére a magyar élelmiszerexport nagyobb része európai uniós országokba irányul, így a magyar termékek kivitele az uniós tagországok felé a nem fertőzött országrészekből zavartalan maradt. A Krónikának nyilatkozó Csutak Nagy László, az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) alelnöke elmondta: a magyarországi járványhelyzet miatt először március 11-én ülésezett Bukarestben az Országos Betegségellenőrzési Központ (CNBC), ahol megszülettek az első korlátozó intézkedések a magyar termékekkel szemben.
Egy másik döntés értelmében nyers tejet csak olyan állattelepekről lehetett behozni, ahol a szarvasmarhákat előzetesen bevizsgálták a száj- és körömfájás vírusa ellen. Betiltottuk a Magyarország területéről érkező állati takarmányok behozatalát is” – mutatott rá a hatósági állatorvos.
Miután kiderült, a szigorú magyar állategészségügyi intézkedéseknek köszönhetően sikerül kordában tartani a veszélyes kór terjedését, a romániai állategészségügyi hatóság több könnyítést is bevezetett a magyar termékek romániai importjával kapcsolatban. Az Országos Betegségellenőrzési Központ (CNBC) egy hónapra rá, április 11-ei pénteki ülésén a szakemberek azonban úgy vélték, hogy a magyarországi járványhelyzet továbbra is veszélyt jelenthet a romániai mezőgazdaságra, ezért eltörölték a március 11-én hozott intézkedések későbbi könnyítéséről szóló döntést, így azok érvényben maradtak.
Magyarország területéről tilos vágott patájú élő állatott behozni, tilos a különböző állati takarmányok, széna, komposzt és trágya szállítása Romániába.
Állati eredetű termékeket – tejet és húst – kizárólag olyan farmokról lehet importálni, ahol nem mutatták ki a ragadós száj- és körömfájás vírusát, illetve az állatállomány le van tesztelve, azaz hatósági ellenőrzéssel kizárják a betegség jelenlétét.
Magyarország területéről jelenleg zavartalan a romániai élelmiszer-ellátás egyik fő forrásának számító sertéshús és tehéntej importja.
Az ország legnagyobb vágóhídja, a Bonafarm csoport tulajdonában lévő mohácsi vágóhíd továbbra is számos romániai húsfeldolgozó számára szállít friss sertéshúst, illetve többféle hústerméket, a cégcsoportnak azonban ennél is nagyobb súlya van a romániai tejellátásban. A legnagyobb üzletláncok – Metro, Lidl és Kaufland – Magyarországról importálják a tehéntej jó részét, ezért ezeknek a szállítmányoknak a fennakadása komoly ellátási gondokat okozhatna.
A romániai üzletek polcain bőven találhatunk Magyarországról származó tejet
Fotó: Rostás Szabolcs
Csutak Nagy László szerint Románia esetében azért jelent kiemelt veszélyt a ragadós száj- és körömfájás esetleges megjelenése az országban, mert több állatfajnál az állatállomány mintegy 80 százaléka a biobiztonság szempontjából leginkább veszélyeztetett háztáji gazdaságokban található. A hatósági állatorvosok bevonásával az állategészségügyi hatóság átfogó kampányba kezdett, hogy az állattartó gazdákat a legszükségesebb óvintézkedésekről tájékoztassák. Noha az állatpestissel ellentétben a száj- és körömfájás ellen létezik hatékony védőoltás, az európai uniós normák tiltják a megelőző védekezésként bevethető vakcinákat.
,,A vakcinát csak olyan fertőzött telepeken lehet alkalmazni, ahol túl nagy létszámú állomány fertőződik meg, így a hatóság emberei nem tudják egyszerre leölni. A beoltott állatok egy heten belül kapnak immunitást a betegséggel szemben, de ezeket az egyedeket is később le kell ölni.
– mutatott rá portálunknak a szakember.
Csutak meglátása szerint ez az uniós álláspont változhat a jövőben, amennyiben nagy kockázatot jelent a ragályos állatbetegség terjedése. Ugyanakkor napirenden van a Vietnámban kikísérletezett, sertéspestis elleni védőoltás is. Miután a távol-keleti országban a szakemberek megkapják a végleges teszteredményeket, az Európai Unióban elsőként Romániában tesztelik a sertéspestis elleni új védőoltást. Amennyiben hatékonynak bizonyul, Bukarest kérni fogja az uniós hatóságtól a sertéspestis elleni vakcina engedélyeztetését, tájékoztatta a Krónikát az ANSVSA alelnöke.
Egyelőre egyetlen védekezés létezik a ragadós száj- és körömfájás, illetve az állatpestis ellen: ahol egyetlen beteg állatot is találnak, ott a teljes állományt leölik, és a gazdákat kárpótolják.
Állatállománya védelmében Románia aktiválta az uniós vészhelyzeti mechanizmusokat a ragadós száj- és körömfájás vírusának aggasztó európai terjedése miatt – jelentette be pénteken az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Damoklész kardjaként lebeg már jó ideje a fejünk felett az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedéscsomag. Elemzők szerint az áfaemelés egyetlen nyertese a román állam lenne.
Marcel Boloș nem hinné, hogy adóemelés nélkül sikerül előteremteni a 7 százalékos idei deficitcél teljesítéséhez szükséges 30 milliárd lejt.
Az Európai Bizottság az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési igényéből csak 1,279 milliárd eurót utal át Romániának, 869 millió euró kifizetését pedig felfüggesztették.
Az Európai Unióban 19,5 millió gyereket érint szegénység vagy társadalmi kirekesztettségi kockázata, ez az uniós gyermekpopuláció 24,2 százalékát jelenti – olvasható az EU statisztikai hivatalának (Eurostat) tavalyi évre vonatkozó felmérésében.
Június 30-ig el kell készülnie a 2025 második félévére vonatkozó deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak – jelentette ki Nicușor Dan elnök a munkáltatói szövetségekkel tartott csütörtöki találkozóján.
A magyar Építési és Közlekedési minisztérium kiírta a Debrecen és Nagyvárad között megépítendő vasútvonal első szakaszának megtervezésére vonatkozó pályázatot.
Több tucat magyarországi álláskereső talált munkát a minap Nagyváradon, ahol nagyszabású állásbörzét tartottak. Békési Csabával, az állásbörzét szervező Bihar megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatójával járjuk körül a témát.
Jövő héten, egészen pontosan június 4-én startol az önkormányzatok és közintézmények számára a Roncsautóprogram 2025-ös kiírása; a magánszemélyek június 19-étől pályázhatnak a gépkocsipark felújítását célzó program keretében nyújtott támogatásokra.
Románia nehéz gazdasági helyzetben van, ezért sürgős intézkedésekre van szükség, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) pedig vállalja, hogy része lesz annak a kormánynak, amely meghozza ezeket az intézkedéseket – jelentette ki Ilie Bolojan.
A költségvetési hiány egy „üszkösödés” a román gazdaság testén – fogalmazott kedden Daniel Dăianu, aki szerint illúzió, hogy a deficitet csupán a kiadások lefaragásával mérsékelni lehet, ezért szerinte bizonyos adóemelések nem kerülhetők el.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!