Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay.com
Románia az ötödik legnagyobb, 13,5 millió hektárnyi mezőgazdasági termőterülettel rendelkezik az Európai Unióban, azonban egyre nagyobb mértékben élelmiszerimportra szorul – mutatott rá az Economica.net gazdasági portál a statisztikai intézet (INS) elemzését ismertetve.
2022. január 26., 14:472022. január 26., 14:47
A kolozsvári Maszol.ro által szerdán szemlézett összesítés szerint Románia csak gabonából, káposztából, valamint juh- és kecskehúsból termel a hazai szükségletet fedező mennyiséget, a többi élelmiszerből egyre nagyobb mértékben importból fedezi a hazai keresletet.
Búzából és rozsból 2020-ban 65,2 százalékkal termett több Romániában, mint amennyire a belső piacon szükség volt, kukoricából 51, káposztából 0,5, juh- és kecskehúsból pedig 12 százalékkal. Az összes többi mezőgazdasági termékből Románia importra szorult.
Tojásból 2015-ben még önellátó volt az ország, 2020-ban azonban a kereslet 2,5 százalékát már behozatalból fedezte, annak ellenére hogy időközben az egy főre eső fogyasztás évi 13,1 kilogrammról 11,8 kilogrammra csökkent.
Cukorból 2015-ben a termelés még 0,6 százalékkal meghaladta a fogyasztást, 2020-ban azonban már csak 35 százalékát fedezte. Az étolaj terén 16 százalék az importból származó termékek piaci részesedése, a vajnál pedig 55 százalék.
Romániában 2015-ben a tejtermékek terén a belföldi kereslet 93,1 százalékát állították elő az országban, míg öt évvel később ez az arány 86,4 százalékra csökkent. Hasonló folyamatok játszódtak le a zöldségféléknél is, amelyek 18 százaléka származott importból 2020-ban,
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A világ eddig kitermelt aranykészlete több ezer tonna, de elosztva csupán néhány gramm fejenként.
Jelentős összegű támogatást hirdetett meg a kormány erdőtelepítésre. Egy hektár tölgyfaerdő telepítése esetén az elérhető teljes támogatás közel húszezer euró, a programban résztvevők húsz éven át évi 640 euró támogatásban részesülnek.
A megismételt romániai elnökválasztás első fordulójának eredménye sokkolta a pénzpiacot, az egyre fokozódó aggodalmak erős érzelmi reakciókat váltottak ki a befektetők és a megtakarításokkal rendelkező lakosság körében is.
Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!