Vonat elé leguggolni: az „önpusztító” román vasút fejlesztéseiről

– kongatta meg a vészharangot a szervezet. Ráadásul az „összeomlás” 2025 elején rohamosan folytatódik: a CFR személyszállító részlegének „elitvezetősége” a vonatok 25 százalékát törölte anélkül, hogy erről a lakosságot értesítette volna – nehezményezi az API.

Emlékeztettek: a mintegy 10 000 kilométernyi vonalból, amely még megmaradt, uniós milliárdokat pumpáltak a csaknem 1000 kilométeres Konstanca–Kürtös-folyosó korszerűsítésébe, hogy a szerelvények 160 km/h-s sebességgel haladhassanak rajta.

Az uniós pénzeket nem költik el, és vagy teljesen elpazarolják, vagy pedig legjobb esetben autópályákra mennek” – áll az egyesület Facebook-oldalán is olvasható évértékelőben.

Hangsúlyozzák: a sztrádákhoz képest megdöbbentőek a különbségek. Néhány kivételtől eltekintve a fő aszfaltcsíkokon a sík és dombos szakaszokon havi 3-4%-os fizikai előrehaladás, azaz 2-3 évnyi kivitelezés tapasztalható. A CFR-nél azonban a legtöbb korszerűsítési projekt előrehaladása gyakran csupán évi 5-8%. Az eredmény: a projektek 7-10 évig tartanak a Brassó és Kürtös közötti mind a tizenkét szakaszon, kivitelezőtől függetlenül.

– teszik fel a kérdést a civilek, hozzátéve: a négy „óriásvakondból” három „megrekedt” a dombok gyomrában.

korábban írtuk

Papíron hamarosan kész, de valójában ködbe vész a legdrágább erdélyi vasútszakasz

A szerződés szerint a közeljövőben kellene elkészülni a Brassó–Segesvár-vasútvonal Apáca és Kaca közti, összesen 12 kilométer hosszú alagutakat is magában foglaló szakasz megépítésével.

A többi nagyszabású fejlesztési projekt közül szintén lassú az átlagos haladás a Kolozsvár–Nagyvárad-, illetve az Arad–Karánsebes vonalon, ahol összesen nyolc szakaszon dolgoznak az uniós finanszírozású helyreállítási alap (PNRR) támogatásából. Miközben egyes részeken még mindig nullához közelít a havi előrelépés, a 2,3%-os tavalyi átlaggal legjobban teljesítő Egeres–Kissebes-szakaszon utóbbi Kolozs megyei település állomásépületének felújítási iratcsomója elakadt a kulturális minisztériumnál.

A Kissebes–Élesd-szakaszon például még mindig nincs építési engedély! Egyértelmű, hogy a 160 km/h-s sebességet lehetővé tévő korszerűsítés túl nagy kalap a CFR, a közlekedési minisztérium és a kormány számára. Azok az adminisztratív problémák, amelyek az autópályák esetében egy-két, mondjuk három hónap alatt megoldódtak volna, a vasutak esetében évekig tartanak” – olvasható az elemzésben.

Amelyből kiderül, hogy 2024-ben volt egy vasúti „átadás” is: a Vidra és Comana (Bukarest–Giurgiu) közötti egyvonalas, villamosítás nélküli vasút 19 év utáni újranyitásáról van szó. Viszont a 12 km hosszú vonalat hamarosan újra lezárják a villamosítási munkálatok miatt.

korábban írtuk

Míg a CFR kihívásokkal küzd, Európában virágzik a vasúti személyszállítás

A vasúti személyszállítás európai szinten és Romániában is jelentős növekedést mutatott 2023-ban.

A romániai vasút fejlesztési kihívásai

Na de mindezek fényében mire számíthatunk 2025-ben? A Pro Infrastruktúra szerint egyetlen átadott szakaszra és 13 kilométernyi új vasútvonalra. A civilek megjegyzik: nagyon nehéz előrejelzéseket készíteni, jósolgatni, mivel a megvalósítás üteme nagyon eltérő az egyes projektek között, illetve évről évre változó.

– bocsátják előre. „Sajnos a jelenlegi megszorítások között, a Brassó–Segesvár-fővonalon a CEF-források várható elvesztésével és politikusi kampányérdekek hiányában 2025 valószínűleg még rosszabb lesz, mint a 2024-es év” – vázolja az API.

„Siker” a Piski–Kürtös-vonal egyik szakaszán várható:

amely – elsőként – „csomagban” el van látva az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer (ERTMS) szabványa szerint kiépített jelzőrendszerrel.

Itt maga a vasút mintegy 7 éven át épült, „csak” 4 év késéssel adhatják át. Berzova és Iltő között valószínűleg 9 év után sem lesz átadás, Iltő és a Hunyad megyei Guraszáda között pedig „fel sem merül”, és a civilek nem látnak esélyt a Guraszáda és Piski közötti sínpár idei átadására sem. Összességében az Arad és Piski (158 km) közötti menetidő várhatóan 2 óra 28 percről 2 óra 12 percre csökkenhet 2025-re.

A Brassó–Segesvár-vonalon zajló korszerűsítések (két szerződés) esetében nem remélhetünk jelentős előrelépést a CEF-finanszírozás elvesztése és a nagyon bonyolult munkálatok miatt. „Kár a 4 TBM-ért, amelyek végre befúródtak a domboldalba, és nagyon jól tudnának dolgozni... de honnan a pénz?! – teszi fel a kérdést a Pro Infrastruktúra Egyesület. Amely szerint szerencsésnek mondhatjuk magunkat, ha 2025-ben pár kilométer új pályám közlekedhetünk ezen a szakaszon.

A Kolozsvár–Nagyvárad- és Arad–Karánsebes-vasútvonalak 8 szakaszán 2025-ben talán jobban mehet a munka, tekintettel a PNRR 2026-os határidejére – ennek köszönhető a 28 százalékos tavalyi összteljesítmény a már említett, rekorder Egeres–Kissebes-szakaszon.

– emelik ki az elemzésben.

Szorul a hurok: a vasúti ördögi kör

Egyébként a Pro Infrastruktúra Egyesület egy másik bejegyzésében egy tragikomikus ördögi körre is felhívta a figyelmet. A korábbi években a CFR elsősorban azért nem vett fel új alkalmazottakat, mert a meglévők szívesen túlóráztak, hogy több pénzt keressenek. A vezetőségnek ezzel nem volt problémája, „a szakszervezetek pedig örültek, hogy több tagdíjat kaptak, mindenki boldog volt”.

Azonban ezzel megszegik a közszolgáltatási szerződést, amely bizonyos szállítási szolgáltatások nyújtására kötelezi a céget. Az API szerint a jelenlegi mintegy 1200 járatból legalább 240-et érintett, a vonatok sorsa a „szerencsekereket” forgató hatóságok kezében van – állapítja meg a Pro Infrastruktúra Egyesület.

korábban írtuk

Bukarest a magántőkét is „felültetné” a Budapestig száguldó nagy sebességű vasútra

Úgynevezett köz- és magán-együttműködés révén képzeli el a Budapest és Bukarest között tervezett nagy sebességű vasút megépítését a román közlekedési miniszter.