Alaposan megkéstek a vasútépítéssel Apáca és Kaca között
Fotó: Facebook/Asociația Pro Infrastructură/ChimDrone/Traveler
A szerződés szerint a közeljövőben kellene elkészülni a Brassó–Segesvár-vasútvonal Apáca és Kaca közti, összesen 12 kilométer hosszú alagutakat is magában foglaló szakasz megépítésével. Ám a valóságban még azt sem lehet megállapítani, körülbelül mennyi késést halmoz fel a kevesebb mint 40 százalékban elkészült vasúti sínek lefektetése-korszerűsítése, ráadásul a finanszírozás is veszélyben forog.
2024. október 17., 19:402024. október 17., 19:40
A Brassó megyei Apáca és Kaca között épülő új vasúti sínpár (mely a jelenlegi 43 kilométeres távolságot 28 kilométerre csökkenti vonattal) munkálatainak állásáról a Pro Infrastruktúra Egyesület számolt be. A romániai közlekedési nagyberuházásokat figyelemmel követő civil szervezet szerint
Emlékeztetnek, hogy a Román Államvasutak (CFR) augusztus végén 36,6 százalékos előrehaladásról adott hírt a RailWorks csoport által kivitelezett 28 kilométeres vonalon. Az Aktor (fővállalkozó), Alstom és Arcada által alkotott társulás 2020 novemberétől dolgozik a szakaszon, áfa nélkül immár 2,94 milliárd lejért. A határidő pedig négy év, ami hamarosan lejár.
– írták a civil szakemberek, akik évek óta figyelmeztetnek az egyre csak halmozódó csúszásokra.
A Homoród térségében, Segesvár felől előkészített alagútfúrók (TBM) közelgő bevetését fontos hírnek nevezték, „reális-optimista” becslésük szerint egy-két hónap múlva állhat munkába az első „óriásvakond”, a párja 4-6 hét késéssel a rövidebb, 5 kilométeresre tervezett járatokban.
Szintén az Apáca–Kaca-nyomvonalon találhatók az ürmösi alagutak is, melyek csaknem 7 kilométeresek, ezek lesznek az eddigi leghosszabbak Romániában. Itt a görög Aktor főmérnöke szeptember végén azt állította, a TBM-ek napi 10-15 métert tesznek meg, amit a Pro Infrastruktúra – erősen kételkedve – már-már „hajókázó” sebességnek nevez. Az első fúró 500 métert haladhatott előre, a másik vonalon utat vájó társa pedig mintegy 360 métert.
Hamarosan munkára készen áll a harmadik és negyedik alagútfúró óriásgép is, amelyeket a Brassó és Segesvár között épülő új vasútvonalon vetnek be.
Bár a két, alagutas szakasz közötti részen is lassan megy a munka, a civil szervezet szerint
A büdzsé javát ugyanis az úgynevezett Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (Connecting Europe Facility – CEF) biztosítja, viszont ennek felhasználási határideje december 20-án lejár. „A CFR és a közlekedési minisztérium illetékesei csaknem egy éve ígérgetik, hogy biztosítják a pénzt, de azóta sincs semmi konkrétum. Rémálom lenne, ha magukra hagynának négy TBM-et, amelyeknek egyebek mellett 12 kilométer dupla alagutat kellene fúrniuk” – figyelmeztetett a Pro Infrastruktúra Egyesület.
Mint ismeretes, a felújítást európai uniós vissza nem térítendő támogatásból és román állami költségvetésből finanszírozzák,
A Brassó és Segesvár közötti 112 kilométeres vasúti vonal része a Románián keresztül a Kürtös–Arad–Piski–Segesvár–Brassó–Bukarest–Konstanca nyomvonalon haladó Rajna–Duna transzeurópai vasúthálózatnak.
A Brassó–Apáca és Kaca–Segesvár közötti két szélső szakasz felújítására a Román Államvasutak (CFR) 2020 márciusában írta alá a kivitelezési szerződést a francia Alstom, a görög Aktor és a román Arcada alkotta RailWorks cégtársulással. A két szakasz áfa nélkül 3,2 milliárd lejből újul meg (az eredeti tervek szerint szintén négy év alatt), hogy a vonatok elérhessék az óránként 160 kilométeres sebességet. Azonban ezeken is hasonló a helyzet: a munkálatok alig harmadát végezték el eddig az összesen 84 kilométeren.
Miközben a közlekedési minisztérium adatai szerint „dübörög” a vasútfelújítás Romániában, az új menetrend a mostaninál is hosszabb menetidőkkel számol a legfontosabb belföldi távolsági járatok esetében.
Elsodort az Arad-Craiova-Bukarest Észak 348-as számú InterRegio vonat vasárnap reggel egy személygépkocsit, amelynek sofőrje, egy 59 éves nő úgy hajtott rá a sínekre, hogy előzőleg nem bizonyosodott meg arról, hogy nem közeledik vonat.
Raluca Turcan művelődési miniszter szombaton Gyulafehérváron hivatalosan leleplezte a Codex Aureus középkori kézirat nemzetközi elismerését tanúsító UNESCO-plakettet.
A Szatmár megyei Tasnádon üzembe helyezték azt az újonnan fúrt termálkutat, amely a helyi strand számára biztosítja a szükséges termálvizet – adta hírül a Presasm.ro. A kút vízhozama másodpercenként 30 liter, 65,4 Celsius-fokos hőmérsékleten.
Nagyvárad szomszédságában szombaton felavatták az agglomerációs körgyűrű első szakaszát, amelynek az a szerepe, hogy a bihari megyeszékhely mellett a környező településeket is ki lehessen kerülni.
Romániában jelenleg a népességfogyás jelenti a legnagyobb kihívást – jelentette ki szombaton Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és államfőjelöltje.
Leszállópályának nézett egy lucernaföldet a pilóta, ezért következett be idén tavasszal repülőbaleset Fehér megyében.
Civil szervezet próbál meg keresztbe feküdni a veszélyes medvék kilövése előtt Kovászna megyében.
Alexandru Rafila egészségügyi miniszter követendő példának nevezte pénteken a nagyváradi kórházak összevonását, mert szerinte ez az intézkedés nemcsak az orvosi teljesítményt növelte, hanem a bevételeket is.
Az Európai Bizottság pénteken engedélyezte, hogy Románia 790 millió euró (3,9 milliárd lej) állami finanszírozást nyújtson négy versenyképtelen szénbánya (Lónyatelep, Lupény, Livazény, Zsilyvajdejvulkán) bezárásához.
Minél jobb eredményt ér el az RMDSZ a választásokon, annál jobb Magyarország és Románia együttműködése, a magyarság élethelyzete Romániában, ezért összenemzeti érdek, hogy az RMDSZ minél erősebb legyen – hangoztatta Szijjártó Péter Csíkszeredában.
szóljon hozzá!