2011. július 12., 08:582011. július 12., 08:58
A biztos elmondta, az erről szóló végső döntés várhatóan a dán EU-elnökség alatt születik, 2012. január elseje után. Kroes rámutatott, valamennyi tagállam maga fogja eldönteni a rendelkezés gyakorlatba ültetési mechanizmusát. A találkozón jelen volt Valerian Vreme távközlési miniszter is, aki úgy nyilatkozott, javasolni fogja egy 2012–2020 közötti periódusra vonatkozó országos informatizálási stratégia kidolgozását, ami az európai digitális politikákon alapszik majd.
Amint arról korábban beszámoltunk, az EB hosszú távú megoldási javaslatot terjesztett elő a mobiltelefonok és egyéb mobileszközök Európai Unión belüli használatának költségkorlátozására vonatkozóan. A bizottság egy rendelettel 2014. július 1-jétől a verseny ösztönzésére irányuló intézkedéseket léptetne életbe, köztük azt, hogy a mobilszolgáltatók – szabályozott nagykereskedelmi árakon – más tagállamok alternatív szolgáltatóinak hálózatát is használhassák. A javaslat egy másik eleme szerint a fogyasztók, ha úgy kívánják, régi telefonszámuk megőrzésével választhatnak olcsóbb mobiltelefonos barangolási szerződést, függetlenül a nemzeti mobilszolgáltatásokra vonatkozó szerződésüktől. Az elképzelés szerint 2014. július 1-jén már a barangolási szolgáltatást igénybe vevő fogyasztók külföldi útjuk során hívásindításért percenként legfeljebb 24 centet fizetnének, míg hívásfogadásért percenként legfeljebb 10 centet, szöveges üzenet küldéséért ugyancsak legfeljebb 10 centet, továbbá adatok letöltéséért vagy internetes böngészésért megabyte-onként legfeljebb 50 centet.
A tavalyi év végén egyébként még meglehetősen nagy különbségeket mutattak a kiskereskedelmi árak: a külföldön, azaz egy másik tagállamban folytatott adatletöltés kiskereskedelmi átlagára 1,06 eurót tett ki. A fogyasztóknak megabyte-onként átlagosan 2,23 eurót kellett fizetniük, ha külföldön egy másik mobilcsoport hálózatáról töltöttek le, egyes esetekben azonban a díj akár a 12 eurót is elérte. A javaslatot még az Európai Parlament és az uniós tagországok kormányait képviselő Tanács is megvitatja.
Románia egy évvel más országok előtt meghozta a válságellenes intézkedéseket, ezt a tényt azonban senki nem ismeri el – jelentette ki tegnap Traian Băsescu államfő a Neelie Kroes digitális politikáért felelős EU-biztossal, az Európai Bizottság alelnökével folytatott találkozó során. „Zsúfolt periódus ez Romániának” – jegyezte meg ezt megelőzően az európai politikus, amire a román államfő leszögezte, valamennyi, válság által sújtott ország így van ezzel. Kroes pedig bátorítóan fűzte hozzá, mind a 27 tagállamot foglalkoztatja a válság. A múlt hibáira utalva ugyanakkor Băsescu úgy nyilatkozott, soha többé nem következhet az be Romániában, hogy a fogyasztás generálja a gazdasági növekedést. |
A piacok ma örvendenek a fejleményeknek, de neki kell fogni, és sajnos a nehezebb döntéseket is meg kell hozni, hogy a költségvetés hiánya érdemben csökkenjen – értékelt a Krónikának Bálint Csaba közgazdász, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja.
Felszámolják Románia egyik legrégebbi vállalatát, a kolozsvári épületgépészeti Armaturát – írja az Economica.net a részvényesek közgyűlésének meghívója alapján.
Szó sincs arról, hogy az állami költségvetésben ne lenne elegendő pénz a nyugdíjak és a közszféra béreinek a kifizetésére – szögezte le Nicușor Dan megválasztott elnök.
Az előző havi 1,1 százalékos csökkenés után márciusban 0,1 százalékkal nőtt az Európai Unióban az építőipari termelés februárhoz képest, Ausztria és Románia építőipara teljesített a legjobban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden ismertetett adatai szerint az idei első negyedévben 32 600 betöltetlen állás volt Romániában, 1700-zal kevesebb, mint az előző negyedévben és 2400-zal kevesebb, mint 2024 első három hónapjában.
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
szóljon hozzá!